Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-310

Az országgyűlés képviselőházának SIÖ. ülése 1938 május 11-én, szerdán. 479 mértékben hajlik a zsidóság felé, mint az al­kalmazottak százalékaránya. A fonó- és szövő­iparban a tulajdonosok 71*5%-a zsidó, a vezető igazgatóké 58%, a műszaki tisztviselőké 46%, a kereskedelmi tisztviselőké pedig 52%. • A ruhá­zatnál az a helyzet, hogy a segédszemélyzetnél, illetőleg vezetőségnél, de nem tulajdonosoknál 58, 36 és 57% az arány, míg a tulajdonosoknál 74'5. Azután a papirosiparban is 59, 27, 51% a vezető igazgatók, a műszaki tisztviselők és a kereskedelmi tisztviselők aránya, ugyanakkor a tulajdonosoknál 58% à zsidóság számaránya. A vegyészeti iparnál 70*5%, a sokszorosítóipar­ban 68*5% «a tulajdonosoknál a zsidóság szám­aránya, míg ugyanakkor a vezető igazgatói, a műszaki tisztviselői és a kereskedelmi tisztvi­selői kategóriákban, amelyekre ez a javaslat vonatkozik, kisebb az arány. Az alkalmazot­takra vonatkozik tehát a javaslat, ahol ke­vésbbé lenne fontos, míg a tulajdonosokra egy­általán nem vonatkozik. T. Ház! Természetes dolog, hogy a nume­rus clausus-szal annakidején az volt a cél és a szándék, hogy a magyar értelmiség védessék meg, annak pozíciói biztosíttassanak s bár a numerus clausushoz fűzött remények nem va­lósultak meg, amilyen mértékben mégis sike­rült elfoglalni a zsidóságtól a magyar értelmi­ség számára a pozíciókat, a zsidóság ugyan­olyan mértékben az iparban és a kereskede­lemben foglalta el a maga számára a pozíció­kat. Ez volt a numerus clausus eredménye. Azt kérdezem, hogy vájjon ennek a javaslatnak eredménye mi lesz. Ismét csak az értelmiséget akarják védelmezni, de a keresztény ipart, a keresztény kereskedelmet nem védelmezik meg? Nem kény szeri ti-e ez a javaslat a zsidó­ságot egyenesen arra, hogy ezután még na­gyobb számban menjen kereskedői és ipari pá­lyára ? Nemi hasonlít-e ez ahhoz, amit árvízoko­zásnak hívnak 1 ? Hiszen amikor látja a gazda, hogy jön az árvíz és el fogja mosni a földjét, termésének vége lesz, elmegy egy-két kilomé­terrel feljebb, ott megnyitja a zsilipet, ott öm­lik ki a víz és nem az ő földjére. Megbüntetik érte, mert árvizet okozott. Vájjon a kormány nem ilyen árvízokozó-e akkor, amikor meg­nyitja a zsilipeket a keresztény iparosságra és a keresztény kereskedőkre csak azért, hogy a magyar értelmiséget megvédelmezze? T. Ház! Én a magyar értelmiséghez tar­tozván, helyesnek tartom annak megvédelme­zését, de ugyanakkor tessék hasonló száza­lékarányt felállítani a kereskedőknél és az iparosoknál is. Tessék megakadályozni azt, hogy ellepjék ezeket a pályákat és özönvíz gyanánt borítsák el a keresztény kereskedő boltját, a keresztény iparos műhelyét és csa­ládi fészküket. Tessék ezeket megvédelmezni, nem pedig megengedni, hogy nagyobb tőké­vel, akárhányszor nagyobb tudással, hatezer­éves beidegzettségekkel, tapasztalatok kumu­lációjával kiverjék a keresztény, kereskedőket és a keresztény iparosokat poziciójukból. Tes­sék igenis ezeket meglátni. Ha a kormány látja, hogy a- szábadversenynek nem lehet nekibocsátani a magyar értelmiséget, akkor ugyanezt a szabadversenyt ne engedje meg az ipar és a kereskedelem terén sem. A kor­mánynak tudnia kell, hogy a keresztény ipar és ä keresztény kereskedelem még jobban el­vérzik ennek a javaslatnak következménye­képpen. A kormány most szabadversenyt enged, e javaslat értelmében. A szabadversenyben a pályára ki kell állnia a keresztény kereske­dőnek és iparosnak, akinek semmije sincs, sem összeköttetése, sem pénze. Ott áll mel­lette a zsidó kereskedő és a zsidó iparos, aki­nek tőkéje, beidegzettsége van, akinek üzleti összeköttetései vannak a nagykereskedőnél, a nagyipari vállalatnál megvannak a faji kapcsolatai, tehát helyzeti energiája van. Autójában ül a versenyfutásnál a zsidó, míg a keresztény ember a lekicsinylésnek, az irígykedésnek hendikepjével és keresztjével terhelve áll ott az autó melljett. Tessék megmondani, hogy ez a versenyfutás kinek a győzelmével és kinek a veszteségével fog végződni? T. Ház! Mégis siránkozik a zsidóság. Azt mondja, hogy milyen nagy jogsérelem esett rajta, azt mondja, hogy pozíciói veszedelem­ben forognak. Mi a tényleges helyzet? A tény­leges helyzet az, hogy a zsidóság közül 25% tartozik az értelmiséghez, míg a keresztények közül mindössze 5%. Tehát ötször nagyobb a zsidóság számaránya a magasabb életszín­vonalat jelentő értelmiség körében. T. Ház! A zsidóság tiltakozik az ellen, hogy őt másodosztályú polgárrá degradálják. Igenis van másodosztályú állampolgár. Ami­kor utazom, vagy járok valamerre, a háló­kocsik fülkéjében Abbázia vagy Nizza felé haladó, olasz földre menő hálókocsik fülkéjé­ben, a weekend vonatok, a luxusvonatok ét­kezőkocsijában, a kirándulóhajók étkezőfül­kéjében, a mozikban, a színházakban, az or­feumokban és a mulatóhelyeken igenis azt lá­tom, hogy a keresztény és a magyar másod-, sőt harmadosztályú állampolgár, ugyanakkor pedig elsőosztályú állampolgár a zsidó. Amit tehát a zsidóság felhánytorgatott, mindaz igaz, de fordítva. A kereszténység, a magyar­ság másod- és harmadosztályú állampolgár még mindig, nem pedig a zsidóság! Azt mondta Eckhardt Tibor t. képviselőtár­sam is a múlt alkalommal, hogy ismerjük be, csakugyan jogegyenlőtlenség van ebben a ja­vaslatban. Ezt neon kell szégyelni, ezt mondjuk meg nyíltan, mert hiszen a társadalmi egyen­súlyt akarjuk ezzel helyreállítani. Igenis jog­egyenlőtlenség van ebben a javaslatban, de a jogegyenlőtlenség legfeljebb csak egyes szemé­lyeket sért a zsidóságból, de magát a fajt nem sérti, a fajjal szemben még a magyarságnak kell a maga számára vindikálnia a jogegyen­lőséget, mert ez még mindig nincs meg. Ezek a statisztikai adatok, amelyeket el­mondtam, kétségtelenül •megdöbbentők volná­nak abban az esetben is, ha valamely más, mondjuk keresztény felekezet számarányát domborítanák ki egy másik keresztény feleke­zettel szemben. Még akikor is módosítani és vál­toztatni kellene ezen, mert akkor is igazságta­lanság volna benne. Mennyivel inkább így, amikor nem keresztény felekezetről, hanem a zsidóságról van szó. T. Ház! A jzsidóság sokszor kérkedett az­zal, hogy szociális érzéke van és. akárhányszor mint a haladás, demokrácia, emberiesség fák­lyavivője mutatkozott be és itt a Házban is látjuk, hogy zsidó képviselőtársaim szociálde­mokrata képviselőtársaimmal milyen jól meg­értik egymást. Azt hiszem, egyelőre még csak taktika szociáldemokrata képviselőtársaim ré­széről, hogy nem egyesülnek a zsidóság hivata­los képviselőivel, mert egyelőre még a választó­polgárok felé, kifelé imég jó ez a különállás, jó ennek a hangoztatása, mert a szavazókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom