Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-290
Az országgyűlés képviselőházának 290. ülése 1938. évi március hó 30-án, szerdán, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Petrovácz Gyula, Rassay Károly, Müller Antal. — A belügyminiszter benyújtotta a közkórházi ápolási költségek viselésével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. •— A belügyminiszter írásbeli válasza Esztergályos Jánosnak a hadikölcsönjegyzők panasza tárgyában f. évi február hó 16-án előterjesztett interpellációjára. — Interpellációk : Czirják Antal — az iparügyi- és a pénzügyminiszterhez — az élesztó'-kartel ár- és adópolitikája tárgyában. — A pénzügyminiszternek az iparügyi miniszter nevében is adott válasza. — Matolcsy Mátyás — a kormányhoz — a közéleti összeférhetlenség tárgyában, — Kéthly Anna — a kormányhoz — a szociális alkotások során munkáslakóházak építése tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Darányi Kálmán, Reményi-Schneller Lajos, Széll József. (Az ülés kezdődik d- e. 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja cl.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Esztergályos János, a javaslat mellett felszólalók jegyzésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére Brandt Vilmos jegyző urat kérem fel. Áttérünk napirendünkre, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. (írom. 546, 590.) Szólásra következik Petrovácz Gyula képviselő úr. Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! Az után a sok költségvetési beszéd után, mely a választójogi javaslattal kapcsolatosan elhangzott, legyen szabad liekein tényleg a választójoggal foglalkoznom és nem azokkal a (költségvetési témákkal, azokkal az általános politikai témákkal, amelyekkel a szónok uraknak legnagyobb része eddig a vitában foglalkozott. Elismerem azt, hogy a választójogi törvényjavaslatnak vannak kihatásai a világnézeti kérdésre, politikai kérdésekre, társadalmi kérdésekre, sőt gazdasági kérdésekre is, mégis azt hiszem, hogy az utóbbiak megvitatása nem ennek a javaslatnak keretébe való és ennek a javaslatnak keretében inkább csak oda kell törekedni, hogy a javaslaton belül kontempált rendelkezések összhangban legyenek azokkal a nagy problémákkal, amelyekre kihatással vannak, de a bírálatnak inkább csak a javaslattal szemben kellene felhangzania, A legpregnánsabb an ennek a javaslatnak fontosságát, óriási horderejét akkor láttam kifejezve, amikor a közjogi íbizottságban Ernszt KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. Sándor képviselő úr a spanyol helyzetre célozva megjegyezte, hogy egy elhibázott választójog és egy elhibázott választás végeredménye 700 ezer halott, hogy tehát lehetséges az, hogy a választójoggal túllőhetünk a célon (Farkas István: Nem ez annak az oka!) és ezzel a kormányzat vezetését kiejtjük azokból a kezekből, amelyekben az biztosan és szilárdan áll. Már pedig ha a felfordulásnak mi nyitunk kaput, akkor a nemzet léte vagy nemléte is kockán forog. Éppen azért óriási felelősséggel kell a kormánynak ezt a kérdést rendeznie és én ma is csodálkozom azon, hogy a kormány ezt a nagy felelősséget nem osztja meg azokkal a pártokkal, amelyeknek célkitűzéseivel általában rokon-és önmagára vállalja ezt az óriási felelősséget. 1 T. Ház! Minden ilyen választójogi javaslat egy sok ismeretlennel bíró egyenlet és miinden ilyen egyenletnek -több megoldása van. Nekünk .arra kell törekednünk, hogy ezen egyenleg megoldásai közül a lehető legkedvezőbbet válasszuk ki, ami a matematikában sem könnyű feladat, de a politikában még sokkal komplexebb feladat. Mutatja ezt az is, hogy egy vegyes javaslattal jön .a kormány, amely kompromiszszum az egyéni és a lajstromos választás között, egy javaslattal, r amelyben az egyiknek esetleges hibáit á inásik választási rendszer van hivatva kiegyenlíteni és ebből kifolyólag maga a javaslat meglehetősen komplikálttá és komplexszé válik. Én érzem azt és a mai viszonyok között aláhúzottan érzem, hogy egy megfelelő többségnek kell a választásból létrejönnie, hogy szilárd kormányzati bázisnak kell a kormány kezében lennie. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én ezt teljesen érzem és aláhúzottan is mondom, hogy ha ezt a szempontot^ a kormány a választójogi javaslatban előtérbe ál65
