Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-292
Az országgyűlés képviselőházának 292. ülése 1938. évi április hó 1-én pénteken, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. Határozat a nyolcórás ülésekről. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Rupert Rezső, Kéthly Anna, gr. Festetics Sándor, Ulain Ferenc, Darányi Kálmán miniszterelnök, Csoór Lajos, Matolcsy Mátyás, Rajniss Ferenc, Lázár Imre, Dalin Jenő. •— A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Személyes kérdésben felszólalt, gr. Festetics Sándor. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Darányi Kálmán, Hóman Bálint, Imrédy Béla, Marschall Ferenc, Reményi-Schneller Lajos, Rőder Vilmos, Széll József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 7 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Esztergályos János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Szeder János jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a függőben lévő indítványok és interpellációk jegyzékét. A Ház a bejelentést tudomásul vette. T. Ház! Határoznunk kell Temple Rezső képviselő úr indítványa felett, aki azt javasolta, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapittassék meg. (Fábián Béla: Nem határozatképes a Ház! — Zaj.) Kérdem, méltóztatnak az indítványt elfogadni? (Igen!) A Ház az indítványt elfogadta, ezt határozatként mondom ki. Házszabályaink értelmében e határozatunk már a mai ülésre érvényes. Napirendünk szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom.: 546, 590. sz.) Szólásra következik Rupert Rezső képviselő úr. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Ellene szólok a javaslatnak, de ez nem jelenti azt, hogy elismeréssel ne adóznék mindaz iránt, ami a javaslatban jó, sőt elismeréssel adózom a kormány iránt azért, mert ezt a javaslatot idehozta. A javaslat a parlamentarizmus előbb reKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XVII. viteléről, reformjáról, kiterjesztéséről, megerősítéséről szól. Ez mindenesetre dicséretreméltó. Dicsérete 'a kormánynak és dicsérete az országnak, hogy mi itt a parlamentarizmusról tárgyalunk akkor, amikor a világ nagy részében a nyers erő az alkotmány. Ez kifelé igazolása annak, hogy a magyar nép politikai kultúrája magas, hogy a magyar nép józan, megbízható, nyugodt, hű a demokráciához és különösen hű dicső magyar múltjához. Dicséretre válik a javaslatnak az is, hogy sok tekintetben garanciát nyújt a választások tisztaságára. (Farkas István: Na majd a vallatásnál kiderül!) Amilyen szép azonban ez a javaslat, mint ornamentika, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ezzel ellentétben igen jelentős hátralépést jelent a múlttal szemben. (Farkas István: Rákká lett a magyar alkotmány. Rák-módszert követ!) Valóban úgy van, hogy amit egyik kézzel nyújt, annál sokkal többet elvesz, mert ha kifelé szépen is hat, befelé — ezt meg kell állapítanom — mégis igen súlyos jogkobzások foglaltatnak a javaslatban, mert ez a javaslat még mindig a múlt nyomán halad, azon a nyomon, hogy a kormányzat fél a néptől, (Űgy van! a szélsőbaloldalon), az igazi erőtől, ahelyett, hogy a néphez, az igazi erőhöz, annak oltalmába menekednék, annak a hatalma alá futna. T. Képviselőház ! Az első súlyos kifogás a. javaslattal szemben az, hogy még a szerzett jogokat sem respektálja. (Ügy van! Űgy van! a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Eddig mindig respektálták! — Propper Sándor: Péhdátlan, nincs rá példa!) Eddig akárhány törvényalkotás vagy akárhány kísérlet történt, mindig betartották azt az elvet, hogy azokat, akiknek szerzett jogaik voltak, nem rekesztet64
