Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-279

Az országgyűlés képviselőházának 279. nek megbecsülése szempontjából is feltétlenül szükséges, hogy ezt a módosítást a javaslatba belevegyük. T. Képviselőház! Ennél a szakasznál van még egy indítványom, amely szerint azt kívánom, hogy a harmadik bekezdésben a »rokkantsága« szó után a »v.agy betegsége« szavakat is vegyük fel, szóval a rokkantság esetére megadott kedvezmény a betegség esetére is kiterjesztessék. Ha jól értettem, az előadó úr is azt indítványozta, hogy ne csak rokkantság, hanem betegség esetére is legyen meg a biztosítottnak ez a kedvezménye, ez az indítványom tehát tárgytalan. Végül van ebben a szakaszban egy rendelkezés, amely szerint a várakozási időbe a katonai szolgálat ideje nem számít bele. Ez abszurdum. Amikor honvédelemről, nemzetmentésről, a magyar faj, a magyar haza megvédéséről van szó, akkor ezt a szempontot legalább annyira kell honorálnunk, hogy a katonai szolgálat ideje úgy számíttassék, mint ha az illető ott dolgozott volna a mezőn, kapált, aratott, vagy egyáltalában mezőgazdasági munkát végzett volna. Éppen azért indítványozom, hogy ezt

u a rendelkezést, hogy a katonai szolgálat ideje a várakozási időbe nem számít bele, méltóztassék megváltoztatni olyképpen, hogy igenis beleszámítson. Ezek volnának ehhez a szakaszhoz előterjesztett indítványaim. Mély tisztelettel kérem, méltóztassanak ezeket megfontolni és honorálni, mert én igazán a nép érdekében és ennek a szegény, agyonnyomorított és most megsegíteni szándékolt szegény népnek a lelkéből hoztam ide ezeket a kívánságokat. Elnök: Takács Ferenc; képviselő urat illeti a szólás. Takács Ferenc: T. Képviselőház! Indítványaim értelmében a szakasz elsősorban is az életkort illetően volna módosítandó. Már az általános vita során kifejtettem, hogy a mezőgazdasági munkásokra nézve túlságosan magas határ a 65. életév. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Magas és ilyen szempontból természetesen indokolatlan is. De különösképpen magas az életkornak a törvényjavaslatban való megállapítása azokra a mezőgazdasági munkásokra nézve, akik a fronton teljesítettek szolgálatot. Márpedig valamennyien nagyon jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági munkások voltak azok, akiket semmiféle címen nem le he! et t a háború alatt felmenteni. A mezőgazdasági munkások igazán csak a fronton voltak nélkülözhetetlenek, ott nem tudták őket nélkülözni, úgyhogy mezőgazdasági munkás felmentéshez egyáltalában nem juthatott. A hadiszolgálatot teljesített mezőgazdasági munkásokra nézve a megkívánt életkort azért is le kell szállítani, mert hiszen, akik a fronton voltak, azok ott kerültek hátrányos helyzetbe egészségügyi szempontból, akik pedig fogságba estek — és nagyon sok mezőgazdasági munkás töltött hosszú esztendőket fogságban, — azok olt szedtek össze különböző betegségeket és nyavalyákat és szó sem lehet arról, hogy közülük csak egy is megérje a 65. életévét. Azért az én tiszteletteljes indítványom a szakasz első bekezdésénél az, hogy a 65. életév helyett a 60. életév iktattassék be, a tűzharcosokra nézve pedig az 55. életév legyen a megkívánt életkor. A továbbiakban a járadéktörzset illetően van indítványom: a 60 pengős járadéktörzsnek: 120 pengőre való felemelését kérem. Egyáltalában nem tudom megérteni, miért kell a meülése 1938 március 9-én, szerdán. it zőgazdasági munkásokat hátrányosabb helyzetbe hozni az öregségi biztosításnál, mint amilyenben az ipari munkások vannak. Már az általános vita során mondtam, hogy az ipari munkások kereseti lehetőségei mégis valamivel jobbak és rendezettebbek, tehát a kereset tekintetében is hátrányosabb helyzetben vannak a mezőgazdasági munkások- Teljesen indokolatlan, hogy amikor öregségi biztosításukról van szó, még a járadéktörzsnél is megrövidítsük őket. Nem tudom ezt a felfogást összhangba hozni a sokat emlegetett keresztény és nemzeti szellemmel, amelyet éppen a kormányzat részéről emlegetnek olyan sűrűn. Nem szabad ilyen megkülönböztetést tenni munkás és munkás között s ezért kérem, hogy a képviselőház fogadja el indítványomat. A továüDia^ban ugyanennél a bekezdésnél a járaoeKioizs csouuemeseroi is szo van. JX torvenynoz,as tenai meg aKarja bunteun azoüat a szegény emoereket, akik valamilyen koruiinenyeK üóveiKezieoen nem jutottak munjiaiiuz lö heten Keresztül, läppen eieg büntetés, na egy szegény enioer nem jut keresetnez, niuuKáüi-z, miért Kell teüát meg külön azzal is megbüntetnünk, bogy ezekre az esztendőkre 1 pen^ó û0 iiilert levonjunk 1 Ezért kérem, ennei a szakasznál a járaüeütörzsrol szóló tovauoi rendentezések törieset s enelyett »A jaraüektorzs nem csökkenthető« szaván beiktatását kivanom. A 4. bekezdés szerint azokban az evekben, amelyekben a járulekot 25 lieire lerótták, megvan a lehetősége a járadéktörzspótiek megadásának. Ez is túlságosan magas. A mezőgazdasági munkások, — az állandó alkalmazottakat nem számítva — különösen az időszaki munkások, nem dolgoznak 25 hetet, csak nagyon ritkán, kivételes esetben. Legalább 20 hétre kellene leszállítani a hetek számát és 20 hét után meg kellene a lehetőséget adni arra, hogy a járadéktörzs emeltessék. Az 5. bekezdés második sorában 20 százalék helyett 24 százalék felvételét indítványozom, megint azzal az indokolással, hogy az ipari munkásoknál is a befizetett járuléknak 24 százaléka a fokozódó járadék. Nem tartom indokoltnak, hogy ilyen megkülönböztetéseket tegyünk a mezőgazdasági munkások rovására. ;. A 6. bekezdésnél Üsoór igen t. képviselőtársam is rámutatott arra, hogy nem szabad megbüntetni «azokat a mezőgazdaság.'. «lUnkásokat, akik katonai szolgálatot teljesítenek. Nem szabad megbüntetni akkor sem, ha tényleges idejüket töltik és akkor sem, ha gyakorlatra hívják be őket, mert úgyis mindkét esetben súlyos veszteség éri őket. Különösen, amikor gyakorlatra hívják be a mezőgazdasági munkásokat, ez az idő majdnem mindig egybeesik vagy a nyári vagy az őszi mezőgazdasági munkák zömével. így tehát különösképpen indokolatlan, hogy erre az időre a mezőgazdasági munkás elveszítse jogosultságát s ezért azt javaslom, hogy az utolsó mondat helyett iktattassék be az hogy a várakozási időbe a katonai szolgálat idejét be kell számítani. Tisztelettel kérem, indítványaimat méltóztassanak elfogadni. Elnök: Károlyi Viktor gróf képviselő urat illeti a szó. Gr. Károlyi Viktor: T. Képviselőház! Nem zárkózhatom el ezen az oldalon annak a véleményemnek kifejezése elől, hogy őszinte örömmel hallgattam a túloldalon, a szélsőbaloldalon ülő Takács Ferenc t. képviselőtársam beszédét, mert végre a legszélsőbb baloldalról is tárgyilagos és a parlament nívójának mia12*