Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-314

tel és pártatlansággal (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) odaadóan teljesített nagyértékű munkásságáért jegyzőkönyvben juttassuk ki­fejezésre elismerésünket és köszönetünket. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) A Ház az elnök javaslatát egyhangúlag magáévá tette. Bejikő Géza képviselő úr, mint az igazság­ügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Benko Géza előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém benyújtani a képviselőház igazság­ügyi bizottságának az állami (rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyában készített je­lentését. Tisztelettel kérem, hogy a jelentés kinyoma­tását és szétosztását elrendelni, tárgyalására nézve pedig a sürgősséget kimondani méltóz­tassék. Elnök: A Ház a beadott jelentést kinyo­matja, tagjai között szétosztatja. Napirendi javaslatomnál fogok napirendre tűzése iránt a Háznak előterjesztést tenni. Az előadó útr a jelentés tárgyalására nézve a sürgősség kimondását kérte. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a sürgősséget kimondani'? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondta. Napirend szerint következik a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslatnak a rész­letes vita során a bizottsághoz visszautasított 8. §-ának tára^yása» (IröjaL 63LÏ ! ­Vitéz Balogh Gábor előadó urat illeti a szó. vitéz Balogh Gábor előadó: T. Képviselő­ház! Van szerencséim a közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatásügyi, valamint igaz­ságiügyi bizottság együttes [jelentését a követ­kezőkben ismertetni. A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyá­nak hatályosabb biztosításéról szóló törvény­javaslat képviselőházi részletes tárgyalása so­rán a 8. §-t az ahhoz előterjesztett összes módo­sításokkal együtt a képviselőház a házszabályok 150. §-ának (3) bekezdése alapján 1 Rupert Rezső országgyűlési (képviselő úr kívánságára a közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatás­ügyi, valamint igazságügyi bizottságához uta­sította. Az együttes (bizottság a mai napon tartott ülésében beható tárgyalás után a törvényja­vaslat 8. ^-át az alábbi szövegezésiben fogadta el: (olvassa)/ »8. §. Az 1937 : XXI. törvénycikk hatálya al áeső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi vagy : más értel­miségi munkakörben foglalkoztatottak száma tíz vagy ennél több, a 4. "^. első bekezdései alá eső személyeket esak olyan arányban szabad alkalmazni^, hogy számuk a vállalatnál értelmi­ségi munkakörben foglalkoztatottak számának húsz százalékát ne haladja meg; bármi 1 címen kifizetett illetményük évi összege 'pedig nem haladhatja meg az értelmiségi munkakörben al­kalmazottak bármi címen járó illetményei évi összegének húsz százalékát. Az a vállalat, amelynél az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számában a 4. § első bekezdése alá eső ,személyek száma az előző bekezdésben meghatározott arányszám­nál nagyobb, a 4. § első bekezdése alá eső sze­mélyt értelmiségi munkakörben csupán az újonnan felvett tagok öt százaléka erejéig ve­het fel mindaddig, amíg a 4. V első bekezdése alá eső személyek száma az értelmiségi mun­kakörben az előző bekezdésben meghatározott arányszámot meghaladja. Az arányszám ; egyenletes elérésének részletes szabályait a m. , kir. minisztérium rendelettel állapítja meg ' olyképpen, hogy szabály szerint el kell érni az. előbbi bekezdésben meghatározott arányszámot az 1943. évi június hó 30. napjáig, ezt a határ­időt a m. kir. minisztérium az illetékes, minisz­ter előterjesztésére indokolt esetben közérdek­ből 1948. évi június hó 30. napjáig meghosszab­bíthatja. A m. kir. minisztérium az illetékes miniszter élőterjesztésére a jelen bekezdésben meghatározott rendelkezések alól indokolt eset­ben közérdekből kivételt tehet. Az 1937 : XXI. törvénycikk hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, ke­reskedősegédi vagy más értelmiségi munka­körben foglalkoztatottak száma tíznél keve­sebb, a 4. § első bekezdése alá eső alkalmazot­taknak a többi alkalmazottakkal szemben az 1938. évi március hó 1. napján fennállott arányszámát a 4. § első bekezdése alá eső sze­mélyeik javára megváltoztatni nem szabad. Az 1938. évi március hó 1. napja után keletkezett vállalatokra az első bekezdés rendelkezése irányadó. A 4. § második bekezdését a jelen § ese­tében is megfelelően alkalmazni kell.« Ennek alapján az együttes bizottság jelen­tését azzal terjeszti a t. Képviselőház elé, hogy a szakaszt a bizottság által megállapított szö­vegezésben elfogadni s a jelentés tárgyalására a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz hozzá­szólni? (Rupert Rezső szólásra jelentkezik.) Kertész Miklós képviselő úr jelentkezett elő­ször szólásra. (Rupert Rezső: Nekem módosí­tásom van!) Azt a módosítást, amelyet méltóz­tatott javasolni, a bizottság elintézte. (Rupert Rezső: Nekem a plénum elé benyújtott módo­sításaim vannak!) De azokat a Ház a bizott­sághoz utasította. (Rupert Rezső: A szakaszt igen, de a módosításokat nem!) Az együttes je­lentésben ezek is benne vannak, (Rupert Rezső: Nincsenek benne!) Benne vannak. Kertész Miklós képviselő urat illeti a szó. Kertész Miklós: T. Ház! Ennek a törvény­javaslatnak 8. §-a megállapítja a 80 és 20%-os arányszámot, amely ellen elvi tiltakozásomat annak súlyos diszkriminatív hatására való uta­lással, a gazdasági élet megbontására alkalmas jellegének kidomborításával elmondtam a bi­zottságban, elmondtam itt a Ház plénumában most legfeljebb aláhúzhatom; és megismé­telhetem. Amiért ennél a szakasznál itt a Ház színe előtt mégis felszólalok ? az tisztán azért van, hogy egyrészt felhívjam a figyelmet azokra a rendkívül súlyos szociális következ­ményekre, amelyek a 80 és 20%-os arány meg­teremtése kapcsán jelentkeznek a vállalkozás terén, másrészt pedig, ihogy^az e kérdéisetkben el­sősorban felelős kormánytényezők felé néhány nyomatékos figyelmeztetést vagy kérést intéz­zek. A vállalkozás felé (hangsúlyozni kívánom — és szeretném, ha ennek a sajtó megfelelő publicitást is adna, — hogy a vállalkozás ke­zében van a választás lehetősége két alterna­tíva között. Az egyik alternatíva a leépítés a 20%-os oldalon, a másik alternatíva a felépítés a 80%-os oldalon. Válasszák ezt a második al­ternatívát; válasszák akkor is, ha a vállalko­zás teherviselő képességét a végsőkig meg kell feszíteni; válasszák akkor is, ha a vezetőknek sajnos a legtöbb esetben túlzottan és arányta­lanul magas fizetését le kell szállítani; válasz­1 szák akkor is, ha az eddigi szokásokkal és ed-

Next

/
Oldalképek
Tartalom