Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-315

Az országgyűlés képviselőházának 315. kérdezni a belügyminiszter urat, hogy az ő információi mások-e, mint az enyéim, mert én az értesüléseimet alaposain kontrolláltam, (liassay Károly: Be kell csukni őket válogatás, nélkül!) Mi is eat kérjük: irgalmatlanul (ki kell irtani őket a közéletből, (vitéz Bánsághy György: Miiért izgulnak annyira? — Fábián Béla: Nem izgul itt senki, csak maga 'egyedül! — Rassay Károly: Maga orvos; nem látja, hogy nem» izgul itt senki sem? — Farkas István: Ostobaságokon nem izgul senki! — Rassay Károly: Micsoda diagnózis ez! Nem izgul itt senki sem! Inkább imulat! — Zaj. — Elnök csenget.) Legyen szabad vázolnom ugyancsak kontrollált értesüléseim, szerint a kommunistáik magyarországi mozgalmait. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Hubay képviselő urat kérem, méltóztassék iá törvény j a

vaslath oz szólani. Hubay Károly: A Komintern végrehajtó bizottsága közvetlenül Ausztriának Németországihoz való csatlakozása után a szovjetunióval egyetértésben plenáris ülésen határozatot hozott, amely szerint Csehszlovákiának Németország által való megtámadását Oroszország megtámadásának ^tekinti. Ebből a célból a legmesszebbmenőén támogatja a cseh haderőt és erre a szovjet azonnal vezérkari küldöttséget menesztett Prágába, hogy az onnan informálja a további fejleményekről a szovjetunió haderejét. (Rupert Rezső: Milyen jól vannak ezek tájékozva!) Igen, jól vagyunk tájékozva, mert nekünk kell vigyáznunk arra, (hogy a bolseviíkiek mit csinálnak:, miért itt még egyszer nem lesz forradalom! (Müller Antal: Örüljünk neki! — Andaházi-Kasnya Béla közbeszól.) Együtt fogjuk garantálni, hogy még egyszer ne legyen itt bolseviki forradalom és semmiféle forradalom ne legyen! (Rupert Rezső: Csak maguk ne ősin áljának forradalmat!) A kommunisták csehországi pártja úgy látja, hogy a bolsevizmus érdekében feltétlenül ki kell robbantani Európában a világháborút es mert ennek kitörésével számolni kell, ennek alapján a Komitern-felhatalmazta a kommunisták csehországi pártját, hogy vegye át az utódállamok és köztük Magyarország

1 kommunista szekciói felett a külpolitikai kérdések irányításában a vezetést, egyben pedig ezekkel ?i kommunista szekciókkal egyetértésben szervezze mes: az eljövendő háború alatti összeinűködést. (Rassay Károly: Mit szól ehhez Chamberlain!) A kommunisták csehországi pártjának intézkedései szerint a kommunisták magyarországi pártja tíz főnyi funkcionáriust küldött a Felvidékre ezeknek a cselekményeknek előkészítésére, továbbá 30—35 főnyi, szlávul AS németül tudó magyarországi kommunistát vezényeltek a Felvidékre azzal, hogy a szudéta németség közt Németország és Hitler ellen agitáljanak. Végül utasította a csehországi part a kommunisták magyarországi pártját, hogy Csehszlovákia mellett propagandát fejtsenek ki, nehogy Magyarországon egy Csehszlovákia ellen esetleg indítandó háború alapfeltétele ként Csehszlovákia ellen^ háborús hangulatot kelthessenek; 'egyben felkéri a. csehországi kommunista párt a magyarországi pártot arra, hogy feltétlenül hajtsa végre ezt a kérést azzal n távoli célkitűzéssel, hogy ha árháború kitörésének időpontjában, nem is tudja megakadá lyozni a háborút, a háború^ alatt készítse elő a forradalmat, a háború végén pedig fordítsa át a háborút polgárháborúra a kommunista forradalom érvényesítése érdekében. ülése 1938 május 18-án

t szerdán, 13 T. Ház! Mindezeket azért mondtam el, — s azt hi item, hogy az egész Ház helyeslésével találkozom — hogy felhívjam a figyelmet arra, iiogy itt, igenis, gálád, sötét, illegális aknamunka folyik bolseviki részről, a nemzeti Magyarország és a keresztény gondolat ellen. Mi, nemzeti szocialisták, a magunk részéről azzal is hozzá akarunk járulni a törvényes rend fenntartásához és ""minden ibolseviki agitáció megakadályozásához, hogy én a javaslat mellett iratkozván fel, a javaslatot elfogadom. Amikor azonban mi megtagadjuk ezeket a szabadkőműves és kominunista betyárokat, akkor nagyon kérjük, hogy a magyarországi -zsidóság ne heccelje az Ő irányítása alatt álló közvéleményt, de ne heccelje a jobboldalt sem abban az irányban, mintha ebben az országban egyedül és kizárólag mi volnánk azok. akiktől az ősi alkotmányt félteni kell. (Horvátli Zoltán: Nem kizárólag! Vannak mások is! — Zaj balielől.) Mert mi az ősi alkotmányt tiszteljük, a törvényi tiszteljük, (Felkiáltások balielől: Mióta?) de az ősi alkotmányt nem vagyunk hajlandók az emancipációval és a recepcióval azonosítani és a törvényt nem vagyunk hajlandók egyoldalúan zsidóvédelemre beállítani. (Zaj palfelŐl. — Elnök

t csenget.) Ha ellenben megszűnik a baloldal részéről a heccelés, — higyjék meg— nagy lelki és társadalmi nyugalomban fogunk egy új Magyarország felé haladni. Ha pedig mégis az volna a helyzet, hogy ezek az intézkedések az alkot mányt és a rendet tisztelő magyar jobboldal ellen irányulnak, (Rassay Károly: Mindenki ellen, aki felfordulást készít elő!) akkor én tisztelettel bátor vagyok annak a véleményemnek kifejezést adni, hogy hiába, mert a nemzeti és szociális rendszer Magyarországon — akaratunkból, vagy akaratunkon kívül egyszerűen a történelem parancsai szerint fog törvényes úton érvényesülni, {ügy van! a bal középen.) A javaslatoí általánosságban a részletes vita alapjául elfogadom. Elnök: Szólásra következik^ Brandt Vilmos jegyző: Rakovszky Tibor! Rakovszky Tibor: T. Ház! Az eddigi felszólalókkal szemben, de éppen az ő érvelésük alapján sem áll módomban ezt a javaslatot elfogadni. (Propper Sándor: Mi ez? Politikai kabaréi) Egy javaslat megmérése két szempontból történhetik. Az egyik a kormány iránti bizalom szempontja, a másik pedig a törvényjavaslat alaki és anyagi tartalma. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) A mi pártunk minden hatalmat, még _ a legmesszebbmenő rendcsinálás hatalmát is megadja egy olyan kormánynak, amely elsősorban olyan javaslatokat hoz, amelyek a dolgozó néposztáIvok anyagi és erkölcsi boldogulását volnának hivatva előmozdítani. Amikor azonban jön egy új kormány, amely a régivel szemben egy raás álláspontot képvisel, — azt kell ^képviselnie — akkor kérdezem tisztelettel: miért kellett Darányi Kálmánnak elmennie a helyéről? (Zaj és mozgás.) Talán azért, hogy ezt a javaslatot ne neki kelljen képviselnie? Mi azt kérdezzük: méltóztatnak-e tudni "\] önbséget tenni az erőszak és az erőskezű kormány között? Mi, az ellenzék túlnyomó többségével együtt, szemben állottunk olyan kormányférfiakkal, akik a mai kormányban helyet foglalnak és emlékezünk arra, hogy akkor is súlyos harcokat vívtunk a kormánynak éppen azzal a törekvésével szemben, hogy az egyesülési jogba s általában a politikai