Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-313

592 Az országgyűlés képviselőházának Blè vaslat 55. §-ának bevezető része, amely a választhatóságra vonatkozó intézkedéseket tartalmazza, a következőképpen szól. (olvassa): »Országgyűlési képviselővé, illetőleg pótképviselővó megválásztani csak azt lehet, aki a választójogosultsághoz a 19., illetőleg a 20. §-ban megkívánt kellékeknek megfelel és életének 30. évét betöltötte, ha...« Az 55. §-nak ez az intézkedése, 'amint látni méltóztanak, egy generális, általános bevezető intézkedés' és ezután következnek azok az egyes rendelkezések, amelyek a részletekre vonatkoznak. A törvényjavaslat 19., illetőleg 20. §-a a bővebb aktiv választói jogosultság feltételeit szabályozza. Habár a törvényjavaslat 26. §-a kifejezetten felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek megállapítják, hogy milyen esetekiben nines választójoga valakinek, a 27. és 28. S-ok pedig megállapítják, hogy milyen esetekben van valaki a választói jogból kizárva, ezeknek a szakaszoknak figyelembe vételé vei tehát megállapítható, Hogy lényegileg a 19., illetőleg a 20. 4-ban megkívánt kellékeknek való megfelelés nem áll fenn azokra "vonatkozólag, akikre a 26., 27. és 28. "§-ok tiltó rendelkezésieket tartalmaznak, mégis a felsőház e helyett a talán mondhatnám törvénymagyarázat, törvényértelmezés utján leszegezett eredmény helyett világosabb szöveget óhajtott a törvénybe iktatni, amikor azt a módosítást javasolta, hogy a 19., illetőleg a 20. §-ban megkívánt kellékeikre való utalás maradjon ki a szövegből és ihelyébe az a kifejezés lépjen, hogy »akinek országgyűlési képviselői választójoga van«. Tekintettel arra, hogy a felsőház által javasolt ez a módosítás lényegében fedi a képviselőház által elfoglalt álláspontot és semmiféle lényegesebb változást netm igényel, bátor vagyok indítványozni, hogy a felsőháznak ezt a módosítást elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) A 70. §-al kapcsolatban meg kell jegyeznem hogy a képviselőház által elfogadott szö'veg szerint a 70. § értelmében a pártgyűlésen, eltekintve azoktól a speciálisan megállapított kivételektől, amelyeket a 70. l§ magában foglal, olyan egyének szólalhatnak fel, akik az illető törvényhatóság területén, ahol a pártgyűlést tartják, -az országgyűlési kép viselő válasiztók névjegyzékébe, tehát akár a szűkebb, akár a bővebb választói névjegyzékbe fel vannak véve. A t. Ház figyelmét felhívíoim arcra, hogy a 3. § (2) bekezdésének ^b) pontja tulajdonképpen egy konszumimáeióit tartalmaz* amennyiben ott lényegileg két törvényhatóság van egy törvényhatósággá összevonva a választói jog szempontjából. Vagyis Báos-Bodrog megye Baja törvényhatósági várossal. Fejérmegye Székesfehérvár várossal, Sopron ímegye Sopron várossal, stb., tehát mindenütt, amint méltóztatik látni, két törvényhatóság van együtt. Hogy tehát véletlenül ne legyen valami tévedés a körül, hogy melyik törvényhatóság területén tartják a gyűlést és melyik törvényhatóság; területén megalkotott választói névjegyzékbe felvett választó szólalhat fel, a felsőház ezt a felmerülhető kételyt óhajtja eloszlatni akkor, amikor az

1 általam most ismertetett 70. ^> 4. bekezdését a következő mondattal óhajtja kiegészíteni, (olvassa): »A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában említett« — ezeket most voltam bátor felsorolni — »lajströmos választókeirületekben a pártgyűlésen fel«^ói «Ihat az is. aki ».* országgyűlési kép viselő választók névjegyzékébe a választókerületet ülése 1ÙÈ8 "május 14-én, szombaton. alkotó bármelyik törvén y hatóság területén fel van véve«. A felsőház ezenkívül még két új bekezdést javasol felvenni a 70. §-hoz. Az egyik az. hogy lényegileg visszaállítja azt az elgondo lást, amely a törvényjavaslat eredeti szövegében, illetőleg először módosított bizottsági szövegében benne volt és amely a hites gyorsírói feljegyzésekre vonatkozik. Ez a szakasz # úgy intézkedett, hogy a rendőrhatóságnak jogában van, ha szükségét látja — tehát nem kötelezően — hites gyorsírói feljegyzések készítését elrendelni a pártgyűlésen elhangzott felszólalásokról s ezeknek költségei az államkincstárt terhelik. Ezeknek a költségeknek összegét és azt, hogy milyen feljegyzést kell tulajdonképpen hitesnek tekinteni, a belügyminiszter hatáskörébe utalta. A képviselőház annak idején elhagyta ezt a rendelkezést, mégpedig azért, mert nem tartotta nagyon hatályos intézkedésnek, figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslatban sehol sem > volt olyan intézkedés, amely e feljegyzései; kötelező _ figyelembevételét, akárcsak a petíciós eljárások során is, elrendelte volna. Á képviselőház nem helyezett olyan nagy súlyt arra, hogy ez az intézkedés bennemaradjon a törvényjavaslatban, annak ellenére, . hogy az abban foglaltakat elvileg helyeselte. A felső ház most ennek a képviselőház által mellőzött rendelkezésnek felvételét kívánja. Tekintettel arra, hogy ez lényegileg megfelel a Ház intencióinak, indítványozom, méltóztassék a felsőháznak ezt a módosítását elfogadni. (Helyeslés.) A felsőház egy további módíosítása a 126. §-ra vonatkozik, amely szakasz a választások feletti bíráskodásnál abszolút és relatív érvénytelenségi okokat állapít meg. Ilyen abszolút, illetőeg relatív érvénytelenségi ok volt leszögezve a 126. § (1) bekezdésének 3. pontjában, ahol fel voltak sorolva azok a törvények, amelyek azokat a bűncselekményeket tartalmazzák, melyek elkövetése a választást érvénytelenné teszi. A felsőház ezt ki óhajtja egészíteni azzal, hogy ugyanolyan hatálya — vagyis választásérvénytelenítő hatálya — legyen még annak a cselekménynek is, ha a képviselő, illetőleg a pótképviselő gyülekezetben, nyilvánosan szóval vagy nyomtatványnak, iratnak terjesztése vagy közszemlére kiállítása által magánvagy a közvagyonnak ingyenes felosztásával ámított- Egyébként a 126. § (16) bekezdésének 3. pontja változatlan marad. Azt hiszem, nem szükséges^ részletesebben indokolnom ennek a kiegészítésnek helyességét, mert mindannyian tudjuk, hogy a földreformtörvény során, például annak 'idején, milyen általános lazítást vittek végbe egyesek azzal, hogy az egész országban veszélyeztették a békét és a nyugalmat, népszerűségi okokból ingyenes földosztást hirdetvén. Bátor vagyok tehát indítványozni, hogy a felsőháznak ezt a módosítását is méltóztassanak elfogadni. A felsőház utolsó módosítása a 164. Vra vonatkozik, arra nézve tartalmaz intézkedést, hogy ha a képviselő igazolása után jut valamely kizáró ok a képviselőház tudomására, akkor az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásával milyen eljárás követendő. E tekintetben a mai házszabályok is tartalmaznak intézkedéseket. A törvényjavaslatnak a képviselőház által elfogadott szövege az 56. $-ra utal, amely arra vonatkozóan intézkedik, hogy ki nem választható országgyűlési kép-