Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-315

Az országgyűlés képviselőházának $15. tőleg a javaslat 1. §-ának 2. bekezdésében lefektetett alaptételeket és tilalmakat figyelmen kívül hagyja — ez vonatkozik a politikai pártra — vagy működését a felfüggesztés, vagy feloszlatás után is folytatja, vagy alapszabályoktól eltérő működést folytat. Ez esetben az illetékes miniszter a belügyminiszterrel egyetértve a feloszlatás jogával él és a vagyon közjóléti célokra fordíttatik. A törvényjavaslat büntető rendelkezéseiben különböző esetekre kihágást állapít meg és büntetésül két hónapig terjedhető elzárást ír elő. Ha azonban az illető személy esküt, fogadalmat vagy más egyéb lelkiismeretbeli lekötelező nyilatkozatot tesz, amely tilos egyesülethez vagy tilos szervezethez vagy tilos működést folytató politikai párthoz tartozással járó kötelezettségek megerősítésére vonatkozik, a kihágás büntetése hat hónapig terjedhető elZ£ll ciS« Vétségi konstrukciót állapít meg és két évig terjedhető fogházbüntetést — ezt kifejezetten hangsúlyozni kell, — hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését arra nézve, aki tilos egyesületet, tilos szervezetet vagy tilos működést folytató politikai pártot alapít, az alapításban közreműködik, aki valakit ilyen egyesületbe, szervezetbe, vagy pedig pártba tagként felvész, a felvételnél közreműködik, bármely tisztséget elvállal vagy betölt vagy valakit bármely tisztség vállalására vagy betöltésére rábírni törekszik. A vétség megállapításával kapcsolatban kimondja a javaslat, hogy ha azt külföldi követi el, akkor a külföldit az országból ki kell tiltani és a visszatéréstől örökre el kell tiltani, ha pedig a megbüntetett személy belföldi, akkor őt a veszélyeztetett községből akkor is ki lehet tiltani, ha az elítéltnek az a köz-ég illetőségi helye. A törvényjavaslat 5. §-ában foglalt kihágási bűncselekménnyel kapcsolatban meg kell még említeni azt is, hogy bűncselekmény nem csupán a tilos egyesületbe való belépéssel, hanem az abban való bennmaradással is elkövethető. Elköveti tehát a bűncselekményt az is, aki a törvényjavaslat életbelépése előtt lépett be egy tilos egyesületbe, szervezetbe, de abban a törvény hatálybalépése után is bennmarad. Természetes tehát, hogy nem forog fenn bűncselekmény akkor, amikor az ilyen egyesületbe vagy szervezetbe a törvény hatálybalépése előtt belépett egyén a törvény hatálybalépésekor kilép a tilos egyesületből. Az együttes bizottsági tárgyalások során különböző elgondolások és eszmék merültek fel. amelyekre vonatkozólag a belügyminiszter úr akkor olyan kijelentést tett, hogy azokat a kormány megfontolás tárgyává teszi és a plénum elé különböző módosításokat fog esetleg beterjeszteni. Bátor vagyok bejelenteni, hogy a házszabályoknak megfelelően, mint előadó, több módosítást voltam bátor beterjeszteni és ezeket a módosításokat a megfelelő szakaszoknál az indokolással együtt leszek bátor részletesen ismertetni. (Felkiáltások a szélsÓbololdalon: Kérjük kiosztani! — Közben megtörténik.) Miután a törvényjavaslatot ezekben részleteiben is ismertettem, tisztelettel kérem, hogy azt líe-y általánosságban, mint részleteiben elf óé adni méltóztassék. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 Gaal Olivér jegyző: Rupert Rezső! ülése 1938 május 18-án, szerdán. 3 Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! A javaslatot a részletes tárgyalás alapjául én is elfogadom. Kényszerhelyzetben vagyok, mert hiszen magam is azok közé tartozom, a t. túloldal nagy többségével együtt, akik régóta küzdenek a rend érdekeiért. Nekem is az a felfogásom, mint ahogy alkotmányosan érző magyar embernek más felfogása nem is lehet, hogy szabadságot adjunk ugyan az egyénnek, de ennek a szabadságnak renddel kell párosulnia. Ha tehát a kormány a rendteremtés érdekében bármilyen intézkedéssel, bármilyen javaslattal jön elénk, akkor nyugodt lehet, hogy ennek a Háznak minden rendet óhajtó, hazafiasán, alkotmányosan gondolkozó tagja ebben segítségére lesz. Éppen azzal, hogy én általánosságban elfogadom a javaslatot, a magam részéről ennek így kifejezést adok. Egynéhány észrevételt azonban mégis kell tennem a javaslattal kapcsolatban, hiszen amikor az ember a javaslatot általánosságban elfogadja, ezt abban a reményben teszi, hogy a • javaslaton bizonyos módosításokat a kormány mégis csak enged eszközölni. Mindenekelőtt nem tudok egyetérteni a t. előadó úrral abban a tekintetben, mintha ez a javaslat voltaképen nem térne el az eddigi szokásoktól. Eltér egy igen lényeges kérdésben, nevezetesen abban, hogy míg eddig a kormánynak 40 nap alatt nyilatkoznia kellett arra nézve, hogy láttamozza-e az egyesület alapszabályait vagy sem, most ilyen határidőt ebben a kérdésben nem állapítanak meg. Megtörténhetik tehát az, hogy valamely tisztességes célú mozgalom érdekében alakuló egyesület alapszabályait bemutatják, nem kapnak vi, választ egy évig, két évig, nem kapnak rá választ soha sem és ennélfogva annak az egyesületnek a működése meg nem indulhat. Úgy gondolom, mindannyian egyetértünk abban, hogy ilyen korlátlan elhatározási jogol, elhatározási lehetőséget nem engedhetünk a kormánynak. Hiszen nem kell mindjárt arra gondolni, hogy minden egyesület, amely létrejön, veszélyes tendenciájú és ártalmas az országra, a társadalomra. Jöhetnek létre, akarhatnak alakulni olyan egyesületek, amelyek talán nem esnek bele az illető kormányzati irányzat vonalába, de azért mégis tisztességesek, tehát nem lehet rábízni a kormányra azt, hogy esetleg egy neki nem tetsző, bár tisztességes, hazafias mozgalmat elgáncsolhasson. Nemcsak arra kell gondolnunk, hogy a jelenlegi kormány talán nem élne vissza a hatalmával, hanem arra is, hogy ha a helyét holnap, holnapután vagy egy év múlva egy más kormány foglalja el, amelynek más lesz a gondolkozása, amellyel szemben talán ezt a bizalmat nem előlegezhetjük, annak tetszésére nem bízhatjuk azt, hogy egyáltalában nyilatkozik e valamely egyesület alapszabályainak láttamozását illetőleg vagy nem. Ennélfogva minden rosszra gondolva úgy kell szabályoznunk ezt a jogterületet is, hogy a nemzetnek és az egyeseknek jogai, az alkotmányos jogok biztosit tassanak. T. Képviselőház! Nem lehet alkalmul használni arra, hogy a kormánynak odaadjuk a teljes hatalmat, olyan időket, amelyek esetleg elkedvetlenítik az embert, amelyek aggodalommal töltik el az embert abban a tekintetben, hogy lázadás üti fel a fejét a társadalom vagy az államrend ellen, hogy egy kedvezőtlen ai