Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-319

Az országgyűlés képviselőházának 319. lőtársaim politikai bizalmatlanságból nem fogadta el a költségvetést. Én nem érzem (magiam hivatottnak arra, hogy válaszoljak iaz ő politikai fel fogására, mert én mindenkinek a politikai felfogását tiszteletben tartom akkor is, lia azt nem osztom. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ebből kifolyólag kérem, hogy hasonlóképpen méltóztassanak engem is megítélni, amikor már beszédeim, elején kijelentem, hogy azoknak ia sokaiknak a táborához fogok csatlakozni ' —- egészen természetesen, — akik ezt a költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. (Helyeslés a jobboldalon.) A költségvetési vita keretében nem _ kívánok foglalkozni kerületem bajaival, sóhajtásaival,'hanem (bajtársaim kérésével kívánok foglalkozni. Ezért szeretném megérzékeltetni az igen t. Ház előtt a leventeintézmény fontossáigát, amelyet én a hadsereg megerősítő és a honvédség kisegítő szervezetének tekintek, különösen ma, amikor — ha a külpolitikai jelek nem csalnak, — egy új honfoglalás lehetősége előtt állunk, amikor pedig — éppen úgy, mint első királyunk, Szent István idejében — a legkeményebb, a legvitézebb és aani a legfontosabb, a legbazafiasabb szellemben nevelt fiatalság kitermelésére van szükség. (Helyeslés jobbfelől.) Ügy vélem azonlbau, hogy mielőtt magát a leventeintézményt tárgyalnám, bevezetésképpen rá kell mutatnom — mivel ez a leventeintézméninyel szerves összefüggésben áll — a sportnak és a testnevelésnek egyrészt honvédelmi szempontból való fontosságára, másrészt ama, hogy ennek a hazaszeretetre való nevelés szempontjából milyen jelentősége van. Ezt rövid felszólalásom keretében a történelem egyes korszakaiból kiragadott példákkal igyekszem alátámasztani. Egy nemzet életében a sportnak, a testnevelésnek kettős jelentősége^ és feladata van: megóvni a fiatalságban a lélek lendületét, fenntartani benne a szellem frisseségét és fejleszteni a testi kultúrát. Az nem ás lehet vitás, hogy a testi kultúra jelentősége annál nagyobb, minél elesettebb egy nemzet, már pedig kérdem, létezik-e elesettebb nemzet a magyarnál: íbiszen fekvésünk katonai szempontból nem kedvező, határaink egy 1400 kilometeres .nyilt küszöböt alkotnak, régi, természetes földrajzi akadályokat alkotó határainkon, még mindig idegen állam zászlói lengenek és az újságok sorai közül ki lehet olvasni, hogy a kisantant államai, lia politikailag nem is, de katonailag még mindig össze vannak kovácsolva, sóikkal hatalmasabb erőkkel rendelkeznek és sokkal tölbib harci gépük is van. , Nekünk azonban annak ellenére, hogy mindezt tudjuk, nem szabad csüggednünk és tisztában' kell lennünk azzal, hogy a gépekhez is emberek kellenek .és igenis a magyar nemzet is el fogja érni célját, ha legdrágább értékének a fiatalságot fogja tekinteni, azt a fiatalságot, amelyről Tildy Zoltán igen t. képviselőtársunk a beruházási javaslatnál tartott beszéde alkalmából, tegnap pedig vitéiz Makray Lajos képviselőtársam olyan gyönyörű és megható szavakkal emlékezett meg. T. Ház! En egy emberöltőt töltöttem el a sport szolgálatában, tehát még ma is mindig nyitott szemmel figyelem a sporteseményeket és Örömmel állapítom meg, hogy a vezetőink, különösen pedig az Országos Testnevelési Tanács elnöke, Kelemen Kornél igen t. képviselőtársam a sport tekintetében hazafias, lelkes, dereülése 1938 május 24-én, kedden. 131 kas munkát végeznek. Ennek tulajdonítható az, hogy a külföld a sporteredmények tmiatt felfigyel ránk. Nem egyszer _ hallottam itt a parlamentben is kifejezésre juttatni és nem egyszer olvastam az újságból, amikor a külpolitikusok kijelentették, hogy a magyarnak megkérdezése nélkül közunegnyugvással a Dunamedence kérdés>ét rendezni nem lehet. Nos, én, mint öreg sportember, azt mondom, hogy a magyarok részvétele nélkül nemzetközi viszonylatban versenyt rendezni nem lehet. Igen t. Ház! Az a kilencmillió magyar einher, aki 53 nemzet harcában a legutóbbi oliimpiászon a harmadik helyre küzdötte fel magát, bebizonyította, hogy nem a lomtárba való, bebizonyította, hogy ezt a mi fajtánkat koporsóba zárni nem lehet. (Ügy van! Ügy van) Ha valaki, úgy én tudom értékelni az olimpiászi győzőknek sikereit — ibiszen annakidején a rádió hangjai mellett mindannyian visszafojtott lélekzettel kísértük végig működésüket (Ügy van! jobbfelől), de mint katonaképviselő, azt mondóim, ami most 'már 'bekapcsolódik a leventeintéztmény tárgyalásába, Ihogy nekünk nem az egyén kitermelése, hanem a tömeg kitermelése a fontos. (Ügy van! Ügy van! jobbfelőlől). Mert igen t. Ház, a kárpáti, az isonzói, a doberdói csatákat nem az egyén, hanem a tömeg nyerte meg és a ránk váró nehéz feladatokat sem az egyén, hanem a tömeg fogja végig küzdeni és megoldani. (Ügy van! jobbfelől). Ezért felhívoim a figyelmet a tömegek kiképzésének fontosságára, mert hiszen az emberi élet mulandó, csak a nemzet az, amely örökéletű. A - testnevelés, a sport elhanyagolásának ránknézve kedvezőtlen hatását elsősorban érezhettük a világháború alatt 1914—18-ban, amikor Amerika és Anglia, amelyekről nagyon jól tudtuk, hogy nem voltak kimondottan militarista államok, a legrövidebb idő alatt igen nagyszámú szárazföldi hadsereget tudtak a hadszínterekre küldeni. Ezeknek a tömegeknek a harctéren való megjelenésében keresendő az entente diadalának titka és ma már nem kétséges, hogy a központi hatalmak számára a háború kedvezőtlen befejezése összefüggésben áll a két hatalmas államiban a sportnak és testnevelésnek kulturailag fejlettebb és rendszeresebb gyakorlásával. Ez volna felszólalásom bevezetése. Ezek után rá kell térnem felszólalásom tulajdonképpeni tárgyára, a leventeintézményreA . leventeintézménynél, ennél a — hogy úgy fejezzem ki magamat — gyönyörű alkotásnál nehézségek fordultak elő. Ez a gyönyörű intézmény fejlődésében megtorpant. Szeretnék rámutatni azokra a súrlódási felületekre, amelyek a leventeintézményt működésében gátolják, mert azt tartom, hogy olyan nagy horderejű intézmény, mint a leventeintézmény, eredményeiben csak akkor lesz elsőrendű, ha megszabadul azoktól a ballasztoktól, amelyek jelenleg terhelik. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Igen t. Házt Tudjiuk nagyon jól, hogy a parlament 1921-ben szavazta meg a testnevelési törvényt. Az 1921. évi LIÍI. törvénycikkel szabályozták a testnevelés ügyeit, az erről szóló végrehajtási utasítás pedig a 9000. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelettel jelent meg. Az akkori parlamentet a törvény meghozásánál az a hazafias cél vezette, hogy a fiatalság, a nemzetnek a szemefénye, erkölcsi és testi nevelés, kiképzés révén megacélosodva sikeresen állhassa majd azokat a harcokat, amelyeknek elébe ennek a fiatalságnak néznie kell.