Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-316

44 Az országgyűlés képviselőházának 316. terjeszti az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. te. 1. §-ábao meghatározott büntetendő cselekmény tény álladókat. A gyakorlati élet újabb jelenségeket produkál és felbukkannak olyan mozgalmak, vagy szervezkedések, amelyek kifejezetten vagy bevallottan nem irányulnak az állam és társadalom törvényes rendjének erőszak alkalmazásba vételével való megtámadására, azonban a fennálló törvényes jogrendre éppen akkora veszélyt rejtenek magukban. Ehhez képest az 5. § már az 1921 : III. te. 1. §-a alá utal minden olyan mozgalmat vagy szervezkedést, amelynek célkitűzéseiből, módjából, különösen titkosságából, tagjainak esküvel, fogadalommal vagy ünnepélyes ígérettel kötelezésből vagy egyéb körülményből kitűnik, hogy a mozgalom vagy szervezkedés a törvényes jogrend törvényellenes úto# való megváltoztatásának veszélyét rejti magában. E szakaszban tehát nemcsak a mozgalomnak vagy szervezkedésnek külső ismertető jeleire, hanem tartalmi elemeire is utalás történik,, A bírói cognitio dolga az, hogy ezeken az itt felsorolt típusokon kívül milyen konkludent tényekből fogja rnegállapítatni a bíróság a veszélyeztetés fennforgását. A III. fejezet eljárásjogi rendelkezéseket tartalmaz. A 6. §-ban általánosságban a büntető perrendtartás alkalmazása van előírva, amennyiben ez a törvényjavaslat eltérést nem állapít meg. A 7. § egyfázisú perelőkészítést állapít meg azzal, hogy vizsgálatnak nincs helye: a vizsgálatot a nyomozás pótolja. A nyomozást maga a kir. ügyészség is teljesítheti, amely bármely nyomozó cselekményt elrendelhet és foganatosíthat. Ha azonban tanú megesketése, tanú vagy szakértő nyilatkozásra kényszerítése, a lefoglalandó tárgy kiadására szorítás vagy lefoglalt postai küldemény felbontása válik szükségessé, annak elrendelése és foganatosítása végett az illetékes királyi törvényszéknek vizsgálóbíráját vagy az illetékes királyi járásbíróságot kell, hogy megkeresse. Bár egyebekben a királyi ügyészséget a vizsgálóbíróval azonos jogok illetik meg és a perelőkészítés terén igen széles jogköre van, mégis ez a rendelkezés is egy újabb garancia arra nézve, hogy az érdekelteket súlyosabban érintő rendelkezések elrendelése a bíró jogkörébe van utalva. További garancia az is, hogy a királyi ügyésznek az előkészítő eljárásban tett intézkedései és határozatai ellen egyfokú jogorvoslatnak van helye, amely felett szintén az öttagú külön tanács perorvoslat kizárásával határoz. A 8. § a személyes szabadságot súlyosan érintő előzetes letartóztatást elrendelő határozat ellen felfolyamodási jogot biztosít az öttagú külön tanácshoz, amely a felfolyamodá^ tárgyában 48 óra alatt határozni köteles. Erős garanciális rendelkezés az is, hogy az öttagú külön tanács az előzetes letartóztatást akár kérelemre, akár hivatalból bármikor megszüntetheti, továbbá dönt a terheltnek a lakásán való külön őrizete, úgyszintén a biztosíték mellett való szabadlábrahelyezés kér désében. Az ötös tanács határozata ellen perorvoslatnak helye nincs. A 9. § szerint a vádló a vádiratot minden esetben az öttagú külön tanács elnökéhez nyújtja be, amelyet rendszerint a főtárgyalás kitűzésével egyidejűleg kell a terhelttel közölni. Ez az ötös tanács abszorbeálja az eljárásból kiküszöbölt vádtanáes