Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-318
102 Az országgyűlés képviselőházának 318. Itt egy új világ van szülőiéiben, és moist | csak kérdés, hogy ezt a születést békés i úton, evolúció útján — mint ahogy a minisz- Í terelnök úr is mondotta — alkotmányos eszközökkel kívánjuk-e végrehajtani, vagy pedig • rátérünk-e a forradalmi átalakulásra. A kapitalizmusnak tetszetősebb a forradalmi átalakulás és a diktatórikus megoldás, hiszen láttuk egyes országokban, hogy ez volt i az utolsó eszköze, az utolsó mentsége a kapi- j talizmusnak, hogy önmagát újra erőhöz tudja I juttatni. Igaz, hogy a dolgozó emberek abból j csak keveset láttak. Nekem alkalmam volt a i közelmúlt napokban hallani egy államférfiú beszédét, amelyben hivatkozott az elért eredményekre. Én, aki szakszerűen nézem ezeket a dolgokat, sajnálom, igen nagy eredményt nem látok és nem látom be, miért kell egy egész országot felborítani, hogy hat új hidat építsenek. Hiszen mi is építettünk két hidat és fogunk még hidat építeni a nélkül, hogy az alkotmányon különös sérelem esnék, és építhetünk még párszáz kilométer autóstrádát és építhetünk .»néhányszáz minnkásliakást, — csaik a bürokráciát kell egy kicsit megzavarni, megsürgetni és akkor sok mindent fognak csinálni — de assert nem kell a politikád ellenfelet a falhoz állítani, sem pedig felhúzni. Más országokban is vannak politikai rendszerváltozások és politikai vélemények, amelyek homlokegyenest ellenkeznek, de azért ott nem ragaszkodnak ahhoz, hogy amint az egyik politikai rendszer letűnik, az ellenfeleket rögtön fel kell kötni. Hiszen Angliában volt már munkáskormány uralmon, de lemondott, nem jutott eszükbe az utána következőknek, hogy most akár Hendersont, akár más valakit fel kell kötni, hanem ellenkezőleg, leültek vele mint az ellenzék vezérével és komolyan megbeszélték vele mindazokat a felelős kérdéseket, amelyek adódnak; mert hiszen nem tudhatták azt, hogy holnap nem a másik irányzat kerül-e uralomra. Franciaországról sok mindent lehet beszélni politikailag, lehet vitatkozni azon, hogy helyes-e az, ami ott történik; váltakoznak a politikai rendszerek, hol Blum alakit kormányt, hol egy másik, de azért mégis ott vannak és vagy támogatják azt a polgári kormányt, vagy elősegítik egy blokkban, vagy legalább passzivitással igyekeznek lehetővé tenni, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket el kell intézni, az ország érdekében el tudja intézni. Egy a jellemző ezekben az országokban és ezt tessék megtanulni idehaza: amikor nagy nemzeti célokról van szó, amikor egységes állásfoglalásról van szó, akkor pártkülönbsée- nélkül egységesen lép fel az egész nemzet. Ezt az alapot kell megteremteni idehaza is. A fegyverkezés frázis. Hogy fegyverkezés van-e vagy pacifizmus, azt ma az élet dönti el. Az élet dönti el, hogy mit kell csinálnunk és ha nekem, mint egy szabadságszerető népnek, védekeznem kell a diktatúrával szemben, akkor én is arra az állásnontra helyezkedem, mint amelyre Svájcban helyezkedtek a^ szociáldemokraták, hogy megszavazták a fegyverkezési hiteleket és a fegyverkezési költségeket, mert azzal, hogy ezeket megszavazták, Svájc szabadságát szavazták meg, Svájc szabadságát és a svájci demokráciát védték meg. En sajnálom azokat az összegeket, amelyeket erre a célra kell adnunk- (Haám Artúr: "ff s a revízió érdekében nem kell a hadsereg?) En ülése 1.938 május 23-én, hétfőn. sajnálom ezeket az Összegeket nemcsak nálunk, hanem az egész világon is, mert ha meg lehetne teremteni a békét, azt a békét, amely egész Európa és az egész világ népeinek boldogulását (biztosítja, akkor ezeknek az összegeknek a rendeltetése egészen más természetű volna, mert hiszen van még rossz kút falun, van még düledező ház, van még ócska lakás; hiszen itt az egyik jelentésben heszámolnak arról, hogy a lakásoknak 6'8%-a zsúfolt, a másik része egészségtelen és nedves, 14'8%-ának pedig nincsen kamrája. Van itt még nagyon sok tennivaló és ezekre lehetne felhasználni ezeket az összegeket. Ha azonban a viszonyok arra késztetnek és arra kényszerítenek bennünket, <mi sem tudunk ez elől kitérni, mi sem tudunk mást tenni, mint felkészülni azokra a nagy harcokra, csatákra, amelyek — nem tudom — hol fognak eldőlni. En hiszem és remélem, hogy sehol sem fognak eldőlni. Mert a diktatúrák ma még ugrálnak, a diktatúrák ma még felelősség nélkül csinálják a maguk politikáját és munkáját, de örülök, hogy a legutóbbi napok eseményei is megmutatták azt, hogy van erő Európában, amely erő a béke biztosítéka és én ezt az erőt örömmel üdvözlöm, bármely országból jön is, mert én minden kiontott embervért sajnálok, ha ellenségé is, ha baráté is, ha ellenfélé is. Én ugyanis azt látom, hogy ezeknek a fegyverkezéseknek a vége egyszer mégis csak az kell hogy legyen, hogy az emberiség önmagára talál, az emberiség józanabb része felülkerekedik a diktatúrákkal szemben a demokratikus módszerek alkalmazásával, megteremtik a világbékét s ezzel megszüntetik egyúttal a népekkel szemben elkövetett igazságtalanságokat is, ami alapfeltétele annak, hogy a béke létre tudjom jönni. Ahhoz, hogy egy ilyen béke megszülessék, meg kell teremteni idehaza a békét, meg kell teremteni azt, hogy megszűnjék az az igazságtalan vagyoneloszlás GS clZ clZ igazságtalan jövedelemeloszlás, amelyet látunk, és szükséges az, hogy olyan állapotot teremtsenek, amelyben a dolgozó emberek a maguk becsületes munkájából találnak békét és megélhetést, hogy ne kelljen magukat prédául odadobniuk pár pengőkért bármely oldalról jövő irányzatoknak. Ha ezt az állapotot megteremtik, akkor béke lesz az országban és a magyar nemzet a maga belső erejére támaszkodva képes lesz az igazságtalanságokat is kiküszöbölni. A költségvetést a kormány iránti bizalmatlanságomnál fogva nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Haám A T ír: Szegény kormány!) Elnök: Szólásra következik 1 ? vitéz Kenyeres János jegyző: vitéz Makray Lajos. Elnök: vitéz Makray Lajos képviselő urat illeti a szó. vitéz Makray Lajos: Igen t. Ház! (Halljuk! Halljuk/) Bocsánatot kérek előttem szólott igen t. kép vi síelő-társamtól, hogy az ő egyes kitételeire nem reflektálok, azt hiszem azonban, beszédem folyamán meg fogja kapni a választ. • A költségvetés, amely a Ház előtt fekszik, az állam egy esztendőre szabott életének a sémája, számoszlopoikban és számsorokbaii kifejeződő és megjelenő élete, a kormány szándékai, a kormány törekvései, a kormány felfogása és a nemzet igényei csoportosulnak