Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-319
154 Az országgyűlés képviselőházának 319. ismerettel, különösképpen a szociális és gazdasági, azonkívül ia hadfelszerelési vonatkozásokban, elutasítani nem lehet, (hameau miaden körülmények (között támogatni 'kell és támogatni is f ogjnük. A költségvetést elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.— A szónokot számosan üdvözlik. Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző: Payr Hugó! Payr Hugó: T. Képviselőház! Az 1938/39. évi költségvetési előirányzat tárgyalásával kapcsolatosain kétségtelenül igen furcsa és nehéz (helyzetben van a kormány, de az is, aká e javaslathoz hozzá akar szólni és azt kritizálni akarja. A költségvetési előirányzatot Eabinyi Tihamér volt pénzügyminiszter úr nyújtotta be még Darányi Kálmán (kabinetjében. Ma Iomrédy Béla kormánya képviseli ezt a költségvetést, amely távolról sem fedi a miniszterelnök úr 'monumentális proigramimjábain és előadásában kifejtett elveket és célokat. Nehéz tehát ta kormány helyzete, ímert ha ehhez a költségvetésihez ragaszkodik, iáikkor neon tud eleget tenni azoknak a szükségleteknek, amelyeknek megoldását és kielégítéséit la (miniszterelnök úr progiraimimjában kilátásba helyezte, ha pedig nem ragaszkodik a költségvetéshez, akkor igen sűrűin lesz kénytelen ia képviselőház elé újalbb és újabb fellhatailimazási törvényjavaslatokkal jönni. De t, Képviselőház, nehéz a kritikusinak a helyzete als, aki nem (tudja, hogy a régi kormány működését (kritizálja-e, vagy az új korimiány működésével próbálj on-e foglalkozna, é& nehézs ennek a (költségvetésnek megítélése financiális szempontból is a következő okoknál fogva. A költségvetési előirányzat kb. 1335 millió pengő bevételt és majdnem ugyanannyi kiadást irányoz elő. Eriinél iaz összegnél első pillanatra feltűnik, hogy az állaani közigazgatás iés az állami üzemeik együttes költségvetése a bevételi oldalon 136 millió pengő többletet mutat fel az idei költségvetési előirányzattal szemben, míg a kiadási többlet 67-.8 millióra rúg, úgy, hogy a [mérlegben egy 68 millió pengő® bevételi többlet mutatkozik. A Ház pénzügyi bizottsága ä költségvetésről szóló jelentésében ezt a bevételi többletet és általában a költségvetésnek lényegesen emelkedő 'tendenciáját ötször is azzal indokolja. meg, hogy a gazdasági helyzet javult. A költ- i ségvetésről szóló pénzügyi bizottsági jelentés megállapítja, hogy a gazdasági helyzet javulásához képest, a tényleges eredmények figyelemhevételével irányoztatiak elő mlagasabb (költségek; majd később a forgalmi adó remélhető bevételeinél isimét a gazdasági helyzetre hivatkozik: a -fogyasztás emelkedése következtében 6 millió pengő lemelkedést remél. A külkereskedelmi forgalom alakulásánál la vámbevételeiknél 4 millió pengő az emelkedés. A javuló gazdasági helyzettel kapcsolatosan — »mondja később jelentés — az állami mono- .• póliumoknál is lényeges bevételi többlet irányozható elő és végül az állami üzemek előirányzatának ismertetésénél is a . gazdasági helyzet fellendülése érezteti a hajtását, — a bizottság jelentése szerint. T. Képviselőház! A kormány -maga a költségvetés, sommázatának indokolásában /már óvatosabban beszélt e gazdasági fellendülésről. amennyiben a pénzügyminiszter úr indokolása ezt mondja (olvassa): »A várható bevételek előirányzatánál szem előtt kellett tartanom. hogy a bevételek emelkedése csokikénő irányzaülése 1938 május 24-én, kedden. tot mutat és- így helyes volna abból kjiindiulni, hogy a fellendülés továbbrta is az eddigi ülteimben fog folytatódni. Ilyen körülményeik között« — mondja a miniszteiri indokolás — »a költségvetési keretek megállapításánál legfeljebb a mai (bevételi színvonalat lehet alapul venni, ennek keretében kell az állami s züks égletek legjobb (kielégítését keresni, ehhez kell az állami intézmények igényeit mérni.« Méltóztatik látni, hogy azzal a derűs optimizmussal ^szemben, amelyet a pénzügyi bizottság jelentéséből olvasunk ki, a kormány már sokkal óvatosabb a maga indokolásában és jelentésiében. Annak azonban, aki a korímiámy indokolásának alapján a mai bevételi színvonalat, a két hónap óta mutatkozó bevételi színvonalat veszi alapul, aggályai kell, hogy legyenek e költségvetés realitásával szemben, mert árunak attól kell félnie, hogy a két vagy három hónap óta bekövetkezett gazdasági dekonjunktúra következtében a költségvetésnek realitása szenvedni fog. T. Képviselőház! Egy költségvetési javaslat mindig ez állami élet sínje. Ezt meg nem szavazni tulajdonképpen alig lehetséges, megszavazni viszont a jelenlegi helyzetben, és az előbb említett jogos aggályok alapján csak úgy lehet, ha a kormány a gazdasági feUendiülés reményét valószínűsíteni tudja, vagy pedig ha &gy ígéretet és, parlamenti felhatalmazást kapnia ahhoz a szokatlan dologhoz, hogy szükség esetén és a bevételek esetleges csökkenése esetén körülbelül 15—20%-kai zárolja a kiadásokat is úgy, miként a gazdasági válság idején a főváros a mlaiga költségvetésével tette. En természetesen egy pillanatig sem gondolok arra, hogy ez a zárolás lineáris legyen, azonban fontosnak és szükségesnek tartanám, hogy a kormány már most a költségvetés tárgyalásával kapcsolatban is kijelölje, melyek lesznek vagy lehetnek veszedelem vagy baj esetén azok a tételek, amelyeknek kiadását restringálni fogja. Egy költségvetés megítélésénél a financiális szempontokon túlmenőleg vizsgálnunk kell az ország közállapotait is, nevezetesen a közigazgaítási, társadalmi, 'erkölcsi, gazdaságii és végül a politikai helyzetet, amelyben az ország leledzik. Próbáljuk ezeket a problémákat egyenkint «megvizsgálná. Az ország közállapotai évek óta ugyanazokat r a megoldatlan problémákat mutatják. Imrédy minis zterelnök úr más félórás expozéja a problémák egész sorozatát hozta ide a Ház elé és azt hiszem, alig van, a képviselőháziban valaki, aki ne érezte volna át, hogy azoknak megoldása már évekkel ezelőtt is sürgős kötelességünk lett volna. A GömbösHkortmány, sajnos, csak feltépte a sebeket, de nem oldotta meg a kérdésieket. Sem,' a földkérdést, sem a munkanélküliség kérdésiét, sémi a gazdasági szervezés kérdését, sem sízámtalan más, a (miniszterelnök úr által említett problémát nem oldott meg. Ezért ezek a problémák itt torlódnak előttünk, és az ország közállapotait, majdnem azt mondhatnám, tragikusan veszedelmes helyzetbe sodorták. (Baross Gábor: Mit szól az ilyen beszédhez a külföld?) Ha ezek közül a problémák közül a közigazgatás kérdésiét vesszük elő, akkor meg kell állapítanunk a következőket. A jövő esztendei költségvetési előirányzatban az állaim! közigazgatásnál és az^ állami üzemeiknél együttesen a személyi kiadások az 1335 imillió pengős öszsaes kiadásból 640 millió pengőt fognak ki-