jogkörét, de ülése 1933 május 19-én, csütörtökön. nemcsak a vádlott által beadott kifogás folytán és annak keretében, hanem a nélkül is hivatalból alaposan felülvizsgálja az ügyet és ugyanolyan határozatokat hozhat, mint a vádtanács. A vádlott perrendi helyzete tehát ezzel sem súlyosbodott, sőt a hivatalból való felülvizsgálat alapján a vádlott anyagi védelemben is részesül. A 10.. § lényeges új eljárási jogszabályt vesz át az angol jogból, midőn a főtárgyaláson a vádlotthoz nemcsak az elnök részére, hanem az ítélő bíróság tagjai, a vádló és a védő részére is közvetlenül kikérdezési jogot biztosít. Ez az anyagi _ igazság felderítésére, illetőleg a helyes és teljes tényállás megállapítására igen üdvös rendelkezés, amellyel szemben nem helytálló az az ellenvetés, hogy ez a vádlott zaklatására vezetne. Ugyanis a vádlott a feleletadást meg is tagadhatja, de ezenkívül a főtárgyalás elnöke felmentheti a vádlottat a feleletadás alól azokra a kérdésekre nézve, amelyeket ríem tart az vigy érdemére tartozóknak. A 11. § az öttagú külön tanácsnak csak ama végzése ellen ad egyfokú felfolyamodási jogot, amelyik az eljárást megszünteti vagy annak felfüggesztését, vagy az ügy áttételét rendeli el. Az állam érdekét súlyosan érintő, főbenjáró bűncselekményről lévén szó, ennek a felfolyamodási jognak megadása a közérdek védelmében indokolt. Az öttagú külön tanács ítélete ellen a tábla kikapcsolásával semmiségi panasznak van helye a királyi Kúriához a törvény lényeges rendelkezéseinek megsértése miatt, tehát a ténykérdésre kiterjedően is. Az egyfokú perorvoslati rendszerből folyik, hogy a perorvoslatnak lehetőleg kötetlennek kell lennie mind a tény-, mind a jogkérdésre kiterjesztve.. Az anyagi és alaki semmiségi okok alakszerű felsorolása tehát mellőzhető. A királyi Kúria felülvizsgálati jogköre az 1928 : X. te. 33. §-ának rendelkezésein is túlmenően jelentékenyen kitágul, mert nemcsak az ügyiratok alapján vizsgálja felül a tényállást, hanem a vádlott jelenlétében bármely bizonyítást maga is felvehet, a vádlottat is kihallgatja vagy bármely bizonyítás felvételére saját bíráját is kiküldheti. Nincs tehát a királyi Kúriának meg- _, kötve a keze a tekintetben, hogy az új tényállást megállapíthassa és nincs ráutalva arra, hogy az első bírói ítélet megsemmisítésével az első bíróságot az előírt bizonyítás felvételére és újabb ítélethozatalra utasítsa. Ezzel az eljárás gyorsasága jelentékenyen elősegíttetik. Minthogy a királyi Kúria ezek szerint egészen új tényállást állapíthat meg, ennek folyományaként a bűncselekmény és annak minősítése a vádlott hátrányára megváltozhatik. Az államérdek védelmében szükségesnek mutatkozott, hogy abban az esetben is, ha az elítélt vádlott semmiségi panaszt jelentett be, de a közvádló az elsőbírói ítéletben megnyugodott, a koronaügyész indítványára a védő meghallgatása mellett az elsőbírói ítélet a vádlott terhére is megváltoztatható legyen. A 12. § nem kívánja elvonni az 1930 : III. te. 94. §-a esetében kémkedés miatt a vádlottat a budapesti kir. büntetőtörvényszék kizárólagos illetékessége alól, továbbá a polgári vádlottat a 98. § esetében a hűtlenségnek katonai titok elárulásával elkövetett bűncselekménye miatt a katonai honvédtörvényszék bíráskodásából. A IV. fejezetben a vegyes és batálybaléptető rendelkezések közt rendelkezés foglal-