Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-289

Az országgyűlés képviselőházának i érvényesítettük, hogy ne legyenek sztrájkok, hogy nyugalom, béke legyen, míg* ezeknek a törvényeknek jelentőségét ki tudjuk tapasztalni, akkor ugyanazt követelhetjük a túloldalon, is azoktól, akik minden elsején pontosan megkapják fizetésüket vagy nyugdíjukat. Itt van a kezemben egy lap, amelyet bizonyos urak írtak alá egy választással kapcsolatban. Ötvenből 27 közalkalmazott, vagy nyugdíjas közalkalmazott. Hol van a veszély? Nem az ipari 'munkásságban, nem a földmunkásságban, hanem a közalkalmazottaknak abban a rétegében, akik nem elvekért, hanem előléptetésért harcolnak. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaluldalon-) Nem elvek azok, amelyek őket mozgatják, hanem a reménybeli magasabb állás, pozíció, amelyet betölteni kívánnák. Ha mi ilyen hangon beszélnénk, csak megközelítőleg, mint amilyen hangot megütöttek itt egy röpiratban, ha eszünkbe jutna azért, mert Erzsébetvárosban egy házkutatást tartottak és ott egy előadás keretében letartóztattak 20 fiatalembert és másnap a rendőrség kiadott egy kommünikét, hogy bolsevista öszszeesküvést találtak,, ha mi ennek az igazságtalanságnak hatása alatt felháborodva a következőképpen írnánk, nem tudom, mi történne. Ez a rönirat a következőképpen szól (olvassa): »1938 március 15-én moszkvai utasításra kardlapozó szadista rendőrtisztek, az alvilág csavargó sakáljai, kardbojtbeszennyezői, a hírhedt G. P. TI levitézlett síiíntérei...« Csak enynyit. Nem akarom azt felolvasni, amit a kormányról írnak, mert nem tartom méltónak, hogy a Ház naplójába kerüljön az én felszólalásommal kapcsolatosan. Azt a szennyet, azt a fekélyt, amely ezekből az iratokból kifakad, méltóztassék kellő eréllyel kezelni, a kormány necsak balfelé mutasson erót, amikor egy sztrájkoló munkás megáll valamely műhely előtt, ahol sztrájktörők vannak, mert azt nyomban le tudják fogni. Ha egy bolsevista röpirat megjelenik, amelyet egy fantaszta csinál, nyomban másnap három titkos nyomdát fognak le. Ezeket azonban nem találják meg. Erre azt mondják illetékes helyen, hogy ezeket a röpiratokat csak azért adják ki, hogy kompromi tálják őket. Ez éppen olyan gyávaság, mint amilyen eivetemültség, amikor azt mondják, hogy Bécsben SS-ruhába öltözött kommunisták fosztogattak. Ez ugyanolyan értékű. En is egy nagy politikai pártnak vagyok a tagja, de ha az én pártomban, amelynek tagja vagyok,, ilyen jelenségek volnának, találnék rá módot, hogy a nyilvánosság előtt leszögezzem álláspontomat. En a nyilvánosság előtt tagadnám meg^ a közösséget azokkal, akik ezt írják, kitisztítanám a pártomat és felelősségre vonnám azokat, akik ezt merik csinálni. Méltóztattak valaha olyan nyilatkozatot hallani, amely ezt a közösséget megtagadja? Nem. sőt ellenkezőleg, a kormány háta mögött ülő padsorokban vannak egyesek, akik ezt nemcsak helyeslik, hanem aktive is támogatják. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kormánypárt padsoraiban ülnek egyének és a kormány bizalmi tisztségét töltik be kint a vármegyéknél és más testületekben, akik ezeknek a röpiratoknak, ezeknek a gondolatoknak a kitermelői. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Bizonyára meg fogják tagadni a szerzőséget, ha felelősségre vonják őket. Ennyit feltételezek róluk. De ne felejtsék el az urak,, hogy akik ezt a radikális hangot megütik, jártak nálunk i9. ülése 1938 március* 29-én, kedden. 377 is, jártak nálam is. Nem egy járt nálam, többen voltak ott és többen kínálkoztak fel, uniformisban és karddal jelentek meg, mert azt hitték, ez imponálni fog. Többünket hívtak össze, előadást tartottak arról a programúiról, amelyet ők meg akarnak valósítani,, amelyhez keretül fel szerették volna használni a szociáldemokrata pártot. Mi nem álltunk oda eszközül számukra, mi nem adtuk oda magunkat, pedig talán csábító lett volna egy vezérkari őrnaggyal az élen megjelenni a szociáldemokrata pártnak valamely testületben- Mi ellent tudtunk állni ennek a csábításnak, más testületek nem tudnak ellentállni, olyanok, amelyeknek intelligenciája és a társadalomban elfoglalt helye több felelősséget ró reájuk és többet lehetne tőlük követelni, mint amennyiről itt tanúságot tesznek. En azt kérem a kormánytól, méltóztassék figyelembe venni ezeket a szempontokat és azt, hogy kritikus időiket élünk, amikor nem r tudjuk, mikor lesiz szükség a nemzet összefogására. Ne teremtsenek tehát ezzel a választójoggal olyan helyzetet, amellyel a nemzet értékes elemeit rekesztik ki és amely ezt a kérdést nem hozza nyugvópontra. Magyarországnak ezekben a hóniapokban kell megmutatnia erejét és kell törekednie arra, ^hogy a rajta esett igazságtalanságok orvoslást nyerjenek^ mert, iha elintéződnek a nagy európai problémák miinélkülünk, anélkül, hogy a mirajtunk elkövetett igazságtalanságok orvoslást nyernének, akkor — attól félek — nagyon hosszú ideig kell még várnunk, amíg ez a kérdés ismét előtérbe kerül. Ennek alapját az képezi, hogy terjesztessék elő egy választójog, amely tényleg alkalmas arra, hogy a nemzet erejét összesítse 'BSi a nemzet kívánságát kifejezésre juttassa. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Ház! Miután napirendünk tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és javaslatot teszek arravonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a ma tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Kérdem a t. Házat, méltóztaik-e javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, úgy ilyen értelemben mondom' ki a határozatot. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványkönyvet felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Müller Antal indítványa a kisiparosok és kiskereskedők öregségi (biztosításáról.« Elnök: Megállapítom, hogy Müller képviselő úr indítványát írásban is benyújtotta, így az a házszabályok kellékeinek megfelel. Javaslom, hogy az indítványt a Ház nyotolalsisa ki és osztassa szét. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az indítvány indokolására nézve később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék most az interpellációs könyvet felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Drobni La

: jos — az iparügyi miniszterhez — a győri » Jószív« temetkezési egylet szabályszerű ^működésének akadályozása s vele a város társadalmi békéjének állandó nyugtalanítása tárgyában. Czirják Antal — az iparügyi és a pénzügyminiszterhez — az élesztőkartel ár- és adópolitikája tárgyában. Payr Hugó — a belügyminiszterhez — az osztrák emigráció tárgyában. 54*