Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-300
52 Az országgyűlés képviselőházának 300. ülése 1938 április 27-én, szerdán. lelő talajtérképezést, megfelelő talajszelvényfelvételt stb., melyeknek elvégzése feltétlenül elsősorban az állam kötelessége. (Egy hang a jobboldalon: Készen van!) Nincsen kész, nagyon lassan és sok akadállyal megy. Nem tudom, hogy ki lehet az, aki például a talajszelvény-felvételezés elé akadályokat gördít anyagi vonatkozásban, de ez a munka túlságosan lassan folyik. Végtére egy mezőgazdasági államban menjünk el legaláblb odáig 1 , hogy tudjuk, milyen földön termelünk; ez az alfája minden mezőgazdasági politikának. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) A sziktalaj javítás megoldható kölesöntművelet útján, amely kölcsönt a gazdák szívesen felvesznek, valósággal verekszenek értei 'hogy megjavíthassák a kölcsönpénzből a földjüket. (Kemény i-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Felveszik, de honnan?) Amikor azonban egy vármegye isizámára egy esztendőiben százezer pengő áll rendelkezésre egy iylen óriási problémának a megoldására, (Horváth Zoltán: Nevetséges!), hát ez lehet alamizsna és lehet inségsegély egy vármegyének, de nem komoly akció, amely ezt a kérdést -megoldaná. (CzirV.iák Antal: Az Opera szubvencióját le kellene szállítani! Ez (mégis csak lényegesebb!) Tudóim, hogy a foldani velésügyi minisztériumiban, talán a pénzügyminisztériumiban is ellene van ennek valakiig mert a iminiszíter úr elődje egészen szakszerű ellenvetéseket tett nekem beszél- ' getésünk kezdetén, amikor felvetettem előtte ezt a problémát és láttam, hogy nem a fináncsmkértő,^ hanem valami földmíveiésügyi szakértő tanította mieg a miinllszter urat ezekre az ellen vetésiekre. Legelső felelete, amikor ennek a problémánialk fontosságát hangsúlyoztam, az volt, hogy túlságosan drága és nem emelkedik annyival a föld ára, amennyibe a megjavítása kerül. (Horváth Zoltán: A hozatnia emelkedik!) Ez a munka azért fontos, mert lisanétiem, termteiéSii szempontból nagy változásokat idézhet elő. Fontos azért, mert maguk a gazdák hajlandók ezt a munkálatot elvégezni, ha megfelelő kölcsönhöz jutnak. Fontos azért, 'mert a legtöbb jóindulatú szikes talaj ott a helyszínén csupán emberi munka befektetésével megjavítható. Ha a talajszel vény térkép rendelkezésünkre állana az országra nézve, akkor tudnók, hogy melyik községben hol javítható meg a szikes talaj az úgynevezett digózással, ami nem áll egyébből, mint abból, hogy az altalajból kiemeltetik az a mésszel teli márgás lösz, amelyneka földre való ráterítése annak a földnek termőképességét hosszú időkre megjavítja. Hiszen száz éve megjavított földek vannak, amelyek még ma is teljes mértékben termőké pesek. T. Ház! Ez különben óriási munkaalkalom, a nemzet szempontjából szükséges, közgazdaságilag indokolt és végül állítom, kifizetődő munkaalkalom. Mert, ha átlagban 200 pengőre veszem egy hold föld digózás útján való megjavításának költségét, akkor lehet, hogy a föld ára máról-holnapra ennyivel nem emelkedik, hiszen a földár változása) egyéb dolgoktól is függ, de az a többlettermelés, amely rögtön adódik, feltétlenül azt ibizonyiitja, hogy ez a (befektetés rentábilis. (Horváth Zoltán: És munkaalkalom!) Hiszen ha osak a niiniimális két mázsás búzatermeléstöbbletet veszem, akkor is 15%-os kamatozás adódik egy ilyen 200 pengős befektetésből. Szükséges azonban, miniszter úr, hogy ez a kölcsön elviselhető legyen és szükséges ai (Horváth Zoltán: Ennél fontosabb kérdés nincs! — Meizler Károly: Ez is a honvédelem kérdése? — Horváth Zoltán: Ez sokkal fontosabb! Az is megoldódnék! — Meizler Károly: Ez is fontos, az is fontos! Mind a kettő fontosa Én nagyon szeretném, hogy ha ebbe a kérdésbe nem méltóztatnék más kérdést belekeverni. (Mózes Sándor: Ez magyar kérdés, ezt kell elsősorban megoldani! — Horváth Zoltán: Ez a legelső!) Nem is való ez a kérdés arra, hogy ebbe más szempontokat is belekeverjenek. (Horváth Zoltán: Ezzel áll, vagy bukik «, nemzet! — Zaj. — Meizler Károly: Min den kivel szemben egyformán védjük a magyar! — Horváth Zoltán: Ne beszéljünk mellé! — Elnök csenget. — Meizler Károly: Mindenkivel szemben egyformán védjük! — Zaj a baloldalon. — Meizler Károly: Tessék megnézni a zsidólapokat, mindig ők... — Horváth Zoltán: Itt most magyarok nyomoráról van szó! — Meizler Károly: Egyformán kell védeni a zsidósággal szemben is és másokkal szemben is! — Mózes Sándor: Meg kell állapítani, hogy ez n legfontosabb kérdés! — Zaj) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Tildy Zoltán: Igen t. Ház! Ha a földmunkásságnak munkával való ellátásáról van szó, itt újra 'és újra meg kell említeném egy problémát, amit én már számtalanszor elmondtamitt a képviselőház előtt, mondjuk, itt bent némi megértést találva, de ennek a megértésnek a konzekvenciáit sem ebben a beruházási javaslatban, sem a kormányzat egyéb intézkedéseiben nem láttam. Van az Alföldön egy mérhetetlenül fontos, nemzetgazdasági, szociális és egyéb szempontokból fontos feladat: a sziktalajok megjavítása. Ez unalmas probléma, tudom, hogy akik szenzációkra éhesek ebben a Házban vagy az országban, azok ezt a kérdést túlságosan unalmas és távollevő problémának tartják, de, t. Képviselőíiáz, ennek a kérdésnek a megoldásával sok mindenféle szempont össze van kapcsolva. Nem is a szociális szemponton kezdem, hanem a termelési szemponton. Ha a sziktalajokat meg tudjuk javítani, több lesz a termés és változatosabb a termelés lehetősége. A megjavított sziktalajokon nem pusztán csak az egyoldalú búzatermelés folyhatik tovább, (Egy hang a baloldalon: Rizstermelés!), hanem változatosabb termelés. Rizstermeléshez Különben a sziket nem szükséges megjavítani. Ha változatosabb a termelés, akikor több munkaerőt kíván a föld, de magának ennek a munkának az elvégzése annyi kétkezi munkaerőt kötne le és venne igénybe, hogy nem is ludom megérteni a kormányzat értetlenségét és szűkkeblűségét ebben a kérdésben. Ez a sziktalajjavítás, -— amint a költségvetés bizottsági tárgyalásiban a földmívelésügyi miniszter úr is megállapította — különösen Békésvármegyében igen szép eredményekkel folyik. Folyik esztendők óta, de nagyon szűk keretek között. Miről van itt szó, pénzügyminiszter úr? Szeretném, ih'a a pénzügyminiszter úr figyelne j erre, (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Én figyelek!), mert elődjével egy hosszabb tárgyalás alatt sikerült ezt a kérdést teljes mértékben megértetnem és a miniszter úr elődje annakidején ígéretet is tett nekem arra, hogy ebben a költségvetésben feltétlenül fedezetet fog találni ennek a munkának a dotálására. (Egy hang a baloldalon: Elfelejtette! — Lázár Imre: 9000 pengőt állítottak be. Kísérletezésre is kevés!) Itt nincs egyébről szó, mint arról, bogy az állam végeztesse el azokat a munkákat, megfe-
