Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-310

478 Az országgyűlés képviselőházának mert olasz, Knaimer Jienő zsidó frontharcos, Kellner Dezső zisiidó frontharcos, Martos Sándor jóikor üailtlécrt, Hillinger Oszkár kitért, de nemi lehetett megállapítani, hogy mikor. Cukor Gáboir és Molmár Ernő ugyancsak kitért, de szántén nem tudni, maiikor % Itt a Magyar-Olasz Banknál egy különleges és érdekes jelenség mutatkozik. A 44 órás munkahetet bevezető törvény kimondja, íhogy ia segédhivatali tisztviselők tisztviselőknek számítandók. Eme okadatolás szerint azután a Magyar-Olasz Bank az öreg altiszteket segédhivatali tisztviselőknek tette rmeg laJbból a óéiból, bogy ezáltal javítsa ia százalékos aránysízámiot. (Gríif Festetics Domonkos: Érdekes!) Az is érdekes jelen síég, íhogy a statisztikáit, laímlelyet felolvastam, még az is 'rontja, hogy a Magyar-Olasz Bapk a múlt év folyamán 10 olaszt vett fel, lakiik természetesen keresztényeik. Megjegyzem, hogy a Magyar-Olasz Bank 28 millió pengő alaptőkével rendeilfceaő vállalat és — bizonyaira szocialista képviselőtársaimat is érdekli — családi pótlékot neim ad. (Takács Ferenc: Hol van az?) Nagyon érdekes az a statisztika, amely mutatja, hogy miképpen mutatkozik meg a jarvasliat hatása a Leszámítoló és Pénzváltó Banknál, amely egyik legelzsidósodottabb bank. Itt az a helyzeit, hogy Madaraissy-Bedk Maroell kikereíszteilkedett, jókor kitért, Bun József. Bobay Aurél jókor kitért, azután Vukovári Tivadar frontharcos zsidó, Hári kikeresztelkedett, Biró Artúr jókor kikeresztelkedett, ^Klasz Jenő, Behek Ernő keresztény, Cseisel Róbert igazgató frontharcos' zisidó, Dér Nándor frontharcos zsidó, Gyenles frontharcos zsidó, (gr. Festetics Domonkos: Jenes?) Netmi Jenes, Gyenes. (Derültség.) Wialkó Lóránd keresztény, Zechmeistea* keresztény, Bonta Sándor jókoir kitért, Pető 'frontharcos, zsidó, Hőnieh cégvezető kikeresztelkedett, Kellner Lajos frontharcos, zsidó, Mairosi Miklós frontharcos zsidó, Tolnai igiazgaltó frontharcos zsidó. Szintén, nagyon jellegzetes dolog, hogy 16 fiókigazgató közül 15 zsidó, 12 pedig kikeresztelkedett és frontharcos. (Csoór Lajos: Ezek mind történelmi neveik!) Kérdeni: vájjon a javaslat fogja-e a vár tnagyszerű hatását imiegvalósítiani? Méltóztassék majd arra válaszolni a kormányzatnak, vájjon nincs-e meg a lehetőség a.rra, hogy azok helyébe, akiket esetleg elbocsátanak azért, mert beleesnek a 20, illetőleg a 20%-on felüli hányadba, a bankvezetőség nem fog-e felvenni frontharcos zsidókat, mert hiszen ezt seimmi ki nem zárja, nincsen olyan intézkedés, amely ezt kizárja? Az elbocsátott nem frontharcos zsidó helyébe tehát felvehetnek frontharcos zsidót és akkor a keresztény fiatalság megint nézheti ennek a javaslatnak kitűnő intézkedését, amely azonban Őt nem juttatja állásba. De vannak itt más megoldási lehetőségek is a zsidó vállalatok számára. Nagyon ügyes megoldás az, amit a Hirsclh Mihály részvénytársaság talált ki, amelynek tulajdonosa Wahrmann Ernő, aki a javaslat benyújtása alkalmával... (Gr. Festetics Domonkos: Jókor kitért!) Ez sem jókor, sem rosszkor nem tért ki, hanem visszavonult. Visszavonult a működéstől, átengedte a helyét Keviczky Sándor nyűg. miniszteri tanácsosnak, a budapesti Allamépítészeti Hivatal volt főnökének és Darányi Gyula nyűg. helyettes államtitkárnak, aki a kereskedelemügyi minisztériumban volt a vasúti osztály főnöke. Most ezek a nyugalmzott 310. illése 1938 május 11-én, szerdán. urak, akik eddig a vasúti ügyeket intézték, szállítani fognak a vasútnak, mivel ez a Hirsch Mihály részvénytársaság nagy útépítési vállalat, amely a Máv.-nak vasbetonaljakat^ is^szállít. Akik tehát eddig hivatalosan intézték a minisztériumban és az Allamépítészeti Hivatalnál ezeket az ügyeket, azok most a Hirsch Mihály részvénytársaságnál a volt zsidó tulajdonos helyébe lépnek és annak az ügyeit intézik, mint nagyvállalkozók. Kétségtelen, hogy a vállalatokból mégis kiszorult zsidóság kénytelen a kereskedői és az ipari pályára menni, ami viszont azt vonja maga után, hogy a kereskedelmi és ipari pályán lévő keresztényeket fogja ez az intézkedés sújtani. Nem tartom helyesnek azt, hogy a kormányzat kiadott egy rendeletet, amelyben átképző tanfolyamokról intézkedik. Szükség van átképző tanfolyamokra. En is azt mondom, tessék kissé jobban körvonalazni, hogy az a szerencsétlen fiatalember tudja, milyen átképző tanfolyamok lesznek! Hiszen nincsen benne a rendeletben az, hogy milyen átképző tanfolyamok lesznek, meddig tartanak, nincs meg annak a tanfolyamnak a tanrendje, nincs meg az. hogy annak a tanfolyamnak vezetői és előadói csakugyan szakemberek lesznek-e, hogy a tanfolyam elvégzése után mi történik azzal a^ fiatalemberrel, milyen gondoskodás történik róla. meddig tart a gyakorlati idő, előnyben részesítik-e az önállósítási alapnál azokat, akik ezt a tanfolyamot elvégezték stb.f Mindezeket már be lehetett volna venni ebbe a törvényjavaslatba is, hogy tudják előre azok a fiatalemberek, akik jelentkeznek, hogy mi lesz az ő további sorsuk*. Valósággal egy üzleti iskolát kellene létesíteni, ahol kitanítanák a keresztény fiatalságot arra, miképpen kell üzletet vezetni és az üzleti levelezést intézni. Ez volna az igazi feladat. Kérjük a kormányt, hogy ebben a kérdésben legyen ibővebbszavú és a keresztény fiatalság érdekében mindent előre tisztázzon. De itt van egy másik borzasztóan fontos kérdés, a hitelkérdés. Átképezik a fiatalságot. Kendben van. De mi lesz vele. ha például üzletet^nyit? Ha az üzletnyitáshoz van is pénze, vájjon nem történik-e meg az, hogy az a nagykereskedő, akire nem vonatkozik ez a javaslat és az a gyáros, akire nem vonatkozik ez a javaslat, megvonja a hitelt attól a kiskereskedőtől, kisiparostól? Már most is látunk ilyen törekvéseket ennek a javaslatnak benyújtásával egyidejűleg, . mert a zsidóság részéről szabotázs indult meg és minden keresztény iparosnak és kereskedőnek, aki nem tudott azonnal fizetni — legalább is sok helyen •— felmondták a hitelét, a már megrendelt árut nem szállították, annak ellenére, hogy eddig rendesen fizetett. A hozzám befutott panaszokból látom, hogy a Nagybátony-Ujlaki Téglagyár, a Kallós Manó kátránypapírgyár, sőt a Mák. is, ez a hatalmás részvénytársaság, visszavonta, illetőleg stornírozta, a megrendeléseket és csak készpénz elleniben hallandó kiadni keresztény iparosnak és kereskedőnek_ az árut. Nem elég itt csak tetszelegni egy javaslat benyújtásával, méltóztassanak végiggondolni a problémákat és ezt a keresztény ^fiatalságot, amelyet el akarunk indítani, méltóztassanak bebiztosítani azon az úton, amelyen haladni és boldogulni akar. A legnagyobb hibája ennek a javaslatnak, Hogy az alkalmazottakra vonatkozik, de a vállalatok tulajdonosaira nem. Pedig mi a helyzet? A tulajdonosok százalékaránya nagyobb