Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.
Ülésnapok - 1935-297
Az országgyűlés képviselőházának 297. ülése 1938 április 8-án, pénteken. engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában. Tisztelettel kérem a mélyen tisztelt Házat, méltóztassék a kinyomatást, a szétosztást és a pénzügyi bizottsághoz való xitasítást elrendelni. Elnök: A beadott költségvetést, valamint a belnyujtott törvényjavaslatot és jelentést a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a pénzügyi bizottsághoz kiadja. A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Képviselőház! Van szerencsém letenni a Ház asztalára az adóstatisztika 1936. évi eredményeiről szóló 7. füzetét és a közszolgálati jogszabályok gyűjteményének 3. füzetét az állami és vármegyei közszolgálatra képesítő kellékek tárgyában. T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy az imént benyújtott költségvetéssel és beruházási törvényjavaslattal kapcsolatban rövid tájékoztatást nyújtsak a t. Háznak! (Halljuk! Halljuk!) Kezdem az 1938/39. évi költségvetéssel, amelynek összeállítását hivatali elődöm, Fabinyi Tihamér kezdte meg azzal a nemzeti feladatok iránti megértéssel és szociális érzékkel, amely őt mindig jellemezte. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. Darányi Kálmán miniszterelnök a terembe lép és elfoglalja a helyét. Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) 1931/32. óta à most benyújtott költségvetés az első, amely ismét egyensúlyban van, vagyis deficitmentes. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mint tudni méltóztatnak, a folyó kölségvetési év még 68 millió pengő deficitet irányzott elő. Hogy ez a deficit a most tárgyalásra kerülő költségvetésben már nem szerepel, ez csak úgy vált lehetségessé, hogy a kielégítendő igények tekintetében erős önmérsékletet tanúsítottunk. Egyrészről ugyanis gondoskodni kellett a múlt évi költségvetés összeállítása óta történt intézkedésekből felmerülő többletekről, mint például az, alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságainak emeléséből eredő többletről és a mezőgazdasági öregségi biztosítás költségeiről, továbbá egyes a kormány programijának előterében álló feladatok jobb dotálásáról^ másrészről számításba kellett venni a lakosság teherbíró képességét és a múlt évben elhatározott egyes adómérséklések várható kihatásait. Hogy ezek dacára deficitmentes költségvetést terjesztek elő, az három tényezőre vezethető vissza. Egyrészről a bevételek kedvezőbb befolyására, másrészről az üzemek helyzetének kedvezőbb alakulására és végül arra a tényre, hogy az államadóssági terheket az ismeretes egyezmények folytán csökkenteni lehetett. Amint a napokban benyújtott zárószámadás mutatta, a bevételek már az 1936/37. évben is úgy alaJkultak, hogy a zárszámadási mérlegből a deficit eltűnt. A folyó évben is kedvezően alakultak eddig a bevételek és bizton re-, méljük, hogy az előirányzott 68 milliós deficit a tényleges kezelésben, ül. a zárószámadásbau már nem fog jelentkezni. A bevételeknek immár két éve tartó kedvező alakulása lehetővé tette az 1937/38. évi 'költségvetéssel szemben '. úgy a közigazgatási, mint az üzleti bevételek előirányzatának a tényleges eredményekhez igazodó emelését an élik ül, hogy az adótételeket bármilyen tekintetben változtattuk volna. Legyen most szabad az egyes adóknál mutatkozó bevételemelkedésekre rátérnem. Az egyenes adóknál a folyó évi 226 millióval szemben 248 millió pengő, vagyis 22 millió pengő többlet volt előirányozható. Ebből a többletből, amely résziben a gazdasági viszonyok alakulására, részben pedig az adóalapok fokozottabb gondossággal történt kimunkálásra vezethető vissza, a legnagyobb rész a társulati adóra, illetőleg a jövedelemadóra — 6—6 millió pengő — esik. A fennmaradó többlet a kivetési eredmények alapján a többi adónemnél jelentkezik. A forgalmi adók 18 milliós többlete csaknem teljes egészében az általános forgalmi adóra esik és a forgalmi viszonyok alapján kialakult tényleges eredményekkel áll Összlhiangban. (Mózes Sándor: Antiszociális adók!) Az illetékeknél nyolcmilliós, a fogyasztási adóknál hatmilliós, a dohányjövedék bevételeinél csaknem ötmilliós többlet van előirányozva. A vámjövedék bevételeit 4 millióval magasabban irányoztam elő. ami a behozatal emelkedésével áll kapcsolatban. Végül emelkedtek a tárcabevételek 9 millióval. Ez a többlet a különböző állami intézmények bevételeinek emelkedéséből, továbbá a . vármegyei számvevőségek államosítáiSával kapcsolatban a városok részéről fizetendő térítésekből, az állami nyomda, a csepeli kikötő, a recski ércbánya bevételeinek emelkedéséből, az olajfűrások bevételeiből és egyes állami "előlegek ez évbeta esedékes visszafizetéséből várható. Az üzemi bevételek emelkedésénél figyelemreméltó az államvasút 29 milliós, a posta több mint 6 milliós, az állami vasgyárak mintegy 24 milliós és végül a postatakarékpénztár 1 fél milliós bevételi emelkedése. (Csór Lajos: 18 filléres órabér mellett!) A többi üzemnél is kivétel nélkül emelkednek a bevételek, ami természetszerűleg a gazdasági élet erősebb ütemére és a nagyobb forgalomra vezethető viszsza. önként értetődik, hogy ezek a bevételi emelkedések a kiadások emelkedésével járnak együtt, mert hiszen a nagyobb forgalom lebonyolítása természetesein nagyobb üzemköltségeket igényel. Megnyugtató azonban, hogy az üzemek mérlege végeredményben javuló ten- . denciát mutat. Csak egy pár adatot akarok e tekintetben felsorolni. Az üzemek 1937/38-ban még 51 millió pengő deficitet irányoztak elő, ez most 30 millióra száll le, tehát 21 milliós megtakarítás van. Magánál az államvasutaknál a deficit > 51 millió volt, az idén pedig 38 milliót irányoztunk elő, s ez a deficit legnagyobbrészt a nyugdíjakra vezethető vissza- Az állami vasgyár tavalv még 7 millió pengő deficitet irányzott elő, az idén ez már csak 3 millió pengő. Javulást mutat a helyzet a többi üzemnél is. Ezeket illetőleg kiemelem a riosta 9 millió pengős bevételi feleslegét. Egyetlen üzemünk maradt még deficites: a Máv.-on és vasgyáron kívül: a selyemtenyésztés, amely azonban voltaképpen nem üzem. hanem szociális célú intézmény; 400.0010 pengő hiányt mutat. T. Ház! Az előbb bátor voltam említeni, hogy a benyújtott költségvetés deficitmentességének egyik oka az állami adósságoknál a kiadás előifjfeiyzatáiiak csökkentése. Méltóztatnak emlékezni, hogy eddig — jóllehet az állami adóssáarok teljes szükséglete elő-volt irányozva á költs égvetéshen — a devizaszerzési nehézségekre való tekintettel és államháztartási okokból gyakorlatilag — egyes kölcsönöktől eltekintve — sem pengőben sem devizában
