Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-318

Az országgyűlés képviselőházának 318. rostjában, azt mondhatnám, par excellence ': magyar. Az Árpád véréből, törzséből sarjadt I es a kereszténység szellemével beoltott tős- | gyökeres magyar típusnak legeszményibb, j leggyönyörűbb, legteljesebb kitökéletesedése | és kivirágzása. Nem szakad el a múlttól, nem I vágja el a gyökérszálait, nem olvad fel a j nyugati eszmék választóvizében. Minden gon- ] dolatot, amelyet átvett, átdolgozott magyar } lelkével, úgyhogy abból magyar érzés, ma- ' gyár vér, magyar erő, magyar élet és magyar ! szellem lett. Minden intézményében magyar, j Valahogyan a magyar gondolkodás- és érzés- ' világba, a magyar múltba és jelenbe belegyö- í keredző olyan jog- és alkotmányfejlődést in­dított meg, amely eredetiségben és nagyszerű- ! ségben páratlan az egész kontinensen. Előtte volt a római törvénykönyv a maga pompás ' rendszerével, a frank törvény, de nem ezeket vette át, hanem a magyar géniuszból merített, úgyhogy itt minden a magyar lélek fakadása, itt nincs import és nincs idegen rendszer. Csak nézzük szomjas és áhítatos lélekkel ezt a nagy, szent, keményöklű, alázatában gigantikus és hatalmas, erejében alázatos, népéért élő és népének évezredekre utat mu­tató nagyszerű fenséges magyart és értsük meg a gondolatát, mert a szentistváni gondo­lat, amelyről annyit beszélnek és írnak, volta­képpen az egész magyar életnek a tartalma. ' A szentistváni gondolat a magyar nemzetpo- I litikai célkitűzésnek a legtökéletesebb megfő- i galmazása. Ez a magyar misztérium és a ma- '• gyár realitás. Ez a magyar világosság a sö- | tétsegben és reménység a depressziók, a le- i hangoltság éjszakájában. Ez a magyar szentistváni gondolat adott világtörténelmi koncepciót, évezred távla­tába kifeszített világtörténelmi gondolatot és ! koncepciót. És ha igaz az, — aminthogy igaz — hogy csak azok a nemzetek, amelyeknek ilyen évszázadokba belenyúló világtörténelmi gondolatuk van és amelyek ezeknek a gondo­latoknak a szolgálatába állítják egész mun­kaerejüket és készségüket, csak ezek a nagy nemzetek, akkor a magyar nemzet minden ki- i csisége mellett éppen ennek a világtörténelmi koncepciónak alapján nagy és hatalmas nem­zet. Magával azzal a ténnyel, hogy nem a nyugatrómai és nem a keletrómai császártól kérte a koronát, megjelölte Szent István a magyarságnak történelmi helyét, útját és sze­repét, önálló és független történelmi egyéni­ségét. Nem tartozhatik a nyugati és nem íar­tozhatik a keleti erőrendszerbe Neki itt kell lennie a Duna völgyében, bástyának és gát­nak az erők összeütközése vonalában, és az itt élő különféle, de egymagukban államalkotásra képtelen népeket össze kell fognia egy vé­delmi tömbe, egy népfeletti birodalmi gondo­latot kell megvalósítania ennek a területiek függetlensége, önállósága és az európai egyensúly szolgálatában és érdekében. Ezt a feladatot a magyar hihetetlen tökéletességgel, a mártiromságig menő áldozatossággal telje­sítette, éppen ezért a történelem ennek a nép­nek igazságot fog szolgáltatni, feltéve, hogy ez a nép nem felejti el ezt az önálló, független történelmi feladatát és szerepét és nem olvad bele sem a Kelet, sem a Nyugat felé hul­lámzó erőáradatba, mert akkor megszűnik ér­ték, tényező és erő lenni a történelem szá­mára, és a történelem azokat a népeket, ame­lyek elvesztették értéküket és jelentőségüket, elkotorja útjából, vagy pedig átgázol rajtuk. Mi ennek a történelmi feladatnak célja, tartalma és jelentősége ma? Az, hogy kritika | és feltétel nélkül mindenkori kiszolgálója le­ülése 1938 május 23-án, hétfőn. 