Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-280

Az úrspÁggyulés képviselőházának 280. Következik a mentelmi bizottság 574. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti kir. bün­tetőtörvényszék ellene Markovics Szilárd mér­nök szegedi lakos főmagánvádló feljelentésére büntetendő^ eljárást indított az »Uj Magyarság« című politikai napilapban megjelent »Svédor­szágban a rendőrség letartóztatta a Szeged FC portyázó futballcsapatát« feliratú cikk tar­talma miatt. A cikk ugyanaz, mint az előbbi ügyben, csak az egyikben maga a csapat, a másikban pedig a név szerint megjelölt csa­patvezető tett feljelentést teljesen azonos tényállás mellett. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés^ illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett^ bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozatkozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni 1 ? (Igen!) Elfogadottnak jelen­tem ki. Következik a mentelmi bizottság 575. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képvi­selőház! A pécsi kir. főügyészség 1946/1937. f. ü. szám alatt Mojzes János országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szekszárdi kir. törvényszék bajai kiren­deltségének 12.520/3—1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indí­tott a »Független Magyarság« című időszaki lap 1937. évi szeptember hó 26. napján kiadott 220. számában megjelent »Hamis tanúzástól a halottfeltámasztásig« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »1935. évi augusztus hó 9-én kiszállt Her­cegszántó községbe dr. Ortay (Oswald) József tanügyi segédtitkár -— • aki közben előlépett a vármegyei tanfelügyelőség vezetőjévé — Epres Lipót vármegyei népművelési titkárral és dr. Lieli Pállal — akinek az említett okirathami­sítási bűncselekményben való részessége akkor már ismeretes volt — a -most nevezettek érint­kezésbe léptek Hercegszántón ugyanazon Bán­hidi Károly és Makk Emil nevű egyénekkel — (utóbbi több ízben volt már jogerősen büntetve vagyon elleni bűncselekmények miatt) — aki­ket a. pécsi kir. ítélőtábla 1937. április 14-én B. I. 369/937. szám alatt nozott határozatával jogerősen vád alá helyezett hamistanúzás bűn­tette miatt — nyilatkozatot vettek ki dr. Ortay és társai a bírói eljárásban való felhasználás céljából Makktól és Bánhiditól, akik ezen nyi­latkozatok tartalma szerint dr. Ortay (Oswald), Epres és Lieli által történt felkeresésük után egyszerre csak elkezdtek emlékezni olyan dol­gokra is, amikre azelőtt — a kir. ügyészség előtt megelőzően két ízben is tett vallomásuk folyamán — még egyáltalán nem emlékeztek, vagy máskép emlékeztek és amire később le is tették a bíróság előtt azon esküvel is megerő­sített tanúvallomásukat, amely miatt azután a pécsi kir. ítélőtábla B. I. 369/8/1937. számú vád­határozatával hamistanúzás bűntette miatt vád alá helyezte nevezetteket;. Ezen valótlan tar­ülése 1938 március 10-en, csütörtökön. 133 talmú nyilatkozatokat — amelyek bírói eljárás céljaira felhasználtattak — dr. Ortay József, Epres Lipót, dr. Bittner József és dr. Lieli Pál vették fel és aláírták azokat előttemező tanú­ként, ezt követőleg pedig ugyanazon személyek, akik dr. Ortayval együtt felvették a hamis ta­núzás alapját képező nyilatkozatokat, tehát dr. Bittner József és dr. Lieli Pál,, továbbá Bánhidi Károly és Makk Emil 57 darab hamis okiratot készítettek, illetve hamisítottak a bírói ^eljárásban való felhasználás végett és a bíróság félrevezetése céljából. Ezen 57 darab hamis okirat közül dr. Lieli Pál 14 darab, Bán­hidi Károly 15 darab, Makk Emil 56 darab, dr. Bittner József 57 darab hamis okirat készítésé­ben vett tevékeny részt-« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a _ kitételek az 1914 : XLI. te. 1. és % §-áha üt­köző,, a 3. § 2. Ibekezdése szerint minősülő és a 9- § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hi­vatalból üldözendő Ortay József kir. tanfel­ügyelő sérelmére sajtó útján elkövetett rágal­mazás és becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A pécsi tankerületi kir- főigazgató, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás le­folytatásához szükséges felhatalmazást 1937. évi december hó 18. napján 380/4—1937/38. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény »dr. Moj­zes János országgyűlési képviselő« szerzői meg­jelöléssel jelent meg. A lefolytatott nyomozás adatai szerint a vád tárgyává tett hírlapi köz­leményért Mojzes János országgyűlési képvi­selőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelős­ség a St. 33- '§-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett^ bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Mojzes János ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom- A ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követke­zik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Mojzes János képviselő úr men­telmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 576. számú jelentése a sajtó útján elkövetett felhatalma­zásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsé­gével gyanúsított Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó­Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 14.188/1937. f. ü. szárn alatt Mojzes János országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék • B. XXXV. 13.112/2-1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indí­tott a »8 Öra,i Újság« című politikai napilap 1937. évi szeptember hó 23. napján kiadott 216. számában meg-jelent »Hamis tanúzástól halott­feltámasztásig« feliratú cikk tartalma, de külö­nösen annak következő kitételei miatt: »Bács-Bodroig vármegye törvényhatósági bizotságának legutóbbi ülésén szóvátettem, — többek között — azt az anomáliát, hogy egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom