Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-318

lOO Az országgyűlés képviselőházának 318. ülése 1938 május 23-án, hétfőn. delkezés és minden óvatosság ellenére is kisíbolt és ki fog síbolni az országból. Ezeket az összegeket ugyanis nem a kisemberek viszik ki utazótáskában és itt nem azoknak az összegeknek kisíbolásáról van szó, amelyeket, mondjuk, könyvek fedelébe kötnek; egészen más módszere van ennek, amellyel milliókat és milliókat könnyebben és minden veszély nélkül lehet az Országból eltávolítani. (Haám Artúr: Fel kell akasztani ezeket!) Nézzük meg, hogy az idegenforgalomban milyen veszteség érte az országot. Nem akarok közelebbi dátumra hivatkozni, csak a tavaszi Vásár idejét említem. Tessék megállapítani a szállodák forgalmából, a Vásár látogatottságából és egyéb körülményekből, hogy az idegenforgalomban milyen veszteség érte az országot. S méltóztassék még megfigyelni, hogy külföldi fizetési eszközökben milyen veszteség érte az országot, akkor nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy azok által a javaslatok által okozott kár, amelyekkel a kormány a közéletet és a gazdasági életet nyugtalanította, — hozzáadva még ehhez azt a hatást, amelyet munkanélküliségben fognak eredményezni ezek a javaslatok — bőségesen túlhaladja azt az ezermilliót, amelyet a gazdasági életből beruházásokra akarnak igénybevenni. Kérdem, mi szükség volt ezekre a dolgokra? (Rajniss Ferenc: Csinálunk még egy vagyondézsmát!) Én azt sem bánom, ha ötször hoznak majd vagyonadójavaslatot, mert azt az osztályt, amelyet én képviselek, ezek a javaslatok nem fogják érinteni, hiszen nagyon kevés olyan ember van az országban, akinek 50.000 pengőn felüli vagyona van es ezt munkával kereste meg. Csák azt állítom, — noha ezt nem lehet számszerűleg pontosan kimutatni — hogy az ezer milliót jóval túlha ladja az a kár, amelyet ezek a rendelkezések a gazdasági életben okoztak; s ez a karos hatás még nem is fejeződött be, mert a munka nélküliség most kezd nőni; az emberek nagy része ugyan ma még nincs munka nélkül, de hetenként csak két vagy három napig dolgozik; ez azonban a nemzeti jövedelemből Kiesést jelent és ezt a kiesést semmivel sem lehet pótolni. •• " . ., A külkereskedelmi, mérleggel kapcsolatban is fel kell hívnom a kormány figyelmet egv körülményre. Méltóztassék szintén megnézni a statisztikai adatokat. Nem , tartom egészséges állapotnak, — most nem politikai szempontból beszélek — hogy összes behozatalunknak 44-1%-a. kivitelünknek pedig # 40-9%-a Németországból kerüljön be hozzánk, illetőleg Németországba menjen ki. Azért nem tartom ezt helyesnek, mert ezzel szemben nekünk olyan iparcikkeket kell átvennünk, amelyeket, ha nem idehaza gyártunk, ez munkanélküliséget fog nálunk eredményezni. S hogyan áll a római paktum alapján nagyon sokat beígért és ünnepelt gazdasági fellendülés Olaszországgal kapcsolatosan. Ha megnézem a statisztikát, azt látom, hogy az egész magyar behozatalnak 6-9%-a jön Olaszországból és egész kivitelünknek 12-2%-át visszük oda. Ezzel szemben Svájcból behozatalunk 2-3% és kivitelünk 4-2% volt, Lengyelországnál pedig, amellyel barátságos viszonyban vagyunk, a kivitel és a behozatal alig éri el az 1%-ot. Ezek egészségtelen állapotok. Mi nem lehetünk függő helyzetben kivitelünknél és behozatalunknál olyan országtól, amely — Ausztriát és Németországot együttvéve — körülbelül negyvenegynéhány százalékot jelent, különösen akkor, amikor olyan anyagokat, amelyekre nekünk szükségünk van, puhafát, egyáltalán nem tudunk kapni, de ennek ellenében más cikkeket, amelyekre kevébbé van szükségünk, bőségesen tudunk kapni. (Haám Artúr: Majd elmegyünk Csehországba fenyőfáért!) Én nem mondom azt, hogy Csehországba menjünk, — noha nekünk Csehországgal nagyobb kereskedelmi forgalmunk van, mint Olaszországgal — csak azt mondom, hogy Olaszországnak nagyobb kereskedelmi forgalma van Jugoszláviával, mint velünk. (Rajniss Ferenc: Szomszédosak! — Haám Artúr: Közelebb is vannak hozzá!) Ezek az urak a külpolitikában csinálnak egy antikommunista paktumot, de ha megnézem a német és orosz külkereskedelmi mérleget, akkor azt látom, hogy Oroszország legnagyobb vásárlója Németország és Oroszország legnagyobb szállítója Németország. Csinálnak r egy antikommunista paktumot, de azért Kínának, amely az antikommunista paktum egyik tagjával áll harcban, egyformán szállítanak r fegyvert kommunisták és nem kommunisták, amikor üzletről van szó, mert fegyvert szállít a német, fegyvert szállít az angol, fegyvert szállít az orosz akkor, amikor az antikommunista paktum egyik tagja ellen, a japánokkal szemben harcolnak a kínaiak. A profit profit. A haszonért az ember elmegy Kínába is, ha többet lehet keresni. Ezt nem szégyenlik sem a Krupp-ok, sem a Creusot-k, sem a Skodá-k, mert a pénzről azt mondják, hogy nem büdös, nincs szaga. (Haám Artúr: A nemzetközi zsidóság kezében van a legtöbb pénz!) El kell venni tőlük. Hozzanak törvényt arról, hogy a párizsiak is adják le. Pár szóval szeretnék foglalkozni azokkal a kijelentésekkel, amelyeket itt Marton képviselő úr mondott el, akinek felfogását és gondolatmenetét nehezen tudom követni, — megmondom egészen őszintén — mert én a képviselő úrral egyszer már három óra hoszszat beszéltem ezekről a problémákról és nem egészen voltam tisztában a három óra után sem azzal, hogy ő hogyan látja a munkáskérdés megoldását, (Buchinger Manó: Ö sem látja!) Ha azonban erre hivatkozik, úgy tesz, mint az a gyermek, aki felfedezte a gyufát, pedig a gyufát már régen fedezték fel. Itt van egy jelentés, a magyarországi könyvnyomdászok jelentése, a 76. évi jelentés. Nem kell most felfedezni ezeket azzal, hogy ő elviszi a munkásokat és megmutatja nekik a múzeumot. Nézze csak meg ezt a jelentést, milyen kulturális munkáról szól, hogy mit csinálnak: szakkiállításokat rendeznek, olyan szakkiállításokat, amely iparunk díszére válik, szakfolyóiratot adnak ki, a Grafikai Szemlét, amely külföldi vonatkozásban is elsőrangú nyomdatechnikai szakmunka, kiadják a Nyomdász Archívumot, és anyaguk az 1937 szeptember havában a Műcsarnokban rendezett nagy nyomtatványkiállításon is szerepelt és ott közfeltűnést keltett. Nem kell tehát olyasmit felfedezni, ami már megvan.Továbbmenve: ismeretterjesztő előadásokat angol, eszperantó s német tan f olyamokiat tártainak; nézze meg a képviselő úr. hogy könyvtárukban mennyi az olvasó; 11.340 kötet van: ott, van egy 600 kötetes vándorkönyvtáruk, vannak kultúrszervezeteik az ország minden részében. Nem kell tehát ezeket felfedezni. Nem kerül nagy fáradságba, csak egy .Népszavát kell vásárolni és ott megtalálja, hogy vasárnanonkint hány kirándulást rendeznek különböző helyekre, megkedveltetik az