105 gyen a nagyhatalmi érdekeknek? Semmi esetre sem! Az, hogy ebbe a mostani helyzetbe mint végleges helyzetbe belenyugodjék! Még kevésbbé! Az, hogy összekötő legyen állan­dóan Kelet és Nyugat zónája közötti Nem! Elvesztette talán jelentőségét ezekkel a leg­újabb eseményekkel kapcsolatban és ezeknek következtében! Sőt, megsúlyosbodott a jelen­tősége és fontossága Ausztriának kikapcsolá­sával. Mi a történelmi feladata 1 ? Azt a régi Árpád-, Anjou- és Hunyadi-gondolatot kell modernül megformuláznia, ezt az Észak-Délre irányított magyar bástyát bele kell állítania abba az erőrendszerbe és abba az erővonalba, amely az Északi és Keleti tengertől egészen a Földközi tengerig terjed. Ebben az erőrend­szerben csúcshelyzete van a magyarságnak, és ebben az erővonalban a magyarság a ten­gely, a forgópont, s ennek következtében, en­nél a helyzeténél fogva olyan világtörténelmi szerephez juthat, amely megfelel az ő törté­nelmi múltjának és megfelel a benne lévő történelmi értékeknek. A fejlődésnek olyan elragadó távlata nyílik meg ez előtt a nemzet előtt, amelyre ez a nemzet büszke lesz, mert ez a nemzet mindig principiális szerepre volt rendelve. A szentistváni gondolat jelenti a szó ne­mes értelmében vett nacionalizmust. A szentistváni gondolat egy nagy parázsló szent szenvedély és tűz, az erők örök forrása, nem frázis, egy felséges valóság; nem érzések áradása csupán, hanem kötelességtudás és kö­telességteljesítés; nem önimádás, hanem önis­meret, tárgyilagos, könyörtelen, tiszta önisme­ret és szociális igazság és szociális igazságos­ság. Nem jelent kizárást és nem jelent hódítást és nem jelent gyűlölséget más népekkel szem­ben, hanem jelenti a felismerését a magyarság dunavölgyi szerepének, jelenti felismerését an­nak a hivatásának, amelyet az élet, a történe lem és a sors itt kijelölt számára. Jelenti vilá­gos tudatát annak, hogy ő van ide rendelve, mint rendező erő és tényező a Kárpátok és az Adria közötti területre. És jelenti a szentistváni gondolat a keresz­tény gondolatnak teljes eszmegazdagságát és minden erejét. Nem egy politikai cégérré leszá­radt kereszténységről van itt szó, nem egy olyan formális kereszténységről van szó, amely nem norma, nem zsinórmérték, hanem amelyet mindenki a saját gondolatához deformál, gyúr le és idomút le, hanem arról a keresztény gon­dolatról van szó, amely itt a magyar életben és a magyar történelemiben többet, jelentett, mint valláserkölcsi erőt és tényezőt: jelentette itt a magyar életben és a történelemben az állam­szervezésnek egyik leghatékonyabb és légerő teljesebb tényezőjét. A keresztény gondolat és a magyar gondo­lat elválaszthatatlan egymástól. Nem lehet megérteni a magyar történelmet a keresztény gondolat nélkül. Hogy ebből a népből nemzet lett, a nemzetből ország, az országból biroda­lom: ezt a keresztény gondolat erejének lehet köszönni. Tehát pártütés a keresztény gondo­lattal szemben, pártütés a nemzeti gondolattal szemben, elárulásta a keresztény .gondolatnak — elárulása a magyar .nemzeti 'gondolatoalk és elszakadás a keresztény gondolattól — a keresz­tény nemzeti gondolatnak, a, magyar nemzeti gondolatnak a pusztulását jelenti. A mai kornak az eszméje a szociális gon­dolat, és ki kell emelni a keresztény gondolat­ból ezt a mélységes, hatalmas, gazdag szociális

Next

/
Oldalképek
Tartalom