Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-310
Az országgyűlés képviselőházának morú eredménye, hogy az orvosoknak 34%-a, s a magánorvosoknak pedig ma is 54-5%-a zsidó. Az ügyvédek arányszáma szintén megdöbbentő, 49-2% még most is, ennyi tehát az úgynevezett magyar ügyvédi karban a nem keresztény, nem magyar ember. Nagyon szomorú dolog ez, nemcsak a jogkereső közönség szempontjából, de szomorú a keresztény ügyvédség szempontjából is, mert kénytelen vállalni a zsidó ügyvédekkel szemben fennáló animozitást, kénytelen vállalni az ódiumot, mert tényleg a zsidó ügyvédség volt az, amely lerontotta a keresztény ügyyédség tekintélyét. (Gr. Festetics Domonkos; Ügy van!) Itt van előttem a Magyar Mérnöki Kamara memoranduma, amely ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban azt mondja, hpgy mi, miniszterelnök úr, tiszteljük és becsüljük a kormányzatot, még inkább ezt a törvényjavaslatot, ámde mit csináljunk mi ezzel a törvényjavaslattal, amely a 20%-on felül még mindig kivételekre ad lehetőséget! Nálunk a mérnöki kamarában — globálisan véve a mérnököket — nem 20%, hanem mindössze 17% a zsidók arányszáma. Nagyon szomorú és rossz tréfa lett volna a kormányzat részéről, ha az én javaslatomat a kormány nem fogadta volna el már a bizottsági tárgyalás alkalmával, de kényszerítve volt elfogadni, mert máskép az egész mérnöki karra semmi eredménye nem lett volna. Most, hogy megengedi azt, hogy az egyes kamarákon belül tagozatok szerint érvényesíttessék a százalékos arányszám, most majd lesz talán valami bizonyos, de még mindig nagyon kevés eredménye ennek a javaslatnak. Az ügyvédi karban is_ hasonlóan nagyon lassan és nagyon keveset fog változtatni a helyzeten ez a törvényjavaslat. Itt van a kezemben a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének ugyancsak a kormányhoz intézett memoranduma, amelyben ők arról a határozatukról adnak hírt, hogy a Müne. tagjai kénytelenek lesznek lemondani az ügyvédi autonómiákban viselt állásukról, mert nem látják azt, hogy ez a javaslat megvédelmezte volna a keresztény ügyvédség jogait, ők ezt a helyzetet tovább nem tűrik, inkább nem vesznek részt az autonómiában. Ilyen körülmények között azt kell kérnünk a kormánytól, hogy legalábbis bizonyos szurrogátumoknak adjon helyet. Ha már a százalékban annyira megmakacsolta magát a 20%-nál és a kivételekkel együtt szinte a 30% - n ál. legalább adjon bizonyos lehetőségét, így például az ügyvédeknél és mérnököknél, akikre nézve a mai generációnál úgyszólván semmi hatása nincs ennek a javaslatnak, hogy legalább azt vigye keresztül, hogy állami kedvezményekben mindaddig nem részesíthető zsidó, ameddig a kívánt 5 százalék, vagy a törvényjavaslat szerint a 20 százalékos arányszám be nem következik. Ugyancsak fontos volna az, hogy azokra a kamarákra legalább kimondassék az, hogy kamarai tisztségre is csak 5 százalékos arányban lehet a zsidókat megválasztani. Ma, amint tudjuk jól, bizonyos felsőbb presszióra nem érvényesült a zsidóság százszázalékos aránya. A többségük ugyan megvolt a budapesti ügyvédi kamarában és csak a zsidóság részéről biztosított engedmény volt a kereszténység számára, hogy a tisztikarban keresztényt egyáltalán felvettek. (Gr. Festetics Domonkos: Elég szégyen!) Tényleg, én is szégyenletes dolognak tartom ezt és kérem, hogy legalább ilyen szurrogátumokkal [0. ülése 1938 május 11-én, szerdán. 477 igyekezzék a kormány ezt a teljesen helytelen, ki nem elégítő és rossz javaslatot kipótolni. T. Ház! Most arról beszéltem, hogy az értelmiségi kamaráknál mennyire nincs semmi hatása ennek a javaslatnak. Méltóztassék megengedni, hogy beszéljek arról, ami ennek a javaslatnak nagy-ágyúja, hogy mi a helyzet a bankoknál és a vállalatoknál, a nagytisztviselőket tartó vállalatoknál, mert a tizen aluli tisztviselőt tartó vállalatok nem is szerepelnek a javaslatban, hogy hány százalékban van benn a zsidóság a tisztviselői stallumokban. Nézzük meg tehát, hogy azoknál, akikre egyáltalán kiterjed a javaslat, lesz-e változás ennek a javaslatnak alapján? Dehogy! Méltóztassék majd meghallgatni, felolvasom* hogy a legnagyobb bankoknál kik vesznek részt az ügyvezetésben és méltóztatnak látni, hogy a törvényjavaslat értelmében a keresztények — idetartoznak a kikeresztelkedett zsidók, a jókor kikeresztelkedettek, valamint a harctéren járt, a harctérre tévedt zsidók — aránya mennyit tesz ki. Állítom, hogy végeredményben a javaslatnak itt sem lesz semmi hatása. A Magyar Általános Hitelbanknál Harkányi János báró elnök keresztény, gróf Mailáth József alelnök keresztény és a legiíjabb keresztény térfoglalás Fabinyi Tihamér vezérigazgató úr személyében történt, Ullmann György báró jókor kitért zsidó, Beck Róbert ügyvezető igazgató jókor kitért zsidó, Kállay Rudolf ügyvezető igazgató keresztény, Perényi István ügyvezető igazgató — ez egészen speciális fajta, mert visszatért zsidó, — azaz jókor kitért, de rosszkor visszatért zsidó, (Derültség. -r Gróf Festetics Domonkos: Ez aztán pech!) ez tényleg kiesik a 20 százalékból, nem tartozik bele, azután Ferenezy Lóránd igazgató keresztény, Mándi Lajosról nem tudtam megállapítani a legnagyobb kutatás mellett sem, hogy micsoda, Halász Ferenc tényleg zsidó, ámde Böhm Sándor megint jókor kitért zsidó, Makai Oszkár zsidó, Rubner Károly keresztény, csak a felesége zsidó, Kovács Sebestyén keresztény, Domony Péter jókor kitért zsidó, Vajda György jókor kitért zsidó, Tornai Béla zsidó és még három úr keresztény, tehát 21 százalék mindössze a zsidó és borzasztó nagy dolog: ezt fogja a javaslat 20 százalékra leszállítani. De lássuk, hagy a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál mii az arányi? Weiisz Fülöp jókor kitért zsidó, Chorin Ferenc jókor kitért zsidó, Teleszky János jófcior kitérít zsidó, Stein Emil zsidó', Büchler L. zsidó, Konrád Ottó jókor kitért zsidó, Hollós Ödön jókor kitért zsidó, Bátor Viktor jogtanácsos zsidófrontharcos, Ibér Antal később kitért zsidó, Moűinár Árpád fronüh. zsidó, Ország Artúr jókor kitért zsidó, Décsi Viktor egyszerűen csak zsidó, Borovi András zsidó frontharcos, Fnchs; Leó zsidó, de ő most megy nyugdíjba. Dániel Ernő zsidó, de néimet állampolgár, mert ilyen iis vau. Méltóztatik látni, hogy itt is kevés az a százalék, 'amelyre a javaslat kiterjed. (Antal István államtitkár 1 : Csak ennyi tisztviselő vanl) A vezető tisztviselőket említem meg, igen tisztiéit államtitkár úr és elsősorban arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan fog érvényesülni ez a töryényjiaiviasílat. A Magyar-Olasz Banknál mi ta helyzet? Éber Antal jókor kitéríti zsildó, Madarassy-Beck Gyula báró jókor kitért, Halnnli Miklós vezériigiaizgató jókor kitért., Grekier Béla jókor kitért. Most találunk két zsidót, azután Karátson Antal keresztény, Guarti Gáspár keresztény, 68*
