Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet • 1938. április 8. - 1938. május 17.

Ülésnapok - 1935-301

92 Az országgyűlés képviselőházának SOI. több részletben fizethessék, ahány évben elemi kárt szenvedtek.« Ebben a 13. §-ban benne van, hogy a pénzügyminiszter fizetési halasztást adhat olyanoknak, akiknek nincsen rendszeresen visszatérő jövedelmük, de nem történt gondoskodás arról, hogy elemi kár esetén^ a birtokosoknak szintén ilyen fizetési halasztás legyen adható. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: ugyanúgy, mint a rendes adókedvezményeknél.) En szeretném, ha ez benne volna a törvényjavaslatban, hogy ne kelljen mindig vitatkoznunk és bizonytalanságban lennünk bizonyos jogszabályok érvénybeuléte tekintetében, mert ha bele méltóztatnak venni a javaslatba azt, bogy a negyedévi fizetések helyett a pénzügyminiszter egyszerre való fizetésre adhat engedélyt, ezt is benne van az adótörvényekben és mégis külön van felvéve itt a törvényjavaslatban. A pénzügymlniisJzter úr ugyanis a rendes adókezelési szabályok szerint is adbat ilyen halasztást, illetőleg nem is a miniszter, hanem a pénzügy igazgatóság adhat egyévi halasztást, (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Előre nem adhat, csak tha lejárt. Azért kellett ezt felvenni!) Ez is lejárt már akkor, amikor esetleg abban a negyedévben kellett volna niiár fizetni és az illető jelentkezik, hogy miost neon tud fizetni, majd csak az év végén. Mindenesetre szeretném lerögzíteni és biztosítani azt. hogy elemi károk esetén a földbirtokosok — a kisgazdák és a nagyobb birtokosok is — ne legyenek terhelhetők azzal, hogy ezeket a negyedévi részleteket kötelesek legyenek az adójukon felül halasztás nélkül megfizetni, mert hiszen úgyis óriási megterhelést, jelent ez a törvényjavaslat a mezőgazdaságra és annál a mezőgazdaságnál, amelynek forgótőkéje és jövedelmezősége igen csekély, nagyobbrészt a vagyonállagból kell kifizetniük az illetőknek ezt a vagyondézsmát és Jillami hozzájárulást. Elemi kár esetén teháí, amikor már úgyis szenved az a vagyonállag, mert hiszen nagy károk érték, ne vigyük a gazdát egyenesen romlásba. Azért kérem, hogy méltóztassék itt biztosítani a gazdatársadalom részére elemi kár esetén a fizetési halasztásra való jogosultságot. Végül a 17. § után a következő új 18. § felvételét indítványozom (olvassa): »A Mezőgazdasági hitel előmozdítása érdekében az 1924 : V. te kiegészítő részét képező Magyar Nemzeti Bank rt. alapszabályoknak 58. cikk 3. bekezdése a következőképpen módosíttatik: az előző bekezdésben megállapított egyéb követelményeknek fennforgása esetén és amennyiben ez a bank likviditásával összegyeztethető, a bank köteles az 1. bekezdésben szabályozott kereskedelmi váltók összegének egyharmad része erejéig mezőgazdasági célokra olyan váltókat is leszámítolni, amelyek legfeljebb 18 hónap alatt belföldön fizetendők, ha a váltókötelezettek legalább egyike mezőgazda.« Ennek a törvényjavaslatnak a célja, — amint azt címe is tartalmazza — a mezőgazdasági hitel előmozdítása is. Igaz, hogy a tör vény javaslat végeredményben a gazdaadósságok rendezésének befejezését vagy folytatását tekinti a mezőgazdasági hitel előmozdításának, én azonban szeretném, ha ezen túlmennénk ezzel a törvényjavaslattal. A magyar gazdasági életnek egyik legsúlyosabb baja — ezt mindnyájan tudjuk, — hogy a Magyar Nemzeti Bank részvénytársaságnak szervezete nem idomul és nem idomult eddig a magyar gazdasági élethez, amely túlnyomókig ülése 1988 április 28-án

} csütörtökön. agrárjellegű. Egészen tragikus, hogy a Nemzeti Bank alapszabályának 58. pontja eddig úgy szólt, hogy ha a bank likviditásával öszszeegyeztethető, akkor a bank mezőgazdasági célokra olyan váltókat is leszámítolhat, amelyek legfeljebb hat hónap alatt belföldön fizetendők. Ezzel szemben az 1. § szerint a kereskedelmi váltókát, a háromhónapos váltókat korlátlan mennyiségben leszámítolja a Nemzeti Bank részvénytársaság. Meg kell keresnünk az utat és módot arra, Ihogy a Nemzeti Bank nemcsak a kereskedelmi és ipari életnek, hanem a mezőgazdasági életnek is, annak a természete szerint megfelelő hitelforrása legyen. Éppen ezért indítványozom, hogy a Nemzeti Bank alapszabályai olyképpen módosíttassanak, hogy a Nemzeti Bank köteles legyen a kereskedelmi váltóknak legalább egyharmad részéig mezőgazdasági váltókat is leszámítolni. Nagyon jól tudjuk, hogy 4—500 millió pengő között mozog a Nemzeti Bank részvénytársaság váltótárcaállománya, de ha megkérdez nők, bogy mennyi ebből mezőgazdasági váltó, akkor, azt biszem, nagyon kis százalékot lehetne kimutatni. Mivel ez a labilis szabály van itt felállítva, hogy csak akkor számítolhatok le a mezőgazdasági váltók, ha ez összeegyeztethető a bank likviditásával, azért kérem, méltóztassék a Nemzeti Banknak kötelességévé tenni, hogy a kereskedelmi váltóknak legalább egyharmad részéig mezőgazdasági váltókat is számitoljon le. Ezzel nem ingatjuk meg a Nemzeti Bank likviditását, mert íha ez a kötelezettsége fenn fog állani, akkor meg kell keresnie azt az arányt, hogy a kereskedelmi és a mezőgazdasági váltók összességében meddig tudja likviditását fenntartani. Egyharmad részt kérünk csak, s kérjük ezt azért, mert az agrártermelés és az agrárvagyon a magyar gazdasági életnek több, mint 50 százalékát reprezentálja és mert forgótőkére legelsősorban a mezőgazdaságnak van szüksége. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a mezőgazdaság a tőkéjét egy esztendőben r csak egyszer tudja gyümölcsöztetni, nem úgy, mint az ipar és a kereskedelem, amely kétszer-háromszor megforgathatja egy évben a tőkét. Kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék ezzel a dologgal foglalkozni. Igaz, hogy ennek ellene lehet vetni azt, hogy a Nemzeti Bank alapszabályai, illetőleg a Nemzeti Bankra vonatkozó törvény más körülmények között jöttek létre és más körülmények is beleszólnak ennek megvalósításába. De amikor a magyar gazdasági élet megmentéséről van szó, amikor nagy államok megtagadják a fizetéseket, amikor egészen felborulnak a régi pénzpolitikai és gazdaságpolitikai elvék, akkor nekünk legalább egy ilyen kis lépést kell tennünk csődbejutásunk megakadályozására, a külfölddel szemben való fizetőképességünk és egyáltalában az egész magyar termelés érdekében, hogy a magyar hitelélet alkalmazkodjék a gazdasági élet természetéhez. Ha a gazdasági életben a mezőgazdaság viszi a túlnyomó nagy szerepet, akkor a hitelélet is lehetőleg mezőgazdasági jellegű legyen. Éppen ezért kérem, hogy ezek a váltók necsak hat hónaposak, hanem ennél hosszabb időtartamúak is legyenek, mert hiszen nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a mezőgazdaságban három- és hathónapos váltókkal nem lehet operálni, mert a termelési periódusok nagyobbak T. Ház! Miután a javaslatra vonatkozó indítványaimat előadtam, nyilatkozom abban a tekintetben is, hogy elfogadom-e a javasla-