Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-303

152 Az országgyűlés képviselőházának 3i kezeién, kívánja azokat. Tragikusan megváltozott életviszonyaink, az idők rohanása, a modern kor kívánalmai egyenesen meg-követélik, hogy a sajtó jogviszonyai haladéktalanul rendeztessenek. Káth Zsigmond, a m. kir. Kúriának nagy büntetőjogásza, volt másodelnöke, 1937 november 20-án közzétett mélyreható tanulmányában többek közt a következőket állapítja meg (olvassa): »Hazánkban a demagógia és a szélsőséges izgatás, különösen a lakosság körében nyomtatásban terjesztett röpiratok, valamint a zugsajtó alkalomszerűen megjelenő lapjainak felhasználásával a hatóságok eddigi elnézése folytán immár olyan féktelen mérvet öltött, 'hogy állandóan veszélyezteti az ország nyugalmát és a közrendet, de sőt az állampolgári hűséget is súlyosan érinti. Elérkezett tehát annak a legvégső órája« — mondja a tanulmány, — »hogy ezek az állami érdekeket súlyosan veszélyeztető mozgalmak mielőbb letöressenek és lehetőleg csirájukban elfojtassanak.« Érdekes és az akkori szempontból értékes is az Esti Kurírnak, tehát az egyik ellenzéki tiszteletreméltó lapnak, sajtóorgánumnak 1937 november 16-iki számában megjelent közleménye, amely többek közt a következőket állapítja meg (Olvassa:) »Hiába olvasta el a királyi ügyész azon nyomban a kötelespéldányt, hiába intézkedett haladék nélkül és hiába jelent meg a rendőrség a nyomdában, amikor az intézkedést végrehajtotta volna, már csak néhány darab hevert maradékkép a helyiségben.« Majd később megállapítja (Olvassa:) »A rendkívül fejlett módszerekkel dolgozó agitátorok, a nagyszem gyakorlati példákon nevelt alvezérek kézdiörzsölve mosolyognak azon a törvényen, amely nem gondolt, mert nem gondolhatott erre az országfelforgató gyujtogatásra és így nem is próbált védekezni ellene«. T. Ház! A komoly nagy sajtó a nemzet; nevelésnek, az emberi civilizációnak nagy értékű tényezője és amilyen mértékben áldásos lehet a hatása, olyan mértékben rombolhat is. A sajtó az államilag szervezett társadalomnak legérzékenyebb szerve, a társadalmi organizmusnak idegközpontja és ezért minden érintésre, legyen az érintés jogos vagy jogtalan, hatványozottan reagál. Ennek a sajtó ja vaslatnak törvényerőre emelkedéséből ez a nagy, komoly nemzeti célokat szolgáló sajtó kerül ki megerősödve és felfrissülve, hogy még na; gyobb erővel szolgálhassa egyetemes nemzeti és emberi hivatását. T. Ház! Ezek után mély tisztelettel még arra vagyok bátor hivatkozni, hogy ez a sajtójavaslat a legégetőbb és legkirívóbb kinövéseket megoldja anélkül, hogy mélyreható anyagjogi szabályozásokba bocsátkoznék s a sajtószabadság nagy elvét csak érintené is és így errevaló tekintettel mély tisztelettel kérem, hogy úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni szíveskedjenek. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A t. Ház tudomására hozom, hogy az igazságügyminiszter úr a (házszabályok 142. §-ára való utalással Antal István igazságügyi államtitkár és Horváth Dániel igazságügyminiszteri osztályfőnök urakat miniszteri ;megbízottaképpen bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. vitéz Balogh Gábor képviselő úr a közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatásügyi, valamint igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. vitéz Balogh Gábor előadó: T. Ház! Van szerencsém beterjeszteni a közjogi, közgazda. ülése 1938 május 2-án, hétfőn. sági és közlekedésügyi, közoktatásügyi, valamint igazságügyi bizottság együttes jelentését a »társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról« szóló 616. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, hogy a jelentés kinyomatása, szétosztása iránt intézkedni, tárgyalásaim nézve pedig a sürgősséget kimondani méltóztassék. (Farkas István: Vonják vissza!) Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja. Napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Minthogy az előadó úr a jelentés tárgyalására nézve a sürgősség kimondását is kérte, kérdem, méltóztatnak-e ahhoz hozzájárulni? (Igen! Nem!) A Ház a sürgősséget kimondja. Tóth Pál képviselő úr, mint az állandó igazoló bizottság előadója kíván jelentést tenni. Tóth Pál előadó: T. Ház! Az állandó igazoló bizottság részéről van szerencsém tisztelettel bejelenteni, ihogy a bizottság a lovasberényi választókerületben időközi választással megválasztott Hubay Kálmán (Csoór Lajos: Éljen!) és a pécsi választókerületben Fabinyi Tihamér képviselő lemondása folytán behívott Makay István képviselő urak megbízóleveleit megvizsgálta és azokat mint alakilag kifogástalanokat a (házszabályok 12. §-a (1.) bekezdésének a) pontja alá sorozta. Tisztelettel kérem bejelentésem tudomásul vételét. Elnök: Az állandó igazoló bizottság jelentése alapján Hubay Kálmán és Makay István képviselő urakat, minthogy megválasztásuk óta már 30 nap eltelt s ez idő alatt ellenük panaszt nem emeltek, sem pedig kifogást nem tettek, végleg igazolt képviselőknek jelentem ki. Dinnyés Lajos képviselő iirat illeti a sző. A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Bródy Ernő képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Ház! Az igen t. előadó úr tárgyilagos beszédének különösen az utolsó részére, mellyel teljesen egyet értek, még vissza fogok térni beszédem folyamán. A mélyen %. előadó úr kiemelte a sajtó nagy jelentőségét. Valóban, a sajtó az alkotmányos életben rendkívüli jelentőségű s alkotmányos berendezés mellett a dolog természeténél fogva különleges jogi helyzetet foglal el. A sajtó az alkotmányos életnek, az eszmék szabad harcának leghatalmasabb lüktető szerve s a dolog természetéből, az intézmény súlyából és jelentőségéből következik, hogy különleges szabályok vonatkoznak rá: a köztörvényi szabályoktól eltérően a felelősség megállapítása, a felelős személyek kategóriája és kiválasztása más, mint a köztörvényi büntetőjog, ami egészen természetes és magától értetődő, mert míg egy közönséges bűncselekménynél belyre kell állítani a tényállást, keresni kell a tettest, a bűnrészeseket nagy munkával, a nyomozásnak, a vizsgálatnak nagy apparátusával, addig a sajtónál maga a sajtótermék készen adja elém a tényállást, megállapíthatom belőle, hogy van-e bűncselekmény vagy nincs s így a kollektív és fokozatos felelősségi rendszer alapján kereshetem a tettest s kereshetem annak segédeit. Méltóztatnak tehát látni, ennek az egyszerű megvilágításnak alapján, hogy a sajtónak különleges természete és a dolog természeténél fogva külön jogi állása és jogi helyzete van.