Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-299

14 Az országgyűlés képviselőházénak ruházásokra és végül 75 millió pengő a mezőgazdasági hitel újjászervezésére. A javaslat második, tulajdonképpeni pénzügyi része a kitűzött feladatok megvalósítására szolgáló fedezet előteremtésére ad a kormánynak felhatalmazást. E felhatalmazás szerint a kormány a szükséges pénzügyi összegeket két úton teremti elő: négyszázmillió pengőt egy belső kölcsön s hatszáz milliót beruházási hozzájárulás kivetése és beszedése révén. A kibocsátandó belső kölcsön formáját a törvényjavaslat 2. §-a nem határozza mieg, csak felhatalmazza a kormányt, hogy a megállapított kölcsönösszeget kötvények, nyereménykötvények, pénztári vagy kincstári jegyek, kincstári váltók, vagy adóslevelek, illetőleg könyvjóváírás formájában vehesse igénybe. Az egyszeri beruházási hozzájárulás, vagy — ahogy a közvélemény általában ismeri — vagyonadó viszont a természetes és jogi személyeket, illetőleg a társulati adó alá eső vállalatokat terheli és pedig 350 millió pengő a vállalatokra, 250 millió pedig a természetes személyekre s más jogi személyekre esik. Ebből a 250 millióból 80 imillió terheli a földbirtokot és 170 millió az egyéb vagyonokat: a háztulajdont és egyebeket. A beruházási hozzájárulás kivetésének és behajtásának részleteit a törvényjavaslat pontosan meghatározza. Alapelv, hogy a hozzájárulást minden természetes és jogi személy fizetni tartozik, akinek és amelynek 1938 február 28-án 50.000 pengőt meghaladó tiszta vagyona volt, és pedig a vállalatok tekintet nélkül arra, hogy a társulati adó alól ideiglenesen mentességet élveznek s tekintet nélkül saját vagyonuk nagyságára. Csupán két elvi kivételt tesz a törvényjavaslat az általános szabály alól. Az egyik kivétel azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek a társulati adó legkisebb tételének fizetése alól állandóan mentesek, mint a Nemzeti Bank, a Pénzintézeti Központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet, az Országos Földhitelintézet, az Imi., a Hisz., az Ipari Jelzálog Intézet, az Investment Trust. A másik kivétel az öröklakást biztosító vállalatokra vonatkozik, amelyek vagyona a kedvezményezett öröklakásbirtokois vagyonánál veendő számba. Az érték megállapításánál a vagyonadóra vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók s ezeket a javaslat a háztulajdonnál különleges szabályokkal egészíti ki, amelyek közül a legfontosabb a házadómentességiben kifejezett érték figyelembevétele. Részletes és pontos iszabályokat tartalmaz a javaslat a vállalatok hozzájárulásának kiszámítására. Nem a hosszadalmas és terhes eljárással kiszámítandó tiszta vagyont teszi a javaslat a hozzájárulás kiszámításának alapjául, hanem kiindul a vállalat 1938. évi január hó 1. napja előtt zárult utolsó évének mérlegében kimiutatoff saját tőke összegéből. A saját tőke összegéhez; hozzá kell adni az utolsó háromévi nyereség átlagának huszonötszörösét és az ilyen imádon kiszámított összeg felerésze képezi a beruházási hozzájárulás alapját. A törvényjavaslat figyelemmel van az ingyenes háramlás eseteiben mutatkozó tartalékhiányra s a kétszeri megterhelés részbeni elkerülésére a saját tőke 10% -A erejéig levonást engedélyez a más vállalatoknak tárcában tartott részvényei után, iha a vállalatnak a másik vállalat részvényeiből legalább 10% volt a tulajdonában. Figyelemmel van a külföldi leány299. ülése 1938 április 26-án, kedden. vállalatoknak számításba veendő értékére, amely szintén levonható. Külön elbánást biztosít a Pénzintézeti Központ ellenőrzése alá tartozó vállalatoknak; itt a hozzájárulási alapnál a Pénzintézeti Központ által megállapított adatok veendők figyelembe. Ami már most a hozzájárulásra kötelezett személyek és vállalatok számát s vagyonuk nagyságát illeti, az 1935. évi adóstatisztika szerint az egész országban 28.596 olyan adózó van, akinek legalább 50.000 pengőt kitevő vagyon van a birtokában. Ezek közül 12.346 esik Budapestre és 16.250 a vidékre. A földvagyonra 1717 millió pengő esik 6825 adózóval, az egyéb vagyonra 21.771 adózó 28417 millió pengő vagyonnal. A nyersvagyon, amely a hozzájárulás kivetésének alapját képezi, összesen 45586 millió pengő, amelyből a 13% terhet levonva, marad kereken 4 milliárd. Ami a társulati adó alá eső kereken 600 vállalatot illeti, a részvénytársaságok, a hitelintézeteket beleértve, kerek 3 milliárd értékű vagyonnal bírnak. Ezeket az öszszegeket számba véve és a törvényjavaslat szerinti kulcsokat alapulvéve, azt látjuk, hogy kb. 10—15%-kai több folyik bajd be, mint amennyi előirányoztatott, de erre a biztonsági koefficiensre okvetlenül szükség van, mert hiszen végeredményben 5 esztendő alatt nagy eltolódások és változások lehetnek a különböző bevételnél. (Rajniss Ferenc: Négy esztendő alatt kell behajtani, akkor nincs eltolódás!) A javaslat nem csupán a kisemberek érdekeit vette figyelembe, amikor a kisebb vagyonokat a megterhelésből egyáltalán kihagyta, hanem a kisebb tőkeerejű vállalatokra is figyelemmel volt, amikor a kivetési kulcsot a vállalatoknál 10—20, a természetes és jogi személyeknél p»dig 5—14%-ban progresszive állapította meg. Mégpedig a földbirtoknál az átlagos kulcs 5%, a házbirtoknál és az egyéb vagyonnál 8%i, a vállalatoknál pedig annak ellenére, hogy 10—20% között van a kulcs megállapítva, a beruházási hozzájárulás átlagos kulcsa 18%. A kivetés technikai részleteit a javaslat pontosan körülírja, megállapítja a beszámítandó vagyontárgyakat és megengedi kötvények, záloglevelek és belföldi részvények teljes ertekének levonását. Háromnyolcados levonást engedélyez a javaslat a földbirtoknál, amelv így átlagban — mint előbb mondottam — csak 5%' hozzájárulást fog ezen az alapon fizetni. A hozzájárulás alapja külön bevallás, amelynek valóságát a javaslat rendkívül szigorú büntetésekkel kívánja biztosítani. A javaslat 8. §-a büntetlenséget biztosít azoknak, akik ebben a bevallásban olyan vagyontárgyakat is bevallanak, amelyeket adóvallomásaikban eddig elhallgattak. A hozzájárulás kivetését a javaslat elsőfokon a pénzügyigazgatóságokra, másodfokon s végső fórumként döntő bizottságokra bízza, amely bizottságokban a hozzájárulásra kötelezettek érdekképviseleti kiküldöttei is helyet kapnak. A bizottságok eljárási szabályai általában véve azonosak az adófelszólamlási bizottságok eljárási szabályaival. A beruházási hozzájárulást az 1938. évi október hó 1. napjától kezdődően január, április, július és október 1. napján esedékes 20 egyenlő negyedévi részletben kell megfizetni. Ha a beruházási hozzájárulás összegét döntőbizottsági határozat felemeli, vagy leszállítja, a jövőben fizetendő részletek összegét akként kell módo-