Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-279

88 Àz országgyűlés képviselőházának È7Ù A Ház a 14. §-t eredeti szövegében fogadjta el. (Zaj a széisőbalotdalon.) Csendet kéreJs! Kérem a 15. $ felolvasását. (Malasits liéza: Más törvény az úrnak és más a parasztnak!) Szeder János jegyző (felolvassa a 15 § szövegét). £!lnök: Az előadó luirat illeti a szó. Br. Urbán Gáspár előadó: T, Ház! Javas­lom, hogy a, 15. § helyébe a következő szöveg vétessék fel (olvassa): »15. §. (1) A jelen törvény hatálybalépésé­től számított Öt év alatt beálló halál esőiében haláleseti segély jár a 10. § (1) bekezdésében meghatározott ©seteken felül akkor is, ha a meghalt személy a törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül legalább két naptári évben 15 hetet töltött el gazdasági munka­( szolgálati) viszonyban, vagy utána a törvény hatálybalépését követőleg legalább &gy nap­tári évben ^biztosítási kötelezettség alapján 15 hétre járulékot leróttak. (2) A haláleseti segély 30 pengős törzsösz­szege ama évek után, amelyekre a munkavál­laló után járulékot nem róttialk le, nem emel­kedik.« (Propper Sándor: Szigorítanak!) T. Ház! A szakasz eredeti szövegének (1) és (2) bekezdése egyaránt a haláleseti segélynek átmeneti, tehát kedvezményes időre szóló [kifi­zetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Javaslom, hogy ez a két bekezdés az egysze^­rübb áttekinthetőség kedvéért és stiláris szem­pontokból is összevonassék. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem [kíván, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 15., §-t eredeti szövegében el­fogadni, szemben az előadó úr módosításával? (Nem!) Ha nem, kimondom, hogy a Ház a 15. §-t az előadó úr módosításával fogadta el. Következik a 16. §, (kérem szövegének fel­olvasását. Szeder János jegyző (felolvassa a 16. §. szövegét). Elnök: Takács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T. Képviselőház! A 16. § a költségeket illetőleg rendelkezik és azt mondja, hogy a biztosítási költségeket a .biz­tosított munkavállalóik járulékai, a földadó alá eső ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulása, állami hozzájárulás és a törvényhatósági hoz­zájárulások fedezik. A szakasz azonban teljesen megfeledkezik egy a mezőgazdaságban levő igen hatalmas érdekeltségről, a kartelről. Ma divatos a kartelek ellen kirohanni és kifogáso­kat tenni. Minden oldalról, a joihboldal részéről is súlyos szavakat hallunk a kartelekkel szem­ben, amikor azonban mód iadódik arra, hogy a karteleket egy nemes cél érdekében megadóz­tassuk, akkor ezt a módot, ezt az alkalmat a törvényjavaslat készítője nem használja fel. Miután mi teljes mértékhen indokoltnak tart­juk, hogy a kartelek is hozzájáruljanak a me­zőgazdasági munkások biztosításához, javasol­juk, hogy a mezőgazdasági termények feldol­gozásával, kikészítésével és forgalombahozata­lával foglalkozó kart el tagok járuljanak hozzá a biztosítási összeghez. T. Képviselőház! Hatalmas gyáripari érde­keltségek vannak a mezőgazdaságban. Itt van például — hogy egyebet ne is említsek — a szeszkartel, amely olyan hatalmas jövedelem­hez jut, hogy a képviselőházban különböző pártállású képviselőtársaink már nem egyszer igen élesen kifogásolták a szeszkartel hasznát. Szóbakerült az is, hogy a szeszkartel olcsó ülése 193È március 9-en, szerdán. cukrot s ezenkívül még különböző állami ked­vezményeket is kapott. De ott van egy másik érdekeltség, a cukor­kartel. A cukoregyezmény tárgyalása során a képviselőházban és a bízottságban elhangzott kijelentéseket nem cáfolták meg, holott a cu­korkarteinek több mint 30 millió pengő az évi haszna. Amikor azt látjuk, nogy 9 cukorgyár­nak a magas cukorárak következtében ilyen hatalmas haszna lehet, akkor indokolt, sőt egyenesen parancsoló szükségesség, hogy eze­ket a mezőgazdasággal kapcsolatos kar teleket, — sőt én szívesen benne vagyok abban is, hogy az összes karteleket — megadóztassuk a mező­gazdasági munkások javára. Végső iokon ugyanis mindezek a kartelek a mezőgazdasági munkások munkája következtében juthatnak ezekhez a hatalmas jövedelmekhez. Kérdem, hát miért nem lehet a cukorkartel hasznának legalább egy részét elvenni a mezőgazdasági munkások biztosításának céljára! Miért nem lehet ebből az összegből a mezőgazdasági mun­kásoknak magasabb biztosítási járadékot adni, mint ahogyan mi azt a törvényjavaslat általá­nos és részletes tárgyalása során is és az előbbi szakaszoknál is kértük? Nagyon kérem a melyen t. képvielőtársai­mat, — a jobboldalon ülő képviselőtársaimat is — hogy tegyenek itt félre mindenféle párt­szempontot (Farkas István: Könnyű azt mon­dani!) és most, amikor mód van reá, fogad­ják el a mi indítványunkat, hogy azokat a ki­fogásokat, amelyeket tesznek a kartelek túl­zott keresete ellen, érvényesítsük és pedig érvényesítsük a legszegényebb magyar réteg­nek, a mezőgazdasági munkásoknak a javára. A későbbi szakaszoknál pedig majd konkrét indítványt teszünk a tekintetben is, hogy mi­lyen mértékben adóztassuk meg ezeket a kar­teleket. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik gróf Károlyi Viktor képviselő úr. (Felkiáltások: Nincs je­len!) A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. (Propper Sándor: Hol van Ká­rolyi? Miért ment ki? Kihívták! Kihívták a kartelek!) Kíván még valaki szólni? (Nem!) Mint­hogy szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Bu­chinger Manó: Éppen most lehetett volna va­lamit tenni a kartelek ellen! — Zaj.) Buchin­ger Manó képviselő urat rendreutasítom. (De­rültség.) Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 16. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben la­kács Ferenc képviselő úr és társai kiegészítő indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház a 16. §-t eredeti szövegében fo­gadta el. Következik a 17. §. Kérem a jegyző urat annak felolvasására. Szeder János jegyző (olvassa a törvény­javaslat 17. §-át). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Br. Urbán Gáspár előadó: T. Képviselő­ház! Indítványozom, hogy a 17. § (2) bekezdé­sének második és harmadik mondata helyébe a következő szöveg vétessék fel (olvassa): »A járulékot abban az esetben, ha a munka­(szolgálati) viszony legalább egy hétig tart, a munkaadó, ha pedig ennek a viszonynak a tar­tama egy hétnél rövidebb, a munkavállaló maga köteles leróni. Utóbbi esetben a munka­vállaló a végzett munkát a munkaadóval iga­zoltatni tartozik«. T. Ház! Ezt a módosító indítványt az in­dokolja, hogy az eredeti szöveg, amely ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom