Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-288

Az országgyűlés képviselőházának 288. ülése 1938. évi március hó 24-én, csütörtökön, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Antal István, gr. Apponyi György, gr. Bethlen István, Buchinger Manó. — A legközelebbi ülés ideiének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : Mikecz Ödön, Széll József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György fog­lalja el.) Elnök: A t. Ház üléséit megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvéneik vezetésére Huszár Mihály, a javaslatok mellett felszólalók jegy­zésére vitéz Kenyeres János (Esztergályos Já­nos: Milyen nagy az érdeklődés!), a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Vásárhelyi Sándor jegyző urakat kérem fel. (Esztergályos János: Korszakalkotó javaslatot tárgyalnak és három nemzeti egységespárti úr van itt! Hal­latlan! Mégis csak 'botrány!) Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr átiratát, amelyben tudatja, hogy az ügyvédi meghatalmazásról, a Nemzeti Színházról, az Aradi és Csanádi Vasutak Készvénytársaság Magyarország területén maradt vonalainak üzeinbentartásá'ra alakult Szeged-Csanádi-Vas­út Részvénytársaságról (Esztergályos János: Szegény államtitkár úr zavarban van: egye­dül van! — Antal István: Dehogy vagyok za­varban!) és Szent István király emlékére t 5 pengős ezüstérmék veréséről szóló s az ország­gyűlés két Háza által alkotott törvények, mint 1938. évi VI., VII.,. VIII. és IX. törvény­cikkek az Országos Törvénytárban kihirdettet­tek. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirendünk szerint következik az ország­gyűlési képviselők választásáról szóló törvény­javaslat folytatólagos vitája. (írom: 546-, 590. sz.) Szólásra következik 1 ? Vásárhelyi Sándor jegyző: Antal István! Elnök: Antal István képviselő urat illeti a szó. Antal István: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Egy történelmi jelentőségű, törté­nelmi kihatású és bizonyára történelmi konzek­venciákkal járó törvényjavaslat tárgyalását kezdettük volt meg tegnap délelőtt folyamán súlyos, mozgalmas, mondhatnám.: talán válsá­gos történelmi időkben- Körülöttünk egy láz : ban égő és forrongásban vajúdó Európia keresi KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. a végleges kialakulás és a stabil megnyugvás egyensúlyhelyzetét s e pillanatban a legke­vésbbé sem biztos, hogy el tud-e jutni e végle­ges kialakulás és stabil megnyugvás állapo­tába olyan nagy áldozatok meghozatala nélkül, amelyek próbára, sőt esetleg kockára teszik az emberiség kultúrájának és civilizációjának mindazokat az erkölcsi, anyagi és szellemi ér­tékeit, amelyeket az emberi tudás, alkotásvágy és fantázia évszázadok során létrehozott. Körülöttünk egy velünk hosszú ideig sors­közösségben élő, 80 milliós hatalmas kultúrnép a maga Gondviselés-küldötte vezérének veze­tése alatt most ünepli, most teszi teljessé a maga népi egyesülésének, faji összefogásának és teljes állami egysége megteremtésének törté­nelmi tényét és első mámoros napjait s mi e történelmi egységtől, e teljes népi összefogás­tól, e teljes faji egyesüléstől — sajnos — még távoleső magyarok, míg egyrészt teljes nyuga­lommal, sőt határozott elégtétellel szemléljük e nyugati határainkon kibontakozó eseményeket, mert azokban a népi összefogás és a nemzeti önrendelkezés természetes jogainak érvényesü­lését látjuk az erőszakra, a propagandára, az ámításra, a népjogok elnyomására felépített mesterséges államkonstrukciók felett, másrészt azzal is tisztában kell lennünk, hogy ez esemé­nyek nyomában kialakuló új európai helyzet és a nemzetközi erőknek ez új helyzet következ­tében történő, rohamos felvonulása anyagi és erkölcsi erőink erőteljesebb kifejtését, népi és faji összefogásunk tökéletesebb megvalósítását teszi szükségessé, ha jelenlegi népi és nemzeti birtokállományunk csorbítatlan fenntartásán túlmenően hatályosan akarjuk szolgálni törté­nelmi céljaink megvalósítását és történelmi jo­gaink kivívását. (Esztergályos János: De akkor miért hagynak ki egy milliónál több polgárt? — Lányi Márton előadó: Honan veszi ezt? — Esztergályos János: Abból, amit ön nem mon­dott el!) Elnök: Kérem Esztergályos képviselő urat, maradjon csendben. (Br. Vay Miklós: Ajánlom, 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom