Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-318

110 Az országgyűlés képviselőházának 318. 5,385.500, az állami üzemeknél 3,993.000, összesen i tehát majdnem kilenc és félmillió^ pengőt tesz ki ez az emelkedés. Ha nem látnám, hogy az özvegyek száma is emelkedett, mert hiszen ez a múlthoz viszonyítva 415 főnyi szaporulatot tesz ki, akkor azt kellene hinnem, hogy nálunk a közegészségügyi viszonyok annyira megjavultak, hogy az elmúlt esztendő folyamán a nyugdíjasok közt egyáltalán nem volt halandóság. Érthetetlenül állok ezekkel a számadatokkal szemben és nem nyugtat meg engem az indokolásnak az a megállapítása, amely ezt magától értetődő és természetes folyamatnak tartja. Joggal kell feltételeznem, hogy nagyon sok kényszernyugdíjazás húzódik meg ezek mögött az adatok mögött. T. Ház! Jelenlegi költségvetési beszédemben Tildy Zoltán képviselőtársamhoz hasonlóan, részletesebben kívánok foglalkozni a falu problémáival. Esztendők óta hangoztatjuk, hogy az ország jövőjét csak úgy lehet biztosan felépíteni, ha azokat a fundamentumokat rakjuk le a legszilárdabban, amelyekre a nemzet jövőjét akarjuk emelni. Nem egyszerű, megszokott szólam, hanem komoly valóság, hogy a legbiztosabb fundamentum a nemzet számára a falu. Éppen ezért a jövőben sokkal több gondot kell fordítani a falura, sokkal több megértéssel kell kezelni a falusi problémákat és sokkal több szeretettel kell közeledni a falu felé, mint ahogyan a múltban történt. Mindenki előtt ismert a magyar ember szeretete, ragaszkodása ahhoz a földhöz. amelyen egész élete folyamán keserves verejtékkel dolgozik, jóllehet ez csak igen szerény és a legigénytelenebb megélhetési lehetőséget biztosítja számára. Sokak előtt talán éppen ezért érthetetlen, hogy miért a legfőbb vágya minden egyes földmunkásnak az, hogy ebből a földből akármilyen kicsit is még az élete folyamán magáénak mondhasson. De aki ismeri a magyar paraszt lelkét és a lelke mé; lyén élő vágyódást a föld után, az megérti ezt. Az ő számára az a föld, amelyet magáénak mondhat, az életet jelenti. A tradíciója a föld és ennek alapja az a tudat, hogy akié a föld, azé az ország; ő a földön keresztül akarja gyermekeinek és fajtájának jövőjét biztosítani. A kisbirtok nemzeti szempontból Tudvalevően sokkal nagyobb biztosítékot jelent, mint a nagybirtok és éppen ezért ezeknek a kisgazdáknak a megélhetési lehetőségeit és boldogulását kell elsősorban fokozni. Arra kell elsősorban törekedni, hogy a gazdaadósságok végleges rendezése révén ezeknek a kisgazdáknak a tulajdonában maradjon a föld, de e mellett, ha biztosítani akarjuk, hogy akiknek megvan, azok ne veszítsék el. akkor gondoskodnunk kell elsősorban a mezőgazdaság jövedelmezővé tételéről, arról, hogy a terményárak legalább a mai színvonalon maradjanak és az utóbbi időben katasztrofálisan visszaesett állatárak is emelkedjenek, elsősorban megfelelő külkereskedelmi szerződések megkötése révén. Ugyanennél az oknál fosrya a nemzet jövője érdekében a telepítés útiá.n való földhözjuttatás lehetőségeit _ is elő kell segíteni. Nem először hangzik el itt a t Házban az a megállapítás, hogy a földkérdés megfelelő rendezése volna ma az egyik legsürgősebb tennivaló. A telepítés kérdése hazánkban közel ezeresztendős múltra tekinthet vissza. Célja, jellege, jelentősége az idők folyamán lényeges ülése 1938 május 23-án, hétfőn. változásokon ment keresztül. Míg ezelőtt főleg katonai és^ népesedési szempontok uralkodtak, — mint például a katonai határőrvidék megszervezésénél és az elpusztított területek benépesítésénél, amire a magyar történelemben, sajnos, igen szomorú példákat látunk — addig napjainkban a telepítésnek elsősorban szociális, de még inkább nemzetpolitikai célokat kell szolgálnia. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Azt a telepítési politikát, amely a történelem folyamán az utóbbi évszázadok alatt az ország határának elnemzetietlenítését és ezzel kapcsolatban az elvesztett világháború után ennek az országnak szétdarabolását eredményezte, egy megfelelő szociális szempontoktól vezetett ellentelepítési politikának kell felváltania. (Czirják Antal: Xlgy van! Nagyon helyes!) A telepítés iránya elsősorban a magyar határ, a nemzeti és az állami életnek a legérzékenyebb része, amelyre a legnagyobb nyomás nehezedik és amelynek a leginkább kell a külföldről érkező hatásokat felfogni és hatálytalanítani. Ezt a nemzetvédelmi politikát és az ebből a szempontból egyedül helyes telepítési politikát azonban csak a magyar fajhoz tartozó és röghöz kötött földmívesosztály útján lehet elérni. A telepítés másik iránya a pusztuló magyar falvak felé mutat, ahol elhallgatott a harangszó, hol beszögezik a templomok ajtaját. Az embernek elszorul a szíve amikor akár személyesen a helyszínen, akár pedig avatott falukutatók tollából megiismeri ezt ia kérdést. Nem laikairdk ezzel az ezer oldalról megvitatott kérdéssel itt részletesebben foglalkozni, de hazafias kötelességemnek tartom teljes erővel hangsúlyozni, hogy ezt a kérdést haladéktalanul és gyökeresen meg kell oldani, inkább ma, mint holnap a legerélyesebb eszközök igénybe vételelével is. Nem lehet vitatkozni afelett, hogy mi az előbbrevaló, a közérdek-e vagy a magánérdek. Nos, t. Ház, a legnagyobb mértékben vérbe és (húsba vágó közérdeke ennek az ellenséges népek közé szorított rokontalan magyar fajnak megakadályozni azt, hogy ezek a színtiszta magyar falvak elpusztuljanak és ezek helyét idegenek foglalják el. Rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket követelnek. A nemzet egyetemes érdeke megkívánja, hogy mint a földbirtokpolitikában, itt is az államhatalom avatkozzék be, mert ez nemcsak joga, hanem egyenesen kötelessége is. A telepítést és a telepítési politikát minden vonatkozásban szociális szempontoknak kell vezetniök. Két társadalmi réteget érint a telepítés. Az egyik az, amelyik a földet kapja, a másik pedig az, amelyik a földet leadja. Ha nem akarunk szemethúnyni afelett a hansmlat felett, amelyet ebben a kérdésben az ország közvéleményének túlnyomó része magáénak vall, akkor r mindkét réteg érdekében szükségesnek és kívánatosnak tartanám ennek a kérdésnek mielőbbi és minél gyökeresebb megoldását. Körülbelül két esztendővel ezelőtt igenis élénk hírlapi csata folyt arról, hogy mi előnyösebb nemzetgazdászati szempontból, a nagybirtok-e, vagy a kisbirtok. Itt a telepítés kérdésénél szerintem ennek a kérdésnek még csak szóba sem szabad jönnie. Itt nemcsak gazdasági, hanem elsősorban nemzeti é.s szociális célok megvalósításáról van szó, amelyek előtt minden más szempontnak háttérbe r kell szoruînia. Lehet, hogy a termelés kezdetén bizonyos vonatkozásban visszaesések fognak