Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-302
Az országgyűlés képviselőházának 302. ülése 1938 április 29-én } pénteken. 133 Méltóztattak kívánni, hogy az 50 holdig terjedő mezőgazdasági ingatlanok mentesítessenek. Ennél a számításnál 1000 pengős átlagos földárból méltóztattak kiindulni, ami talán egy kissé túlzott, (Egy hang a baloldalon: Elég szomorú!) mert 1000 pengős átlagos földár Magyarországon nincs. Nem mondom, van olyan vidék is, ahol 2000 pengő egy hold föld, amit már túlzottnak is tartok. Bár örülök, ha a földnek rendes ára van, de az már baj, ha túlmagas, mert a telepítést megakadályozza, ha túldrága áron jutnak földhöz a földhözjuttatandók. Ez azt okozná, hogy mint a múltban, úgy most is elhibázott parcellázások tömegeivel birkóznánk már öt-hat év múlva is. (Ügy van! XJgy van!) Ezeknek a kisebb ingatlanoknak az értéke — például az 50 holdasoké — nagy részben alul van az 50.000 pengőn. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ha pedig valakinek olyan jó földje van, hogy az 50 hold értéke mégis meghaladja az 50.000 pengőt, akkor nem volna méltányos, hogy kivonja magát a hozzájárulás alól. Sőt továbbmegyek. Éppen olyan kívánság hangzott el pártunkban és a túloldalon is, hogy ne 50.000 pengő legyen a határ, hanem menjen le 25.000, vagy 30,000 pengőig. s a 25.000 és 50.000 pengő közötti ingatlanok és. vagyonok is adózzanak, illetőleg viseljék az egyszeri hozzájárulást. Azt hiszem, józan mérséklettel találtuk meg azt a határt, amely felett adóztathatunk, amely alá menni már méltánytalan lenne és túlságosan széles köri érintene. Egy felszólalásra válaszolva rátérek arra, hogy a közadók kezeléséről szóló szabályzat alapján, s minthogy ezek a szabályok és ren deletek, amennyiben ellenkező intézkedés nincsen, kiterjednek erre az egyszeri beruházási hozzájárulás behajtására is, mód lesz arra, hogy ha valahol elemi csapás lesz, — adja Isten, hogy ne kerüljön rá sor, de ez öt év alatt teljesen ki van zárva — megfelelő könynyítéseket adjunk. (Helyeslés a középen.) A mezőgazdasággal kapcsolatban még egy indítvány adatott be, nevezetesen, hogy a Nemzeti Bank alapszabályainak megváltoztatására provideáljunk ebben a törvényben, hogy hosszabb gazdaváltókölesönöket lehessen felvenni. Nem árulok el titkot, ha megmondom, hogy ebben az irányban a tárgyalások a Nemzeti Bankkal folyamatban vannak, de nem ez a törvényjavaslat az, amelynek keretében ezt a kérdést meg lehetne oldani. (Csoór Lajos: Milyen irányú tárgyalások! — Mocsáry Dániel: A mezőgazdasági hitelről. — Csoór Lajos: Milyen irányú tárgyalások! Erre szeretnék felvilágosítást. — Mocsáry Dániel: Maid ha vége lesz a tárgyalásoknak! — Dinynyés Lajos: Titok! — Fábián Béla: De ő most kíváncsi!) Esterházy Móric t. képviselőtársunk azzal az esettel kapcsolatban, hogy esetleg földben fog lerovatni a beruházási hozzájárulás, felveti azt a kérdést, vájjon hogyan fogjuk ezt lebonyolítani, vájjon nem fog-e ez a föld, ha sok lenne, piacra kerülni és ott kellemetlen hatást gyakorolni. Telepíteni való magyar va a elég hozzá, és ha most földet is kapunk hozzá, akkor legfeljebb a pénzügyminiszternek lesz gondja, hogy hogyan kapja meg a telepítési alapból a beruházási alapra a pénzt. Rátérek most a házak kérdésére. (Hall juk! Bálijuk!) Teljesen tudatában voltunk annak, amikor a beruházási hozzájárulás törvényét kezdtük szerkeszteni, hogy igen súlyos teher háramlik a háztulajdonra és azonnal kerestük is azt a módot, ahogyan ezt a terhet — amelyből ki kell hogy vegye a részét a háztuiajdon is, hiszen a háztulajdonnak képviselői maguk is kijelentették, hogy hajlan dók és készek kivenni abból részüket — olyan formában vállalja, ahogyan az a legkevésbbé súlyos és a legelviselhetőbb. Mindenekelőtt új alapot kerestünk a háztulajdon értékelésére Mint méltóztatik tudni, a rendes vagyonadónál a bruttó bérjövedelem — kisházakról beszélek — 15-szöröse az alapnak. Vegyünk egy 6000 pengős bruttó bérjövedelmü házat, ennek 15-szöröse 90.000 pengő. Ha tehát a régi vagyonadó szabályait alkalmaztuk volna, akkor itt egy 90.000 pengős beruházási hozzájárulási alap keletkeznék. Ezt megváltoztattuk és áttértünk a nettó rendszerre. Ez azt jelenti, — a mondott példánál maradva — hogy a 6000 pengőből le kell vonni a házat terhelő adókat, ez körülbelül 42% s ha ezt levonjuk, marad kereken 3500 pengő. Ha ezt szorozzuk 13-maI. akkor ez a ház már kiesik a beruházási hozzájárulás terhe alól, holott _ az előbbiek. szerint még 90.000 pengő alapján adózott volna. (Usetty Béla: Ez helyes!) Ezzel a kisházakat tulajdonképpen kivettük a hozzájárulás alól. (Helyeslés és taps jobbfelöl és a középen.) Bizonyos enyhítést jelent ez az új számítás, ha végigmegyünk a skálán, az összes adóköteles házaknál. Ezeknél mindenütt — még a legmagasabb kategóriákban is — valamivel kevesebb lesz a hozzájárulás. Az ideiglenes adómentes házaknál is bizonyos nagyságig enyhülést jelent ez és csak a magasabb régiókban súlyosabb most a hozzájárulás, mint a régi számítás szerint volna. Természetes azonban, hogy ez nem egyenlíti ki azt a csökkenést, amely az engedményekből keletkezett és hozzávetőleges számítások szerint ez az engedmény — beruházási hozzájárulásban beszélve — körülbelül 25 millió pengőnek felel meg. Ez az összeg, amelyet így tulajdonképpen kiengedtünk a vagyonadó alól azáltal, hogy nem a régi értékelési szabályokat alkalmaztuk, hanem ezeket a szerintem is sokkal igazságosabb új szabályokat. A bizottságban azonkívül még azt a koncessziót is megtettük, hogy az eredetileg 14-szeres szorzószámot 13-szorosra szállítottuk le. Ennél továbbmenni nem tudunk. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Ha ennél továbbmennénk, akkor igazán nem tudom, nem borulna-e fel az egész Programm, úgyhogy nagyon kérem, méltóztassanak e mellett a szám mellett kitartani. Kifogás tárgyává tétetett, hogy az ideiglenes adómentességgel bíró házaktól ezt az adómentességet most tulajdonképpen elvonjuk, mert hiszen ezeket is beruházási hozzájárulással terheljük' meg. (Usetty Béla: Ebben van-valami!) Az ideiglenes házadómentesség azért adatott, hogy az építkezést előmozdítsuk és a munkanélküliséeret enyhítsük, nem pedig azért, hogy a háztulajdonosnak ajándékot adjunk. A háztulajdonos nagyobb érték birtokába jutott az által, hosry a kormány átmenetileg lemondott a házadóról, de csak azért mondott le hosry a munkanélküliséget valahogyan leküzdje, illetőiéi? enyhítse. Abban a házban tehát nagyobb érték van, mint a mellette álló ueryanolvan adóköteles házakban, vagyis jogosult, méltányos és az igazsáe: követelménye, hogy azt a házat jobban adóztassuk meg, mint a mellette
