Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-315

6 Az országgyűlés képviselőházának 315 kissé hosszú gyeplőre engedi a forradalmi ereket (Rakovszky Tibor: És a karteleket!) és m&* kicsúszik a kezéből a gyeplő. Annak, hogy a kormányzat a gyeplőt nem tartotta elég erősen, bizonysága az, hogy a kormányválság tényleg bekövetkezett és az ország új kormányt kapott. Ez a javaslat nem korlátozza a gyülekezési szabadságot. Ezt a javaslatot nem a normális evolúció hozta életre, hanem azok a mozgal mak, amelyek az ország életére károsaknak látszottak. Ez a javaslat tehát intézkedéseiben is egészen másként született meg, mint ahogyan megszületett volna, ha két évvel ezelő'J szabályozták volna a gyülekezési jogot. A mi pártunk ezt a javaslatot elfogadja, mert voltunk, vagyunk és mindenkor maradunk a rend fanatikus követői. Voltak idők, amikor pártunk üldözésnek volt kitéve, amikor nemcsak a képviselők, hanem a párt tagjai is nap, mint nap hihetetlen vexatúráknak voltak kitéve, mi azonban mindig megmaradtunk a törvényes rend alapján és sohasem bontottuk meg az ország rendjét és fegyelmét s a tör vénytelenségekkel szemben mindig a törvények védelme alá menekültünk. [Egy hang a jobboldalon: Nem egészen! — Andaházi-Kasnya Béla: Ez így van!) Hogy miért van szükség erre a törvényre, azt megmutatja az, ha visszanézünk néhány hétre az elmúlt eseményekre. Meg kell állapítanunk azt, hogy az utóbbi időben különböző politikai mozgalmak egészen mélyen felszan tották az ország nyugalmát és békéjét. LátjuR. azt, hogy ebben az országba az intelligens ko zéposztáíyhoz tartozó emberek valósággal ro hanták az oiyan pártok kebelébe, amelyek az állam rendjének és a biztonságnak felforgatasára törekedtek, csak azért, hogy .lövő.iüRet» exisztenciájukat biztosíthassák. Látjuk azt — és ez elég szomorú, — hogy ebben az ország ban az következett be, hogy az intelligens osztály egyes rétegei, egyes személyei akaratos ellenére, miután forradalmi irányzatokhoz csatlakoztak, olyan elemekkel keveredtek 033< sze. amelyekkel való összekeveredésük semmiféleképpen nem volt kívánatos. Minden nagy mozgalom vezetői maguk is tapasztalhattam azt. hogy tagjaik közé beszűrődtek olyan személyek is, akiknek beszűrődése nem kívánat ps semmiféle mozgalomnak. Ezeknek is erdecuK az, hogy mozgalmukat megtisztítsák minder olyan elemtől, amely a nemzet életére káros le bet. Tessék kiállani a nyílt színre, vívna meg minden part, minden eszmeáramlat a mása harcát. A belügyminiszter úr helyesen mondotta azt, hogy világosságot kíván ezen a téren teremteni. En meg vagyok győződve arról, hogy rendeletekkel és törvényekkel semmiféle eszmeáramlatot nem lehet megakadályozni, azonban van egy magasabbrenduseg is, az állam érdeke, amely kell hogy korlátot szabjon mindenféle mozgalomnak, ha az a nemzet életét, a nemzet létét veszélyezteti. Nagy eszmeáramlatok igen gyakran robbantó jelszavakkal szoktak jönni. Ezek eleinte tényleg sikerre is vezetnek, mert tömegeket vonzanak magukhoz, azonban minden mozgalom veszít a feszítőerejéből a későbbi időpontokban s ha parlamenti képviseletekhez jut, megszelídül, mert módja és alkalma van aTra, hogy kifejtse a maga felfogását, véleményét és alkotmányos téren vívja meg a maga küzdelmét. Ezért helyes az, ha a törvény nem korlátozza semilyen vonatkozásban a tiszülése 1938 május 18~án, szerdán. tességes, becsületes, nyilt szervezkedést és egyesülést, t azonban gátat vet mindenféle olyan törvényellenes titkos társaságoknak és egyesüléseknek, amelyek a nemzet életét aláássák Az az állapot, amely miatt a kormány ezt a törvényjavaslatot ide hozta a parlament elé, nem hirtelen robbant ki, nem kétháromhetes politikai mozgalomnak az eredménye, hanem egy lassú rothadásé. Itt esztendők óta nem törődtek azzal, hogy megfelelő törvényekkel gátat vessenek a nemzetietlen irányú, hazafiatlan mozgalmaknak. Az elmúlt esztendőkben igen gyakran tapasztaltuk azt, hogy éppen azok a személyek, akik a törvények betartására lettek volna hivatottak, önmaguk lábbal taposták a törvényt és ez mindenkor és minden országban rossz hatással van a közvéleményre. Ezerszer felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy vigyázzon végrehajtószerveire, hogy a törvénynek tényleg őrei és betartói, ne pedig annak megszegői legyenek. Az, ami bekövetkezett, nem háromhetes züllés következménye, hanem esztendők óta tartó lezüllés vitte oda az országot, hogy ilyen törvényalkotásra szükség van. Ha a multat kritizálni akarnám, akkor az előző kormány felett vádbeszédet kellene tartanom, azonban ettől- felment a mai kormányzat és annak intézkedései, mert mindaz a törvényjavaslat, amelyet a jelenlegi kormány a parlament elé hozott, a rendelkezések, amelyeket kiad és kiadni tervez, vádbeszéd a múlttal szemben, mert ha az előző kormány annakidején idejében megtette volna a szükséges intézkedéseket, akkor ennek a kormánynak nem volna szüksége arra, hogy ilyen gyors és rapid eszközökhöz nyúljon. (Horváth Zoltán: Akkor nem kellett volna elmennie!) A törvényjavaslat nyolc paragrafusból áll, precízen, világosan szabályozza a gyülekezési jog szükséges kérdéseit és mértékét-és a kívánt cél elérésére alkalmas is. Ügynevezett hézagpótló javaslat. Büntetőszankciói azonban nagyon enyhék. A független kisgazdapárt a köz jogi bűncselekményekkel kapcsolatban mindenkor a szigorúbb törvényes eljárást követeli. Már a választójogi novella kapcsán is követeltük azt, majd később a választójogi törvényjavaslatnál, hogy közjogi bűncselekményekkel kapcsolatban a törvény sokkal szigorúbban járjon el, mint más természetű bűncselekményeknél, mert amíg a magánéletben előforduló bűncselekmények csak egyes emberek jogait »érthetik, addig az alkotmányjogi, közjogi bűncselekmények mindenkor az egész nemzet érdekét sértik, ezek az érdekek pedig fokozottabb védelemben részesítendők. A magunk részéről szívesen látnánk, ha a kihágás vétséggé és a vétség bűntetté lenne felemelve és ezeket gyorsított bírói elj elé utalnák. A belügyminiszter úr azonban a közjogi bizottság ülésén kijelentette, hogy ha annakidején szükségéi fogja látni annak, hogy ez megtörténjék, javaslattal fog jönni, a mai időkben azonban az az álláspontja, hogyha gyors intézkedés többet ér, mint a lassú bírósági eljárás. Ebben igaza van, mert aki gyorsan ad, kétszer ad, aki hamar akar rendet teremteni, többet ér el kisebb büntetéssel, de gyors intézkedéssel, mint későn bekövetkező szigorú büntetéssel. Mivel ez a javaslat a rendteremtés célját szolgálja, azt pártom nevében is elfogadom. (Helyeslés é$ taps a baloldalon.)