Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-289

376 Az országgyűlés képviselőházának riát és Németországot a háború után keletkezett^gyűlölet és -bosszú, a túlzott követelések, a jóvátételek és az ismételt megalázás tették tönkre és az annak nyomában" járt nyomor, szenvedés és elégületlenség. Ez volt a szülőanyja annak a terrornak, amely ott később más formában éppen úgy megnyilatkozott, mint ahogyan Oroszországban. (Farkas István: Úgy van!) Oroszországra nézve sem vagyok hajlandó az előbb említett megállapítás helyességét elismerni, mert Oroszországban nem. volt szélsőséges választójog, mégis diktatúra keletkezett. Nem hiszem, hogy Angliában,. Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, vagy a skandináv országokban a demokrácia veszélyt jelentene. Éppen a skandináv országokra hivatkozom. Ezekben viszonylag a legnagyobb a jólét ma Európában, nyugalmi állapot van és nem költenek annyit fegyverkezésTe, mint a tőlük délre fekvő államokban, de azért senkinek sem jut eszébe ezekben az országokban az, hogy más államformát követeljen, pedig egyikmásik országban szociáldemokraták vannak uralmon, évek óta szociáldemokrata többség irányítja az országot. Vannak azért hizonyára itt is ellentétek gazdasági és politikai téren, de az^ elért eredmények igazolják, hogy az az irányzat a helyes, amelyet ott követnek. A választójogi törvényjavaslat tárgyalásával kapcsolatosan sok szó esett itt a demagógiáról, hogy védekezni kell ellene gyorsíróval, kaucióval és nem tudom mivel. Nem tudom, hogy műért kell lemenni gyorsíróknak a választókerületbe, a gyorsírók megkaphatják ezeket a demagóg iratokat Budapesten is, nem kell érte annyit fáradni. Itt van egy egész gyűjtemény különböző röpiratokból, amelyeken pontosan rajta van a kiadó neve, még a gépíráson, a lehúzott papírokon is rajta van a kiadó neve és rajta van a nyomtatványok mindegyikén. Ezeknek sem terjesztéséért, sem pedig tartalmáért semmiféle felelősséget vállalni nem kell. Az előbb azt mondtam, hogy a zsidókérdés mellett van egy köztisztviselőkérdés is. Az ország nem lesz képes állandóan és hosszú ideig annyi köztisztviselőt eltartani, amennyi ma van, mert minden gondolat belefullad a bürokratizmusba. (Ügy van! Ügy van! baifelőL) Már ott tartunk, hogy ha valakinek himlőoltási bizonyítványra van szüksége^ ahhoz is minisztériumi jóváhagyás kell. Még nem vagyunk ott, de reméljük, hogy rövidesen ezt a pontot is elérjük. Helyesen mondotta annakidején Gaal Gaston: Adjanak nekem egy íróasztalt, beleülök a minisztérium egy osztályába s nyolc nap múlva már lesz titkárom és szolgám, 12 nap múlva két kisegítőm és három hónap múlva lesz egy osztályom és kell, hogy engem osztályfőnökké nevezzenek ki. Tessék ma megnézni a minisztériumokat, tessék megállapítani, hány miniszterig tanácsos volt békeidőben a pénzügyminisztériumban és hány van ma. Tessék a létszámot áttekinteni. De tessék megnézni azt a rettenetes erőlködést, amelyet mindenki csinál csak azért, mert össze akar kaparni magának valamilyen munkát, hogy hatásköre legyen; ne adj Isten, hogy abból valamit leadjon, mert attól fél, hogy akkor egész hatásköre megszűnik és feleslegessé válik. Át kell szervezni az egész magyar gazdasági életet. Ezt a munkát kell elvégeznie az új törvényhozó testületnek. Ez a törvény azonban nem olyan törvényhozó testületet fog össze289. ülése 1938 március* 29-én, kedden. hozni, (Úgy van! Ügy van! balfelöl.) amely ezekre az átszervezési munkákra alkalmas. Meg kell oldani a földbirtok kérdését, de nem ingyenföldosztással, amit egyesek hirdetnek, hanem meg kell oldani a törvényesség alapján, az igények figyelembevételével, helyesen, célszerűen úgy, hogy ez a kérdés nyugvópontra jusson. Meg kell oldani az ipari munkásság alacsony bérkérdését, bármilyen rettenetes nagy áldozatok árán is. Tessék elhinni, egészen őszintén mondom, úgy, ahogy a valóságnak megfelel, nagy áldozatok és -küzdelmek árán igyekeztünk az ipari munkássággal megértetni, hogy várja be a kormány által kiadott a munkaidő és a munkabér megállapítására vonatkozó rendeletek hatását. Ami ezekből már megvalósult, ami az életbe átment, az a mi munkánk eredménye, mert a hatóságok, a közületek azt nemhogy elősegítették volna, de vannak vidéki városok, amelyeknek polgármestere és rendőrkapitánya egyenesen megfenyegette az embereket, ha törvényben biztosított jogaikkal élni akartak. (Tahy László: Adatokat kéreik!) Adtunk és adunk is, az államtitkár úr is ismeri ezeket. (Tahy László: Igyekeztem is elintézni, amennyire lehetett!) Ezt nem vonom kétségbe, osak megállapítom a tényt, hogy kibocsátottak egy rendeletet, amely utasította a vármegyék első tisztviselőjét. Végeredményben ezzel a kérdéssel szakszerűen én foglalkozom, tudom, hogy mindennap mi történik ebben a kérdésben és nem vonom kétségbe a kormánynak azt az intencióját, hogy ezt a kérdést végre becsületesen meg akarja oldani. Be a magyar közigazgatás antiszociális gondolkodása, a munkások iránt érzett, nem tudom, honnan keletkezett gyűlölete, hogy minden munkásban, aki a jogait meri követelni, felforgatót lát, ez teszi lehetetlenné Magyarországon a szociális törvények végrehajtását. (Meskó Rudolf: Bizonyos mértékben ez a nemzetköziség eredménye!) Kérem, igen t. képviselő úr, hagyjuk már békében azt a nemzetköziséget. Ezzel a nemzetköziséggé! úgy vagyunk, mint Vázsonyi Vilmos volt annak idején azzal a bizonyos kultúrbestiával. Ezt valaki kitalálta és azóta él a közéletben. A keresztényszocilista szakszervezeteknek éppen úgy megvan a nemzetközi szervezetük, éppen úgy megvan a munkaadúknaík is. Hivatkozom az államtitkár úrra, mint klasszikus tanurafaki Genfben, a Népszövetség' munkaügyi konferenciáján, ismételten látta azt a munkát, amelyet ezek a nemzetközi testületek, amelyeket idehaza olyan nagyon hibásnak tartanak, kifei-tenek a munkásság összességének javára. Ebben a munkában minden nemzet megtalálja a maga politikai érdekeit és a maga önállóságát. Sohasem jutott senkinek sem eszébe, hogy rám befolyást gyakoroljon, mert én valamely nemzetközi testületnek vagyok a tagja. A nemzetközi cukorkartelt méltóztatott itt törvénybe iktatni. A nemzetközi vaskartelnek tagja a Magyar Államvasutak Gépgyára is, a magyar agráriusok is tagjai a zöld internacionálénak, a klerikalizmusnak is megvan a maga nemzetközisége Rómában. Méltóztassék egyenlő mértékkel mérni és hagyjuk ezt a nemzetköziséget pihenni. Térjünk radarra a kérdésre, amely bennünket közelebbről érint. Ez a kédés pedig az, hogy a kormánynak erélyt kell mutatnia azokkal a jelenségekkel szemben, amelyekkel a magyar közéletet megbontani kívánják. Ha én azt mondom, bogy mi az ipari munkásságra minden befolyásunkat