Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-299
26 Az országgyűlés képviselőházának rqk ismétlésekbe bocsátkozni, csak arra szeretném a kormány figyelmét felhívni, hogy a Dunavölgyi öntöző és Lecsapoló Társulat kérdését a beruházással kapcsolatban meg kell oldani. Elsősorban lehetetlen a társulattól, az érdekeltektől visszakövetelni azt a 7 milliót, amelyet a kormánybiztos annakidején felvett Ezt a. fiktiv követelést, amely sohasem lesz behajtható, törölni kell, hiszen az érdekelteknek a csatorna fenntartásával úgyis rengeteg ki-, adásuk van és ennek visszafizetésére képtelenek. Ugyanakkor a kormánynak le kell vonnia a rosszul épített csatorna konzekvenciáit és a helyzetein egy úgynevezett övcsatorna segítségével segíteni kell. T. Ház! Ennek az egész csatornarendszernek főhibája, hogy az északi, felső részeken sok mellékcsatornával táplálva, nagy eséssel folyik a víz, míg azután Sáritól délre minimális esése van, a tavaszi nagy víztömegeket ez a nem elég szélesre méretezett alsó csatorna képtelen levezetni, kiont s az egész terület Kunszentmiklóstól, Szabadszálláson, Fülöpszálláson át Akasztóig víz alá kerül. Ezt a kérdést feltétlenül meg kell oldani. De hibája még a csatornának az is, hogy annakidején nem voltak tekintettel arra, hogy a csatornát futóhomokba ágyazták be. Ennek következtében tavasszal, a nagy vizek levonulása idején jobban beiszaposodik. Egy másik hibája a csatornának, hogy a tasi vízművek miatt a soroksári Dunaág fel van duzzasztva és a helyett, hogy a csatorna vizét magába szívná, a talajvizet emeli, a víz tehát nem tud a Dunaágba lefolyni. Egy övcsatornát kell tehát a beruházási javaslattal kapcsolatban a kormánynak elkészíttetnie, amely Dömsödtől kezdve ezt a felső és nagyesésű víztömeget a Dunába vezeti. Minthogy azonban a Duna színtje a tasi vízművek duzzasztása folytán magasabb, szivattyúrendszert kell itt felállítani. Ezzel kapcsolatban a társulatnak egyedül a nevében szeszereplő öntözési kérdést is meg lehetne oldani. Amikor nyáron nincs megfelelő mennyiségű víz a csatornában, a Dunából szivattyúznák a vizet belé és így az öntözés megvalósítható lenne. Nem hiszem, hog:y ennél hasznosabb célra lehetne a vízgazdálkodási beruházásokra szánt összeget fordítani. Nagyon kérem a kormányt, hogy ezzel kapcsolatban méltóztassék ezt a kérdést megoldani és sok, tíz és tízezer magyar holdat, az úgynevezett átokcsatorna veszélyeztetésétől megmenteni. Az utak építésére a beruházási javaslatban megfelelő összeg áll rendelkezésre. Gazdasági szempontból minket elsősorban a bekötő utak kérdése érdekel. Reméljük azt, hogy ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedése után egyetlen magyar község sem lesz kikapcsolva a gazdasági élet vérkeringéséből. Ezzel kapcso• latban rá kívánok mutatni arra, hogy az alföldi, a duna-tiszaközi és a tiszántúli községek igen távol vannak egymástól, tehát necsak bekötő utakat méltóztassanak létesíteni, hanem ugyanakkor azokat a termelőterületeket, amelyeken elsősorban gyümölcskultúra van, s a tanyacsoportokat minél inkább bekapcsolni a gazdasági élet vérkeringésébe, mert gyümölcsöt jó út nélkül értékesíteni nem lehet. Az út a gyümölcsértékesítés alfája és ómegája. A költségvetésben nagy utak, úgynevezett állandó nehézburkolatú utak, építésére nagy összeg van előirányozva. Ezzel kapcsolatban nekünk gazdáknak az a reményünk, hogy sikerülni fog a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét közelebbi összeköttetésbe hozni a Dunántúl piacaival, s reméljük, hogy akkor az Alföldön termett zöldség és gyümölcs a termelőnél teherautókra be%99. ülése 1938 április 26-án, kedden. rakva % egyenesen a német fogyasztóhoz fog jutni és ezáltal a. déli és keleti álkaimok versenyével szemben bizonyos előnyre teszünk szert. De a főútvonalak építésével kapcsolatban láthatatlan exportunk, idegenforgalmunk is növekedni fog. Ennek érdekében azonban egypár intézkedés megtételére van szükség: feltétlenül el kell törölni azokat a városi vámokat, amelyekkel a külföldről jövő autósokat molesztálják. (Ügy van! Ügy van!) Ugyanakkor a közúti forgalomban, az autóforgalomban bizonyos rendet, fegyelmezettséget kell behozni. Sajnos, mi gazdák igen gyakran tapasztaljuk, hogy elsősorban^ a makadámutakon sáros időben a tdherautok netau térnek kii és a gazdáik kocsijai gyakiran a megbokrosodott lovak miatt (az ároik!ba fordulnak. A teherautókkal szemben, van sok panasz: előzés esetén is a teherautóinak hiába dudálnak a hátul jövő autók, mert a teherautó sofőrje vagy nem hallja, vagy nem akarja azt hallani és s aa előírt hátranéző tükre többnyire el van törve, vagy úgy van beállítva, hogy egyáltalában nem. leitet látni rajta. Az idegenforgalmat csak akkor tudjuk Magyarországon megfelelően fo kőzni, hogy ha az autóforgalmat az országutakon rendezzük és bizonyos mértékig nagyobb fegyelmet (hozunk be. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Ház! Ez a javaslat mindenkit, akinek a vagyona az 50.000 pengőt meghaladja, tetherviselőképessége maximumáig fog megterhelni. Ezzel szemben vannak, — mint beszédem elején említettem, Payr képviselőtársaimnak adott válaszomban — olyan nem fundált vagyonnal, hanemi nagy jövedelemmel rendelkezők, akik a nemzetnek e nagy áldozatkészségéből nem veszik ki a részüket. Nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, ihogy méltóztassék mielőbb egy olyan törvényjavaslatot beterjeszteni, amelynek alapján a nemzet áldozatkészségéből ezek is 'megfelelően kiveszik a részüket. (Helyeslés a jobboldalon.) A pénzügyminiszter új expozéjában mon1 •< •• '' 1 i- I ? I»- • í L „ TTÍ_ UUHct, iiugy a, i>awtuau auu iciuiugai' a J.J.0.*. elé fogja hozni, hiszen a földbirtok túl van adóztatva, ezen könnyíteni kell, és azt hiszem, ezt senkisem tudja jobban, mint előző állásánál fogva a pénzügyminiszter úr. Bizom tehát abban, hogy, amint a pénzügyminiszter úr expozéjában kifejtette, a társulati adó reformja tényleg megvalósul és akkor a mezőgazdaságnál bizonyos fokú könnyebb edés fog beállani. De ehhez szükséges az is, hogy az árkormánybiztos revízió alá vegye a mezőgazdasági célra szolgáló nyersanyagok és iparcikkek árát, hogy az agrárolló leszállítható legyen, mert csak így fogja tudni a mezőgazdaság ezt a nagy beruházási hozzájárulást kifizetni. T. Ház! En látom és tudom azt, hogy a pénzügyminiszter úr ezektől az eszméktől át van hatva és ezért bizalommal a kormány irányában, bizalomtmal a pénzügyminiszter személye irányában, a javaslatot általánosságban elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következk? Gaal Olivér jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Ház! Az előttem beszélt Teleki Mihály gróf t. képviselőtársam szemrehányó hangon említette meg, hogy az ipari kapitalizmus az első vagyonváltság alkalmával a mezőgazdasággal szemben csak morzsákat adott le, mert — mint ő mondja — a mezőgazdaság a
