Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-316

Az országgyűlés képviselőházának 816. T. Ház! Áttérve a javaslat általános indokolására, a javaslatban maradéktalanul érvényesül az, az elv, hogy a büntető igazságszolgáltatás legfontosabb hivatása az, hogy megvédje a törvényes jogrendet és jogbiztonságot a bűntettesekkel szemben. Ez a javaslat részben súlyosabb anyagi büntetési nemek megállapításával valósítja meg, részben pedig az által, hogy az 5. §-ban az 1921:111. te. 1. §-ának tárgyi alkatelemeit kibővíti, midőn e szakaszban körülírt bűncselekmény tényálladékát a nem könnyen bizonyítható erőszakosság ^ kritériumán túlmenően az esetben is megvalósítandónak állapítja meg, ha a mozgalom; vagy a szervezkedés a törvényes jogrend törvényellenes úton való megváltoztatásának a veszélyét rejti magában. A javaslat másik alapelve az, hogy a büntető igazságszolgáltatás útjából mindazokat a felesleges akadályokat és gátlásokat eltávolítja, amelyek a büntető igazságszolgáltatás legfőbb célját, az anyagi igazság kiderítését akadályozzák és késleltetik. Nemcsak a közérdek, hanem magának a vádlottnak érdekében is kívánatos tehát az igazságszolgáltatás gyorsítása. Az eljárás gyorsítása érdekében az előkésizítő perszaikból ; ia vizsgálat és a vád tanács teljesen kikapcsoltatik és bevezettetik az egyfokú jogorvoslat rendszere. Mindezt azonban a törvényjavaslat erős garanciákkal ellensúlyozza: az ötös külön tanács szervezetével, a vizsgálatot teljesítő királyi ügyész intéskedései és határozatai elleni jogorvoslatokkal, a vád anyagának nemcsak jogorvoslat keretében, hanem hivatalból való alapos felülvizsgálatával, a főtárgyaláson úgy az ítélő bírák, mint a vádló- és védő részére a vádlottal szemben biztosított kérdezési joggal, a Kúria felülvizsgálati jogkörének kiterjesztésével, stb., amelyeket egyenként a részleteknél leszek bátor ismertetni. A törvényjavaslat tehát az 1. §-ban felsorolt államellenes bűncselekmények büutetőjog! üldözésénél az anyagi büntetőtörvénykönyvnek és a büntetőperrendtartásnak egyebekoen nem érintett és így e bűncselekmények elbírálásánál is alkalmazandó rendelkezéseit fontos szervezeti, hatásköri, anyagi jogi és eljárásjogi szabályokkal módosítja, illetve kiegészíti. Áttérve a részletekre, a javaslat címe: törvényjavaslat az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről, amely azonban bizonyos mértékig a társadalmi rend megóvására vonatkozó jogszabályokat is magában foglalja. Az 1. ^. az állam rendje és a társadalom békéje ellen irányuló legfontosabb bűncselekmények elbírálására minden királyi ítélőtábla székhelyén a kir. törvényszék kebelében, Budapesten a királyi büntető törvényszéken öttagú külön tanácsot szervez és ennek a' hatáskörébe utalja a taxatíve felsorolt: felségsértés, hűtlenség, láizadás, izgatás 'bűntette és vétsége felől, úgyszintén az állami és társadailmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:111. t.-c. rendelkezéseibe ütköző összes bűncselekmények, továbbá a robbantószer és robbanó anyagok előállításával, tartásával és felhasználásával elkövetett bűntettek és vétségek, végül az összes felsorolt bűncselekményekre vonatj kozólag elkövetett bűnpártolás esetében való bíráskodás jogát. Az öttagú tamacs hatáskörén nem változtat az a körülmény, Jhogy az említett bűncselekményeket sajtó útján követték-e el, vagy hogy a cselekményt fiatalkorú követte-e el? Igaz ugyan, hogy ez az ötös tanács a ma működő büntetőtörvényszékektől ülése 1938 május 19-én, csütörtökön. 43 részben eltérő szervezetű, amelynek eljárására részben eltérő szabályok lesznek irányadók. Ez azonban nem kivételes bíróság, mert lényegében büntető törvénykönyvünk és a bűnvádi perrendtartás rendelikesései szerint a jelenlegi javaslatban foglalt módosításokkal fog bíráskodni. Ugyanezen törvényszékek hármas tanácsának eddig is kizárólagos és kivételes ilI letékességük volt a felsorolt cselekmények I túlnyomó részére. A tanácsnak öt tagra való | felemelése azt célozza, hogy az elsőfokú bíró| ságnál úgy a ténykérdés, mint a jogi kérdés eldöntése a gyorsaság amellett az alaposságot ! is biztosító fokozottabb eljárási garancia mel] lett történjék. A javaslat -nem azt tervezi tehát, i hogy az ötös tanács szigorú büntetéseket ki| szabó bíróságként szerepeljen, mint a rögtön! ítélő bíróság, hanem inkább gyorsan és külö| DÖS nozzáértéssel eljáró szakbíróságot kíván • a törvényjavaslat létesíteni. A forradalmi jellegű mozgalmak egyik fő; eszköze: a célzatos sajtótermékek terjesztése, ; tehát — amint a javaslat indokolása megálla) pítja — a büntetőtörvénykönyvbe ütköző szer| vezkedés részesei között nem lehet különbséget i tenni a szerint, hogy a sajtó eszközeivel, vagy ! a nélkül szolgálták-e valamennyiüknek kö| zös célját. A fiatalkorúakat sem lehetett kivenni az i öttagú külön tanács hatásköréből, mert tapasz, talati tény az, hogy hasonló bűncselekményeki nél a felnőttek a fiatalkorúakat tolják elő! térbe és ezeket igyekeznek a maguk mentesii tésére kihasználni. Önként értetődik, hogy az • ötös tanács a fiatalkorúakra hatályos anyagi ; jogi szabályokat köteles alkalmazni. így pélI dául módjában lesz a fiatalkorú ügyét dorgá' lássál, próbára bocsátással, vagy javító nevej lés elrendelésével elintézni, sőt esetleg az eli járást egészen megszüntetni. A'2, § szerint nem a kormányhatalom, ha! nem a független királyi ítélőtábla elnöke és ö is nem esetenként, tehát egy politikai bűncselekményre figyelemmel, hanem évenként | jelöli ki az öttagú külön tanács elnökét és ! tagjait — a póttagokat is — a királyi törvényszék és a királyi ítélőtáblák bírái és tanács! elnökei közül. Ez tehát újabb garancia arra, ! hogy az ötös tanács bizonyára tapasztaltabb : es nagyobb bírói gyakorlattal rendelkező bíí rákból fog összeállíttatni. | tt A3. § minden lehető hatásköri vitának elej iet kívánja venni azzal a rendelkezéssel, hogy ; a tettazonosság keretében a bűncselekmény ; eltérő minősítése miatt az ötös tanács hatás; köre nem szállítható le. I A második fejezet anyagi jogi rendelkezéseket tartalmaz. A 4. § teljesen kizárja a köz: 1 elfogás szerint súlyosabb büntetésnek nem ! tekinthető, sőt custodia honestanak nevezett i allamfogház alkalmazását az 1. §-ban felsorolt I azokra a bűncselekményekre, amelyekre az ; anyagi büntetőtÖrvénykönyv államfogház! büntetés alkalmazását állapítja meg. Ha valaI mely bűncselekményt a törvény egy évet meg | nem haladó államfogházzal rendel büntetni, az ilyen cselekmény ugyanolyan tartamú börtön, j ha pedig 5 évet meghaladó államfogházzal j bünteti, ugyanolyan tartamú fegyház, mint amilyen tartamot a törvény az államfogházbüntetésekre megállapít. Fiatalkorúakra államfogház helyett szintén megfelelő tartamú fogházbüntetés szabandó ki. I Az 5. $ igen lényeges anyagi jogi rendelkej zéseket tartalmaz, amely hiteles törvényhozói értelmezéssel — autentica interpretatio — ki-