Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-313

Az országgyűlés képviselőházának 313. ülése 1938 Tnájus 14-én, szombaton. 593 viselővé, illetőleg pótképviselővé. Ezzel ti ja­vaslat egy bizonyos fix határok közé szorí­totta tulajdonképpen ennek az összeféraet­lenségi helyzetnek a megállapíthatasát. Figye­lemmel azonban arra, hogy más okok is lehet­nek, amelyek ilyen összeférhetlenséget elő­idéznek, mint amelyek a törvényjavaslat 56. §-ában fel vannak véve, azután lehetnek egyéb törvények is, amelyek szintén tartal­maznak tilalmakat ugyancsak ezzel a hatály ­lyal, továbbá az újabb törvényalkotások ha­sonló intézkedéseinek figyelembevételét a 1C4. §-nál szintén nem lehet mellőzni, ezeknek az érveknek a hatása alatt a felsőház az 56. §-ban felsorolt szavak törlését határozta el, s ezáltal lehetővé tette, hogy egy képviselővel szemben a képviselő igazolása után bárminő kizáró ok érvényesíthető legyen. Minthogy ez az intézkedés a Ház inten­cióinak is megfelel, de megfelel az összefér­hetlenségi törvényben is lefektetett elvek nek, tisztelettel indítványozom, hogy a felső­háznak a 164. §-ra vonatkozó módosítását is méltóztassék elfogadni. Ezekben voltam bátor ismertetni a felső­ház módosításait. Ezeket a módosításokat a képviselőház közjogi Bizottsága letárgyalta, azokat egyhangúlag magáévá tette, s így tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék a felsőház módosításait t elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjek a felsőház által módosított 55., 70., 126. és 164. §-okat felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa a felsőház által módosított 55., 70., 126. és léi. §-okat, ame­lyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a felsőházi módosításokat le­tárgyaltuk. Erről a felsőházat értesíteni fo­gom. vitéz Balogh Gábor képviselő úr, mint ia köizijogi, közgazdasági és közlekedésügyi, köz­oktatásügyi, valamint igazságügyi bizottság •előadója kíván jelentést tenni. vitéz Balogh Gábor előadó urat illeti a SKÓ. vitéz Balogh Gábor: T. Képviselőház! Vam szerencsém benyújtani ,a képviselőház köz­jogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közokta­tásügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentését »a társadalmi és a gazdiasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról« szóló törvényjavaslat 8. '§ ahhoz be­nyújtott módosítások tárgyában. Tisztelettel kérem, hogy a jelentés fcinyo­matásia és szétosztása iiránt intézkedni, tárgya­lására nézye pedig a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: A benyújtott jelentést a Ház ki­nyomatja, tagjai között szétosztja, napirendre tűzése iránt később fogok a t- Háiznak előter­jesztést tenni­A"?, előadó úr a jelentés tárévalására a sürgősség kimondását is kérte. Kérdem, mél­tóztatnak-e 'ehhez hozzájárulni? (Igen.) A Ház a sürgősséget kimondja. Nmm'TTwd szerint következik a magyar (ál­lam 1936/37. évi zárszámadásáról a m. kiír. leg­főbb állami számvevősiziék jelentése, és a ni, kir. legfőbb számvevőszéfcniek a töirvéinyhoizás által az 1 1936/37. költségvetési évre engedélye­zett hitelekkel szemben az 1936/37-ik évi I. és II- félév végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentése. Sízó 1 ásír a k ö veitkieaik ? Szeder János jegyző: Strausz István! Elnök : Strausz István képviselő urat illeti a szó. Strausz István: Igen t- Ház! Elsősorban legyen szabad kérnem beszédidőimnek negyed­órával való meghosszabbítását- (Felkiáltások; Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a. kért meghosszabbí­tást megadni 1 ? (Igen!) A Ház a meghosszab­bítást megadja. Strausz István: T. Ház! Beszédem beve­zető részében tudatosan élek azzal a megálla­pítással, hogy a zárszámadás nem nyújt hű képet az államháztartás viteléről, az 1936/37. költségvetési évre az 1936. évi XIX. törvény­cikkben adott felhatalmazás végrehajtását illetőleg. Külön hangsúlyozom, hogy megálla­pításom egyformán vonatkozik a kiadások utalványozására, az adók, valamint egyéb köz­jövedelmek elszámolására, úgyszintén az állam vagyonkezelésére nézve. Igen t. Ház! A költségvetési törvény vég­rehajtásának megvilágítása olyan szerkezet­ben történt, amely nem ad lehetőséget a végre­hajtás teljes és érdemleges bírálatára. Sőt me­rem tenni azt a megjegyzést, hogy a költségve­tés végrehajtásának áttételi rendszere a zár­számadásba, a bírálatától az igen t. képviselő­társaimat is elriasztja. Mindamellett elisme­rem, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszék szinte emberfeletti munkát végzett a zárszám­adás összeállításánál. A legnagyobb nehézséget a munkájukban mi okozza? A zárszámadás összeállításának mesterkéltsége. Kérdem, miért van erre szük­ség akkor, amikor a kormány a költségvetési törvény végrehajtásának minden adatát, min­den tényezőjét a- Legfőbb Állami Számvevő­szék rendelkezésre bocsátja. Tudjuk, hogy az adatok és az azokat kísérő miniszteri indokolások vizsgálata és rend­szerbe foglalása a Legfőbb Állami Számvevő­széknek szoros feladata, az évközi közjogi ellen­őrzés alatt szerzett tapasztalatok mérlegelése mellett. A költségvetési törvényben a kiadá­sokra és a bevételekre megszabott tagozatot a Legfőbb Állami Számvevőszék nem változ­tathatja meg, de megváltoztatta, ( nem eb­ben az évben ugyan, hanem már előbb, noha erre vonatkozólag a Legfőbb Állami Szám; vevőszék feladatáról szóló törvényben tiltó rendelkezések foglaltatnak. De ha ilyen kü­lönleges rendelkezéseket nem is tartalmazná­nak a Legfőbb Állami Számvevőszék felada­táról szóló törvények, akkor sem lehetne ezt megváltoztatni, mert a költségvetési törvény: törvény, amelyet megváltoztatni csak a par­lamentnek áll jogában. A Legfőbb Állami Számvevőszék a költ­ségvetés tagozatában az eredményeket bí; rálhatja s a maga jelentésében leszűrheti észrevételeit. Észrevételeinek megfelelően or­vosló javaslatot terjeszthet az országgyűlés elé. Nem kell ebben a Házban külön ki­emelnem, hogy a Legfőbb Állami Számve­vőszék bírálni tartozik az eredményeket, nem­csak a költségvetési törvénnyel, hanem mind­azokkal a törvényekkel kapcsolatban, ame­lyek a költségvetés végrehajtásánál a minisz­tereket kötik. Bármilyen szempontból ítélem meg azonban a jeletnlegü rendszei-t. a leglényegesebb részeiben csorbítják fa ibudget­jogot. A Legfőbb Állami Számvevőszéknek zár­számadás nevet viselő mai közjogi munkála­tai összetételükben olyan szövevényesek, hogy a parlament tagjai az államháztartás 85*

Next

/
Oldalképek
Tartalom