Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-301

92 Az országgyűlés képviselőházának SOI. több részletben fizethessék, ahány évben elemi kárt szenvedtek.« Ebben a 13. §-ban benne van, hogy a pénz­ügyminiszter fizetési halasztást adhat olya­noknak, akiknek nincsen rendszeresen vissza­térő jövedelmük, de nem történt gondoskodás arról, hogy elemi kár esetén^ a birtokosoknak szintén ilyen fizetési halasztás legyen adható. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: ugyanúgy, mint a rendes adókedvezmények­nél.) En szeretném, ha ez benne volna a tör­vényjavaslatban, hogy ne kelljen mindig vi­tatkoznunk és bizonytalanságban lennünk bizo­nyos jogszabályok érvénybeuléte tekintetében, mert ha bele méltóztatnak venni a javaslatba azt, bogy a negyedévi fizetések helyett a pénz­ügyminiszter egyszerre való fizetésre adhat engedélyt, ezt is benne van az adótörvényekben és mégis külön van felvéve itt a törvényjavas­latban. A pénzügymlniisJzter úr ugyanis a ren­des adókezelési szabályok szerint is adbat ilyen halasztást, illetőleg nem is a miniszter, hanem a pénzügy igazgatóság adhat egyévi halasztást, (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Előre nem adhat, csak tha lejárt. Azért kellett ezt felvenni!) Ez is lejárt már akkor, amikor esetleg abban a negyedévben kellett volna niiár fizetni és az illető jelentkezik, hogy miost neon tud fizetni, majd csak az év végén. Minden­esetre szeretném lerögzíteni és biztosítani azt. hogy elemi károk esetén a földbirtokosok — a kisgazdák és a nagyobb birtokosok is — ne le­gyenek terhelhetők azzal, hogy ezeket a ne­gyedévi részleteket kötelesek legyenek az adó­jukon felül halasztás nélkül megfizetni, mert hiszen úgyis óriási megterhelést, jelent ez a törvényjavaslat a mezőgazdaságra és annál a mezőgazdaságnál, amelynek forgótőkéje és jö­vedelmezősége igen csekély, nagyobbrészt a va­gyonállagból kell kifizetniük az illetőknek ezt a vagyondézsmát és Jillami hozzájárulást. Elemi kár esetén teháí, amikor már úgyis szenved az a vagyonállag, mert hiszen nagy károk érték, ne vigyük a gazdát egyenesen romlásba. Azért kérem, hogy méltóztassék itt biztosítani a gazdatársadalom részére elemi kár esetén a fizetési halasztásra való jogosult­ságot. Végül a 17. § után a következő új 18. § felvételét indítványozom (olvassa): »A Mező­gazdasági hitel előmozdítása érdekében az 1924 : V. te kiegészítő részét képező Magyar Nemzeti Bank rt. alapszabályoknak 58. cikk 3. bekezdése a következőképpen módosíttatik: az előző bekezdésben megállapított egyéb követel­ményeknek fennforgása esetén és amennyiben ez a bank likviditásával összegyeztethető, a bank köteles az 1. bekezdésben szabályozott ke­reskedelmi váltók összegének egyharmad ré­sze erejéig mezőgazdasági célokra olyan vál­tókat is leszámítolni, amelyek legfeljebb 18 hónap alatt belföldön fizetendők, ha a váltó­kötelezettek legalább egyike mezőgazda.« Ennek a törvényjavaslatnak a célja, — amint azt címe is tartalmazza — a mezőgazda­sági hitel előmozdítása is. Igaz, hogy a tör vény javaslat végeredményben a gazdaadóssá­gok rendezésének befejezését vagy folytatását tekinti a mezőgazdasági hitel előmozdításá­nak, én azonban szeretném, ha ezen túlmen­nénk ezzel a törvényjavaslattal. A magyar gazdasági életnek egyik legsúlyosabb baja — ezt mindnyájan tudjuk, — hogy a Magyar Nemzeti Bank részvénytársaságnak szerve­zete nem idomul és nem idomult eddig a ma­gyar gazdasági élethez, amely túlnyomókig ülése 1988 április 28-án } csütörtökön. agrárjellegű. Egészen tragikus, hogy a Nem­zeti Bank alapszabályának 58. pontja eddig úgy szólt, hogy ha a bank likviditásával ösz­szeegyeztethető, akkor a bank mezőgazdasági célokra olyan váltókat is leszámítolhat, ame­lyek legfeljebb hat hónap alatt belföldön fize­tendők. Ezzel szemben az 1. § szerint a keres­kedelmi váltókát, a háromhónapos váltókat korlátlan mennyiségben leszámítolja a Nem­zeti Bank részvénytársaság. Meg kell keres­nünk az utat és módot arra, Ihogy a Nemzeti Bank nemcsak a kereskedelmi és ipari élet­nek, hanem a mezőgazdasági életnek is, annak a természete szerint megfelelő hitelforrása le­gyen. Éppen ezért indítványozom, hogy a Nem­zeti Bank alapszabályai olyképpen módosít­tassanak, hogy a Nemzeti Bank köteles le­gyen a kereskedelmi váltóknak legalább egy­harmad részéig mezőgazdasági váltókat is le­számítolni. Nagyon jól tudjuk, hogy 4—500 millió pengő között mozog a Nemzeti Bank részvénytársa­ság váltótárcaállománya, de ha megkérdez nők, bogy mennyi ebből mezőgazdasági váltó, ak­kor, azt biszem, nagyon kis százalékot lehetne kimutatni. Mivel ez a labilis szabály van itt felállítva, hogy csak akkor számítolhatok le a mezőgazdasági váltók, ha ez összeegyeztet­hető a bank likviditásával, azért kérem, mél­tóztassék a Nemzeti Banknak kötelességévé tenni, hogy a kereskedelmi váltóknak legalább egyharmad részéig mezőgazdasági váltókat is számitoljon le. Ezzel nem ingatjuk meg a Nem­zeti Bank likviditását, mert íha ez a kötelezett­sége fenn fog állani, akkor meg kell keresnie azt az arányt, hogy a kereskedelmi és a mező­gazdasági váltók összességében meddig tudja likviditását fenntartani. Egyharmad részt ké­rünk csak, s kérjük ezt azért, mert az agrár­termelés és az agrárvagyon a magyar gazda­sági életnek több, mint 50 százalékát reprezen­tálja és mert forgótőkére legelsősorban a me­zőgazdaságnak van szüksége. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a mezőgazdaság a tőkéjét egy esztendőben r csak egyszer tudja gyümölcsöz­tetni, nem úgy, mint az ipar és a kereskede­lem, amely kétszer-háromszor megforgathatja egy évben a tőkét. Kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék ezzel a dologgal foglalkozni. Igaz, hogy ennek ellene lehet vetni azt, hogy a Nemzeti Bank alapszabályai, illetőleg a Nemzeti Bankra vonatkozó törvény más kö­rülmények között jöttek létre és más körülmé­nyek is beleszólnak ennek megvalósításába. De amikor a magyar gazdasági élet megmentésé­ről van szó, amikor nagy államok megtagadják a fizetéseket, amikor egészen felborulnak a régi pénzpolitikai és gazdaságpolitikai elvék, akkor nekünk legalább egy ilyen kis lépést kell tennünk csődbejutásunk megakadályozására, a külfölddel szemben való fizetőképességünk és egyáltalában az egész magyar termelés érde­kében, hogy a magyar hitelélet alkalmazkod­jék a gazdasági élet természetéhez. Ha a gaz­dasági életben a mezőgazdaság viszi a túl­nyomó nagy szerepet, akkor a hitelélet is le­hetőleg mezőgazdasági jellegű legyen. Éppen ezért kérem, hogy ezek a váltók necsak hat hónaposak, hanem ennél hosszabb időtarta­múak is legyenek, mert hiszen nagyon jól mél­tóztatnak tudni, hogy a mezőgazdaságban há­rom- és hathónapos váltókkal nem lehet ope­rálni, mert a termelési periódusok nagyobbak T. Ház! Miután a javaslatra vonatkozó in­dítványaimat előadtam, nyilatkozom abban a tekintetben is, hogy elfogadom-e a javasla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom