Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-279

Az országgyűlés képviselőházának È79. nioaidja, hogy abban az esetben, ha a munka vállaló egy héten több helyen vállal munkát, a munkavállalás sorrendjében felelősek a munkaadók, mégis mindegyik együttvéve is felelős az egészért, olyan helyzetet teremtene a munkaadó és a munkavállaló között, amely mereven ellenkezik ennek a törvényjavaslatnak az intenciójával, de egyúttal az adminisztrációt is nagyon megnehezítené, úgy hogy indokoltnak látszik ennek az egyszerűsítésnek a bevétele. Elnök: Takács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T. Képviselőház! E szakasznál a (7) bekezdés u[tán egy új (8) bekezdés felvételét javasoltuk a következőkben (olvassa): »A levont járulékok befizetésének elmulasztásából a munkavállalóra semmiféle hátrány nem szárniazhatik«. Előfordulhat ugyanis az az eset, hogy a munkavállaló után a járulékot nem róják le. Mi ezzel a módosító indítványunkkal azt célozzuk, hogy ilyen esetekben a munkavállalót ne érhesse semmiféle hátrány, annál is inkább, mert az nem az ő mulasztásából eredne. Egyébként a 17. § rendelkezései bizonyos vonatkozásokban meglehetősen homályosaik, mint ahogyan az egész törvényjavaslat is, amint azt Malasits képviselőtársam éppen az előbb mondotta, meglehetősen homályos rendelkezéseket tartalmaz. Éppen azért, mert ez a szakasz, nem elég precíz a szolgáltatásokat illetőleg, mi feltétlenül szükségesnek tartanánk egy új bekezdést. Kérem, méltóztassanak a módosító javaslatot elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: Igen t. Képviselőház! Az előadó úr által előterjesztett javaslat ellen szólalok fel és kérem a, .mélyen t. Képviselőházait, hogy az eredeti szakaszt, az eredeti szöveget méltóztassék elfogadni. Teljesen képtelenség ugyanis az, hogy a mezőgazdasági munkást kényszerítsük, kötelezzük a,rra, hogy ő rój ja. le a mezőgazdasági biztosítási 20 filléreket. Nem is tudom, hogy hol fogamzhatott meg ez a gondolat a törvény eredeti szövegével szemben, amely kifejezetten és világosan azt mondja, hogy a tulajdonos tartozik mindig levonni a, 20 filléreket. Nagyon jól mondotta Malasits t. képviselőtársam, hogy mindenegyes nappal, ahogy elŐrehaladunfc, mindig ikiszipkázunk ebből a javaslatból egy-egy olyan, rendelkezést, amely a mezőgazdasági munkásság javára szól. Neim látom indokolva, mélyen t. előadó úr, hogy mennyivel lesz egyszerűbb a kezelés, azáltal, ha most a mezőgaaasági munkás fogja leróni a 20 filléreket. Abszolúte nem lesz egyszerűbb. A mezőgazdasági (munkás az első nap, amikor a héten dolgozik, odamegy a tulajdonoshoz, hogy tessék beragaszta,ni a 20 fillért, tovább a munkaadónak semmi <köze és dolga nincs vele. (Br. Urbán Gáspár előadó: Nem felel ímeg az igazságosságnatb!) Ez egyszerű eljárás, mert hiszen bélyegrendszerről van szó, tehát az első munkaadónál, a,hol dolgozni fog az a szegény mezőgazdasági munkás, beragasztják neki a 'bélyeget és el van intézve a dolog. Most pedig őt akarják kényszeríteni erre. Ez annyira, antiszociális intézkedés, annyira ellenkezik az egész rendelkezésnek, az egész törvén y javaslatnak célzatával, amely segíteni alkar a mezőgazdasági munkáson, hogy ezt képtelenség elfogadni. Méltóztassanak a törvényjavaslat eredeti szövegét magukévá tenni, ülése 1938 március 9-én, szerdán, &9 amely szerint meg van mondva, hogy hetemkint a 20 fillért mindig a munkaadó tartozik leróni és ne méltóztassék ezt most komplikálni azzal, hogy egyszer a, munkaadó, máskor pedig a munkás tartozik leróni a 20 fillért. Végeredményben az fog következni ebből, hogy öt napig fogják csak dolgoztatni azt a mezőgazdasági munkást és a hatodik napon eleresztik, hogy ne 'kelljen leróni utána a 20 filléres bélyeget. (Ellenmondások a jobboldalon.) Kénytelen vagyok a, legrosszabb dolgokat is feltételezni csak azért, hogy ha Ggy ilyen törvényt egyáltalán létrehoztunk, azt elrontsuk, (Gr. Festetics Domonkos: Nem olvastad el az egészet!) Semmi értelmét sem látom annafe, hogy a mezőgazdasági munkásságot kényszerítsük axra,, hogy a 20 filléres bélyeget lerója. Tessék elfogadni az eredeti szöveget. (Zaj.) Elnök: Propper Sándor kép viselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! En a magam részéről elfogadom Takács Ferenc képviselőtársam indítványát, mert az a biztonság, amit ez jelent, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a biztosítottak érdekeit a törvény keretein belül megvédelmezhessük. Amikor az ipari munkásokról szóló rokkantsági javaslatot tárgyaltuk, akkor ez igen széles vita alapja volt, mert az eredeti javaslatban az volt, ihogy a munkás csak a befizetett járulékok után, nem pedig a kirótt járulék után kapja az esedékes járadékokat. A kirovás és befizetés közötti differenciával a munkást akarták megterhelni, holott ez szociális szempontból teljesen tarthatatlan és indokolatlan. A szociális biztosításban, midőn a munkás vagy alkalmazott valamilyen formában eleget tesz a kötelezettségének, vagy levonják neki, vagy bélyeg formájában ragasztják be a könyvébe, amit fizetnie kell s ő a maga részéről elintézett mindent ezzel a biztosítás szempontjából és őt tovább felelőssé tenni nem lehet és >nem szabad azért, ha netán a másik fél, a tulajdonos, nem fizetné be a járulékokat. Ez nem lehet jogcsonkításnak az alapja. Az ipari munkások biztosítására vonatkozó javaslat tárgyalása alkalmával a törvényhozás elfogadta ezt az okféjtéstés nem a befizetett járulékokat, hanem a kirótt járulékokat vette alapul a járadék megállapításánál. Ne akarjuk tehát a mezőgazdasági munkásságot rosszabb helyzetbe hozni, mint amilyenben az ipari munkásság van. Éppen azért kérem, méltóztassék ezt a biztonsági szakaszt, illetve pótlást belevenni ebbe a szakaszba, nehogy később komplikációk támadhassanak abban a tekintetben,, hogy az intézet a járadékok megállapításánál esetleg arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem a kirótt járulékokat veszi figyelembe, hanem csak a tényleg befizetett^ járulékok alapján akarná 'megállapítani a járadékokat. Ez későbben jogvitákra adhatna alkalmat, olyan jogvitákra, amelyek legjobb esetben is hosszú időre kitolnák a munkás jogainak érvényesítését, ami egyáltalán nem kívánatos. A szociális biztosításnál fő a gyors és pontos elintézés, mert a szociális biztosítás aktái nem. száraz akták, ezek mögött életek, sorsak vannak, amelyeket figyelembe kell venni. Nagyon kérem a földmívelésügyi miniszter úr megbizottját, Marsehall államtitkár urat, hogy az ipari biztosításnál már elfogadott ezt a jogelvet fogadja el a mezőgazdasági munkások számára is, fogadja el Takács képviselőtársam indítványát, amely jogbiztonságot jelent a biztosított mezőgazdasági munkásság számára és kizárja a későbbi jogvitákat, hogy