Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-309
444 Az országgyűlés képviselőházának vésze közül négy véletlenül zsidó. Ez azonban nem akadályozza meg a zenekedvelőket abban, hogy ezeknek a zsidó hegedűművészeknek a művészetében lélekben gyönyörködjenek. ehmidt Lajos: Es kitesznek összesen 5%-ot!) 83 olimpiai bajnokunk szerzett aranyérmet. Ebből 31 bajnok zsidó vallású magyar volt. Az 1848. szabadságharc megindulásánál — mert beszéltek az urak az 1848-as időkről is — a budapesti (szabadságharc kitörésekor fent Bécsben a bécsi helytartó azt mondta, hogy (olvassa): »In Budapest randalieren nur einige Jüdenbuben«. Ugyanakkor a pesti zsidó templomok 2000 lat ezüstöt adtak (Hubay Kálmán: Mire? Most gondolkozik?) a haza oltáráraHaynau ugyanakkor azt mondta a Magyarországon lévő zsidóságról, hogy (olvassa): »A Magyarországon lévő izraelitáknak legnagyobb része érzelmeik és gonosz' cselekvésmódjuk által előmozdították a magyar forradalmat, mely az ő közreműködésük nélkül sohasem nyerhetett volna olyan nagy kiterjedést«. Kérdezem önt, mélyen tisztelt fajmagyar képviselőtársam, van okunk szégyelni az 1848-as forradalmat, mert abban aktív és tevékeny részt vettek a zsidók. (Mozgás a jobboldalon.) Azt hiszem, a válasz erre csak egy lehet, az, hogy: nem. Tovább megyek. Mi történt a háborúban? József főherceg a következőket írja a zsidóság magatartásáról és háborús érdemeiről (olvassa): »Igen sok alkalmam volt zsidó vallású katonákat megfigyelnem és nem láttam különbséget köztük és más katonáim között: hősiességük, bámulatos elszántságuk miniden dicséreten felül áll. Magyar fiúk közt mint igazi magyarok vállvetve küzdöttek a vérengző szerbek és a hatalmas orosz ellen: a dicsőségben egyenlő részük van hős bajtársaikkal. A legkiválóbb hősök között nem egy a magyar zsidó. Nem egyszer láttam saját szememmel a legrettenetesebb küzdelmek kétségbeesett tusaiban őket és emelt lélekkel bámultam a közös vitézséget, amelyben minden hazafi egybeolvadt és egyaránt kivette részét valláskülönbség nélkül. (Schmidt Lajos: Csak keveset látott. — Fábián Béla: Képviselő úr volt katona? — Schmidt Lajos: Voltam!) A zsidó is megmutatta, hogy olyan jó hazafi és vitéz katona, mint bárki más«. Igen t. Ház! Befejezésül felelni akarok Drobni igen t. képviselőtársam Kossutíh-citátumára, amelyet Kossuth 1847-ben mondott el. Legyen szabad egy későbbi időből idéznem Kossuth Lajostól. A tiszaeszlári per idejében Kossuth a következőket mondta (olvassa): »En ember és ember közt faj, nyelv, vallásfelekezet miatt sohasem tettem és nem is fogóik tenni különbséget. Az antiszemita agitációt, mint a XIX. század embere szégyenlem, mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom, kárhoztatom már csak azért is, mert a fennforgó < szociális és közgazdasági bajokra nézve a szimptómákat okonak tünteti fel. imi nth a hazánk jólétét akadályozó idegen érdekek szolgálatában állt volna a valódi okok felismerésétől és az orvoslat kutatásától, sürgetésétől a figyelmet elterelni.« Azt, amit én ma beszéltem. Elnök: Méltóztassék befejezni! Esztergályos János: Befejezem, igen t. Képviselőház. Mindazok alapján, amiket e rövid idő aliairti elmondtaimi, (Schmidt Lajos: ... Elfogadom a javaslatot!) következetetésképpen egészen természetes, hogy nem fogadom el a javaslatot, mert ez a javaslat rombol, nem 309. ülése 1938 május 10-én, kedden. épít, ez ia # javaslat a nagybirtokosok és a pénzarisztokrácia osztályérdekeit szolgálja. Elnök: Méltóztassék befejezni. Tovább mines joga ibeszélni a képviselő úrnak. Esztergályos János: Nem fogadom el a javastlatot, mert az nemzetietlen ési pogány szellem szüleménye, unert a társadiaimi héke (helyett gyűlöletet szít, mert a (magyarországi gazdasági és kulturális életet aláássa éis az országot a Balkán nívójára süllyeszti. A javaslatot ezért nem fogadom el. (Élénk helyeslés és taps a szélsqbáloldálon.) Elnök: Szólásra következiiik? Brandt Vilmos jegyző: Báró Vay Miklós! Elnök: A képviselő úr niinos jelein, feliratkozása töröl tetiik. Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Haám Artúr! Elnök: Haám Artúr képviselő urat illeti a szó. Haám Artúr: Mélyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Előttem szólott Esztergályos János igen t. képviselőtársam beszédével konkrét formában nem óhajtok foglalkozni, mert közöttünk ezermérföldes világnézeti különbség van. (Kertész Miklós: Ebben maradunk!) Hogy ő ezt a javaslatot mem fogadta el és a zsidóság szempontjából szinte védőbeszédet mondott, azt természetesinek találom, mert az ő pártja, a szociáldemokrata párt így viselkedett és ilyen mentalitású volt mindig, 1918ban .és az azt megelező időkben isi. (Malasits Géza: Mindig a jogegyenlőséget védtük!) Termesztés, hogy ma sem várhatunk a szociáldemokrata párttól többet, mint hogy így viselkedjék a zsidó-törvényjavaslat tárgyalásánál. (Esztergályos János: Hát hogyan viselkedjünk? — Schmidt Lajos: Hogy nem fogadják el! — Malasits Géza: Igen, mert ©lőttünk mines különbség zsidó és keresztény között! — Esztergályos János: Emberek vagyunk, szeretjük a hazánkat és embertársainkat! Ez a különbség közöttünk! — Schmidt Lajos: Mit hébereg, aktarom mondani: háborog? — Esztergályos János: Ön a konikurrenseire ne háborögjoin!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Haám Artúr: Már eddig is sok nagyvonalú beszéd hangzott el a vita során és sokat hivatkoztak történeti, érzelmi, jogi, kulturális és, statisztikai adatokra ós ezeknek az ladatoknak egész tömegéit tárták ia Ház elé. Ezért az az érzésem, hogy ha ez a vita (már ma befejeződnék, akkor is megérett lennie arra, hagy a szavazás alá lehessen a kérdést bocsátani, mert hiszen kétségtelen, hogy azok a képviselők, akik szoros összeköttetésben vannak a nagy magyar néppel »ismerik annak mentalitását és gondolatát, természetesen elfogadják a javaslatot. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy a javaslathoz én is (hozzászólhassak, még pedig tisztán a falu szemüvegén keresztül nézve a kérdést. Rá takarok mutatni arra, hogy a magyar falu, a magyar nép hogyan látja ezt a javaslatot, mennyire tartja ezt szükségesnek és hogy egyáltalán szükségesnek tartja-e ezt a zsidók túltengését megakadályozni kívánó javaslatot, vagy nem? Előrebocsáthatom, hogy a magyar falu, a nép nagy tömege követeli, hogy a borzalmas trianoni szerződés által is nekünk ítélt kis da,rab csonka magyar föld végre tényleg a magyaroké, a keresztény magyaroké legyen, hogy ' ebfben az országban ne csak a terheket viselje
