Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-303

Az országgyűlés képviselőházának SOS. akkor fokozottan indokolt, hogy a hírlaptudósító, gyűjtő és továbbító irodák alapítása is kormányelnöki engedélyhez köttessék. Ezek a hírlaptudósító irodák ugyanis nemcsak belföldön, hanem külföldön is terjesztik híreiket, úgyhogy egyes külföldi körök is ilyen irodákból merítik (magyar vonatkozású híreiket. A nemzeti érdekek védelme is indokolttá és szükségessé teszi tehát az ilyen irodák alapításának miniszterelnöki engedélyhez való kötését. Nem állítom, hogy ez a javaslat nem tartalmaz szigorú intézkedéseket, sőt magam is tudom, hogy meglehetősen szigorú intézkedéseket tartalmaz, az az érzésem azonban, hogy ezért nem a kormányzatot éri a felelősség, egyrészt, mert ezeknek az intézkedéseknek behozatalát valóban a közvélemény kívánta, másrészt pedig a felelősséget azok viselik ezért, akik a sajtóval való visszaélés útján e javaslat ideterjesztésére okot szolgáltattak. (Propper Sándor: A miniszteri felelősséget rem lehet így magyarázni!) Mélyen t. Képviselőház! A sajtó története azt bizonyítja, nogy a sajtójogi rendelkezések igen gyakran szoktak változásokon keresztülmenni. Nem állítom tehát, hogy ez a javaslat örökéletűnek van szánva. Mi magunk meg vagyunk róla győződve, fluogy ez a javaslat bizonyos átmeneti jelentőséggel bír, a mai viszonyok közt azonban szükség van rá. Hogy nálunk az 1848-iki törvényhozást követően évtizedeken keresztül nem ment át reformon a sajtótörvény, mint például Franciaországban r a múlt évszázad első évtizedeiben, amikor húsz év alatt tizenöt ízben módosították a sajtótörvényt, az részben annak tulaj donítható, hogy a sajtóval kapcsolatos kérdéseket éppen a dualizmusból folyó helyzetünk okából azonosították a magyar nemzet függetlenségi törekvéseivel és ezért valahogyan nem tartották célszerűnek ezekhez hozzányúlni. Másrészt azonban tévedés volna azt gondolni, hogy a sajtóreformra nézve nem lettek volna törekvések. (Propper Sándor: Mint független ország nem érdemelünk annyit, mint régen?) A 90-es években például igen sok sajtóankét volt, amelyeken a reformmal foglalkoztak. 1896 március elsején a képviselőház utasította a kormányt, hogy törvényjavaslatot terjesszen a Ház elé. 1897 május 4-én az akkori igazságügy miniszter ankétot hívott össze ebben az ügyben, 1911-ben egy jogászgyűlés tárgyalta már a sajtótörvény reformját és így tovább., Ehinez azonban hozzá kell tennem, hogy a javaslat éppen azt célozza, hogy olyan állapotot teremtsen, amely feleslegessé fogja tenni ezeknek az intézkedéseknek a fentartását. Nehogy a hibás általánosítás vádjával illessenek, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy nézetem szerint — de meg vagyok győződve arról, hogy képviselőtársaim mindegyikének nézete szerint is — a sajtónak óriási szerepe van a kultúra, a 'haladás, az emberi alapjogok kimunkálása terén és meggyőződésem az is, hogy minden képviselőtársam egyetért velem abban, hogy a komoly és hivatása magaslatán álló sajtó, illetőleg újságíró rendkívül fontos és értéke® munkáját mindnyájunknak meg kell becsülnünk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ez a munka nagy rátermettséget, átlagon felüli műveltséget, éjt nappallá tevő szorgalmait

1

, fáradhatatlan kitartást igényel, éppen ezért azonban, mert mindnyájan meg vagyunk erről győződve, be kell látnia a komoly, értékes és hivatása magaslatán álló sajtónak, hogy ülése 1938 május 2-^án, hétfőn. 171 íbennünket és a kormányzatot nem antizsurnalizmus vezet, amikor idehozzuk, ezt a javaslatot és ez a javaslat nem az újságírás ellen, nem a komoly és értékes ujságíróitársadalom ellen készült, hanem a magyar közszellem megtisztítása, az értékes és komoly újságírás érdekéiben. Éppen ezért annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a komoly és értékes újságírótársadalom nem támadni, hanem segíteni fog bennünket és a kormányzatot ennek a javaslatnak törvényerőre emelésében. A javaslatot elfogadom- {Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Molnár Imre, képviselő úr, mint a pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Molnár Imre előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém bejelenteni, hogy a Ház pénzügyi bizottsága az 1938—39- évi állami költségvetést letárgyalta és elfogadta. Tisztelettel kérem, (méltóztassék a beterjesztett jelentést kinyomatni, szétosztatni, és annak napirendre tűzése iránit intézkedni. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, tagjai közt szétosztatja. Napirendre tűzése iránt később fogok előterjesztést tenni. Bejelentem a <t. Háznak, hogy Temple Rezső képviselő úr indítványt r nyújtott be aziránt, hogy a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat vitájának tartamára az ülések ideje napi nyolc órában állapíttassák meg- (Propper Sándor: Bedeaux-rendszer!) A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Az indítványról legközelebbi ülésünk elején a Ház vita nélkül dönt. Hübay Kálmán képviselő úr személyes kérdésiben kért szót- A képviselő úrnak a szót megadtam. Hubay Kálmán: T. Ház! A isizombati lapokban Sulyok Dezső képviselőtársam felszólítást intézett hozzám, hogy szerdai interpellációm során a Szálasi-ügyben felmutatott (bizonyítékokat helyezzem le a Ház asztalára. Meg vagyok győződve róla, hogy íha Sulyok képviselő úr a szerdai ülésen jelen lett volna és alkalma ^ lett volna ezekbe az okmányokba és 'bizonyítékokba betekinteni, nem intézte volna ihozzám^ ezt a felhívást és megkímélte volna a Házat és engemet is attól, hogy az

1 országgyűlés képviselőházában állandóan személyes kérdésekkel legyünk kénytelenek foglalkozni. A felszólításnak eleget téve, — amint a szerdai ülésen is^ tetteim —' (bemutatom a t., Háznak az okmányokat

1 és minden egyes okmányról fotókópiát és hiteles, közjegyzői másolatot helyezek le a Ház asztaláraEredetiben bemutatom az 1829-ben született Szálasi Antal Cajetan születési anyakönyvi kivonatát, amelyen már a dédapa is Franciscus Szálasiként szerepel. Bemutatom a dédapának, Franciscus Szálasinak 1830-ból származó halotti anyakönyvi kivonatát, amelyet 1916-ban adtak ki a magyar hatóságok, míg azokat az okmányokat, amelyeket Sulyok képviselő úr helyezett aHáz asztalára, ajs oláh anyakönyvvezetők állították ki. Bemutatom Szálasi Ferencnek a kassai »Kaiserliche und königliche«, tehát közös tábori lelkészi hivatalnál készült anyakönyvi kivonatát, amely azért készült németül^ mert a keresztelés a közös császári és királyi tábori lelkészi hivatalban történt s ezért szerepel a kivonatban a név Franz Szálasiként. Az anyaga kivonat szerint — nem mint Sulyok képviselőtársam mondta: Szakmar, — hanem Elisabeth, eheliche Tochter des Tischlers Johann Szakmáry. Bemutatom' eredetiben Szakmáry János kassai lakosnak Kassa város pol-