Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-301

Az országgyűlés képviselőházának 301. fogva, hogy itt lassanként az őrületnek az a politikája legyen úrrá, amely azt mondja, mi szükség' van itt iparra, hiszen Iha nem volna ipar, akkor a magyar mezőgazdaság termál­vényeit jobban ki tudná vinni a külföldre és ebben az, esetben a magyar, mezőgazdasági termékekért nagyobb árakat tudnánk elérni a külföldön. Elsősorban az a tiszteletteljes véleményem erre, hogy minden országnak az az érdeke, hogy odabent az országban tudjon minél többet elhelyezni terményeiből, mert akkor a nagy gazdasági válságok idején nincs rászorulva mindig a külföldre, mint felvevő piacra, már pedig az a 600.000 ember és az a 70.000 tisztviselő, aki ebben az országban az ipar révén munkát kapott, most a magyar mezőgazdaság felvevő piaca. Teljes mértékben helytelennek tartom tehát, hogy erről az ipar­ról úgy beszélnek az országban, mintha talán jobb volna az, (ha egyáltalában nem volna. Ha nagyiparra szükség van, akkor viszont felmenüi kérdés, hogy mi helyesebb: az-e, hogy az ipar magyar, tőkével, magyar állampolgárok vagyonával termel, vagy oko­sabb és helyesebb volna-e, ha idegen állaim­polgárok teremtettek volna ipart ebben az or­szágban, úgy, amint egy időben előfordult, hogy idegen országok mérnökei és kapitalistái telepedtek le ebben 'az országban azért, hogy ipart teremtsenek. T. Kép viselőiház! Idegen gyárosokkal, ide­gen honos alkalmazottakkal, idegen tőkével soha nem rendelkezhetik egy ország olyan ha­tározottan és biztosan, mint amilyen határo­zottan és biztosan rendelkezik magyar állam­polgárokkal és magyar tökével. A háborúban nemcsak a hadiipar dolgozik a hadsereg részére, hanetm az egész Ipar dol­gozik, mint ahogy az egész kereskedelem és mezőgazdaság is a hadviselés és a katonaság szolgálatában áll. Most méltóztassék elképzelni: mennyivel imásképpen lehet rendelkezni há­ború esetén az iparral, (ha az az ipar .magyar tőkékkel és magyar vezetés alatt dolgoznék, mintha idegen tőkékkel és idegen vezetés alatt dolgozik. Ne méltóztassék örülni annak és senki se örüljön annak, ha Magyarországon vala­melyik iparvállalat helyébe — ha úgy tetszik — árja kezekben lévő idegen tőkék idegen vál­lalatokat teremtenek, azért, mert annak ide­gen céljai vannak és nem úgy, mint annak a magyar állampolgárnak, akinek tőkéjével itt ebben az országban vállalatok alakulnak. T. Képviselőház! Sokan látták valószínű­leg a dolgozó méheket, látták, hogy a méhek mindig a gazda részére dolgoznak s amikor a kaptár tele lesz mézzel, akkor jön a gazda és elveszi a mézet, de mindig vigyáz arra, hogy a méheket ne bántsák, hogy a méhek számára legyen virág és abban az esetben, ha a méhek éheznek, még cukrot is hoz nekik, hogy éhen ne pusztuljanak. Ebben az országban arra kell törekedni, hogy minden méh a gazda részére dolgozzon, hogyha a kaptár tele lesz, a gazda elvihesse a mézet. (Müller Antal: Van sok here is, aki nem dolgozik! — Felkiáltások bal­felől: Ki kell irtani!) T. képviselőtársam, a herét a méhek társadalmából, amint méltózta­tik tudni, száműzik. Itt sem kifogásolja ezt senki, én sem kifogásolom. Én nem azt mon­dottam, hogy a cukrot méltóztassék odaadni a heréknek, én éppen azt szeretném, ha csak a dolgozóknak adnák a cukrot. (Helyeslés.) En tehát igenis azon az állásponton vagyok, hogj ne méltóztassék a dolgozó méheket, az ország KÉPVISELŐHÁZI; NAPLÓ XVIII. ilése 1938 április 28-án t csütörtökön. 95 polgárait folytonosan izgatni. Méltóztassék ebben az országban a békességnek és a nyu­galomnak atmoszféráját megteremteni, nem úgy, mint a kormány igen t. sajtója, amely most napokon keresztül vezércikkekben ír a belső revízióról, arról, hogy sikerült az ál­lampolgárok egy részét lerohanni, hanem úgy, hogy ebben az országban mindenki akként értékeltessék, hogy milyen mértékben termel javakat a nemzeti társadalom részére, (Rassay Károly: Ügy van!) minden polgár akként ér­tékeltessék, mennyiben járul hozzá a nemzet terheinek viseléséhez, mennyiben járul hozzá a nemzet védelméhez a háborúban. A nemzet védelméhez a háborúban hozzájárul az is, aki közterheket visel, aki munkájával javakat ter­mel. Az ilyen polgárt meg kell becsülni, ellen­tétben azzal a polgárral, aki a nemzet védel­mében nem vesz részt, aki közterheket nem vi­sel, (Felkiáltások balfelöl: Aki here!) aki nem termel. Hogy Müller képviselőtársamnak vá­laszoljak, a herékkel szemben tessék a dol­gozókat megbecsülni. (Bródy Ernő: A parazi­tákat ki kell irtani! — Közbeszólás a középen.) Kérem, t. képviselőtársam, én még eddig eb­ben az életben soha egyetlen herét nem véd­tem meg. (Egy hang balfelől; Ő hereirtó! — Rassay Károly: Most nem azokról van szó, akiknek nincs állásuk, most a dolgozók állá­sát akarják átvenni, azok ellen vonulnak fel, akik dolgoznak!) T. Képviselőház! Az én tiszteletteljes véle­ményem az, hogy ha mi ebben az országban eredményeket akarunk elérni, akkor meg kell szűnnie annak a lazításnak, amely körülbelül egy esztendő óta folyik. Itt egy esztendő óta állandó harc folyik, mégpedig mindenek harca folyik mindenek ellen, összeállítást próbáltam elkészíteni az egy esztendő óta megjelent újságokból arról, hogy tulajdonképpen ki ellen folyik az ország­ban lázítás és — nem mondom, hogy teljes az én összeállításom — a következőket állapítot­tam meg. Lázítás^ folyik az ingó tőke ellen, lázítás folyik az ingatlan vagyon ellen. Lází­tás folyik a köztisztviselők ellen és a vezér­igazgatók ellen. Lázítás folyik a bankok ellen, a gyárak ellen, a zsidók ellen, a katolikusok ellen, a klérus ellen, az arisztokraták ellen, minden pozícióban lévő ember és minden te­kintély ellen. Azt hiszem, nem vettem fel az összeállí­tásba senki olyat, aki ellen nem folyik lázítás, de esetleg kihagytam olyanokat, akik ellen szintén folyik lázítás. (Kelemen Kornél: A ka­tolikusok ellen hol folyik lázítás?) Kérem t. képviselőtársam, méltóztassék a lovasberényi választáson vagy más választásokon a látha­tatlan front által kiadott nyomtatványokat megnézni (Felkiáltások balfelől: Büdös csuká­sokról írnak!) és méltóztassék elolvasni a Nemzeti Újság vonatkozó cikkeit, amelyek ki­fogásolják, hogy ebben az országban milyen lázítás folyik. Sajnálom, hogy t. képviselőtár­sam nem olvasta a Nemzeti Újság cikkeit s ezért azt hiszem, a leghelyesebb lesz, ha ke­reszténypárti t. képviselőtársaimhoz méltóz­tatik fordulni, (Rassay Károly: Egyik részé­hez!) illetve a párt egyik részéhez és méltóz­tatik megkérdezni őket erre vonatkozólag. (Br. Berg Miksa: Az egyik frakcióhoz! — Ke­lemen Kornél: Soha nem hallottam ilyen pa­naszt senkitől sem! — Nyiri István közbeszól. — Rassay Károly: Ne bántsák a baloldalt, az nagyon lojális ezekben a percekben is, s ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom