Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-280

.32 Az országgyűlés képviselőházának 280. ülése 1938 március 10-én, csütörtökön. úíyan beteg lett, hogy nem 'hagyhatta magára. Csak az asszony meg a fiú állottak munkába. Az uraság a kis Tepericsnek havi 7 pengőt fizet, a szerződés ellenére.« »De .nem engedik munkába állni Teperies Péteréket, jóllehet a bandagazdának az intéző úr előre megígérte és a hívólevélre verte magát 14 pengős költségbe. Nem engedik munkába állni, mert & fia a fő­szolgabírónál a többi kijátszott marokszedő munkással együtt a havi 24 pengős szerződési bérét követelni meri. Pedig nem a 15 éves em­berke, hanem az igazság, a jogrend, a becsület és az erkölcs követelik kiáltó szóval a megkö­tött szerződések 'betartását, — még a hatalma­soktól is.« »Mondják, hogy sokan megszöktek már. Gyalog vágtak neki a 400 kilométeres út­nak, egy szál ruhában, pénz nélkül. Azt köny­nyebbnek és ki bírható bbnak találták. A derék zalai magyarok nincsenek ahhoz hozászokva, hogy munkájuk mellett csend őr zaklatásnak le­gyenek kitéve a nem éppen magyar szellemű uradalom kénye-kedve miatt. Különösen akkor, amikor szeretnénk arra is válását kapni, miért sietett külföldre a kommunizmus után az 500 holdas szőlőgazda?«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény Lukács Gábor névaláírással mint szerzői megjelöléssel jelent meg, aki azonban a sajtójogi felelőssé­get nem vállalta. A lap felelős kiadója pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselőt -mint felelős kiadót terheli a sajtó­jogi felelősség a St. 34. §^a. értelmében. A bizottság megállapította,, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Matolcsy Mátyás or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Há­zat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság ja­vaslatát magukévá tenni? (Igen!) Elfogadott­nak jelentem ki. Következik a mentelmi bizottság 573. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség 577/1938. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvény­szék B. 12.092/9—1937. számú megkeresése sze­rint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen a Szegedi "Futball Klub Egyesület fő­magánvádló feljelentésére büntető eljárást in­dított az »Űj Magyarság« című politikai napi­lap 1937. évi július hó 22. napján kiadott 164. számában megjelent »Svédországban a rendőr­ség letartóztatta a Szeged FC portyázó fut­ballcsapatát« feliratú cikk tartalma, de külö­nösen annak következő kitételei miatt: »Néhány nappal ezelőtt Fagervik városká­ban játszott a szegedi csapat, amelynek ve­zetője Markovics Szilárd, a klub alelnöke. A mérkőzés után Markovics nem fizette ki a csapat szállodai számláját, hanem embereivel vonatra ült és elutazott a legközelebbi mérkő­zés színhelyére, Sundsvall városába. A fager­viki szálloda tulajdonosa hitelezési csalás miatt feljelentést tett a csapat ellen a rendőr­«egeu, amire nyomban igen erélyes (rendőri in­tézkedések következtek. A fagerviki rendőrség ri adóautóval elindult a Szeged FC üldözésére és utói is érte a csapatot Suridsvallban. A ri­adóautó még a mérkőzés megkezdése előtt megérkezett Sundsvallba, a rendőrök nyom­ban letartóztatták Markovics Szilárdot és a szegedi futballcsapat tagjait. Markovics Szi­lárdba rendőrségen hosszasan tiltakozott a le­tartóztatás ellen, végül azonban kénytelen volt engedni. Minden pénzét összeszedve, kiegyen­lítette a fagerviki szállodai számlát, amire a rendőrség a csapat tagjaival együtt szabadon bocsátotta. Ekkor azután beavatkozott &z ügybe a svéd futballszövétség: azonnal letil­totta a szegedi csapat további szereplését, a már lekötött mérkőzéseket sem játszhatják le a szegediek. Az eddigi híradásokból nem derül ki, hogy Markovics Szilárdnak van-e elég pénze a hazautazáshoz, egészen bizonytalan, hogyan fog hazavergődni Svédországból a sze­gedi futballcsapat. A svéd sportsajtó és a napilapok hasábos cikkekben számolnak be a magyar futballcsapat viselt dolgairól, termé­szetesen egyhangúlag élesen elítélik Marko­vics Szilárd eljárását és szereplését. A lapok azt hangoztatják, hogy a történtek után nem szabad többé magyar csapatot hívni Svédor­szágba, a szegediek botránya tehát visszahat az egész magyar futballsportra és annak te­kintélyét úgyszólván rombadönti a svéd sport­körök előtt. A svédországi események híre már megérkezett Szegedre, ahol természetesen a legkínosabb feltűnést és megdöbbenést kel­tette. Tóth Béla dr. helyettes polgármester már intézkedett, hogy szigorú vizsgálat in­duljon meg a klub vezetősége ellen, egyúttal táviratilag hazarendelte a csapatot, amelynek a mérkőzések letiltása után úgysem lehet más programmja, mint a legsürgősebb hazatérés.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. 1 A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pe­dig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem ne­vezte meg és a cikk kéziiratát nem szolgáltatta be- Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotay István ország­gyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az Össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) Elfogadottnak jelen íem ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom