Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-279

76 Az országgyűlés képviselőházának Ü\ Következik a 2. §. Kérem annaik felolvasását. Szeder János jegyző (felolvassa a 2. §-t.) Elnök: A 2. § meg nem támadtatván, elfogadottnak jelenítem ki. Következik a 3. §. Kérem annak felolvasását. Szeder János jegyző (felolvassa a 3. §-t.) Elnök: Takács Ferenc, Györki Imre, Kéthly Anna, Esztergályos János, Farkas István és Csoór Lajos képviselőtársaink nincsenek jelen, feliratkozásuk töröltetik. A 3. §meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem 'ki. Következik a 4. §. Kérem ann,ak felolvasását. Szeder János jegyző (felolvassa a> i- §-t). Elnök: Takács Ferenc, Györki Imre, Kéthly Anna, Esztergályos János, Farkas István és Csoór Lajos képviselőtársaink nincsenek jelen, feliratkozásuk töröltetik. A 4 §. meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Kérem annak felolvasását. Szeder János jegyző (felolvassa az 5. §-t). Elnök: Tóth Pál, Takács Ferenc, Györki Imre, Kéthly Anna, Esztergályos János, Farkas István, Tildy Zoltán, Matolcsy Mátyás, Mózes Sándor, Mojzes János és Gallasz Ágost Rudolf képviselőtársaink nincsenek jelen, feliratkozásuk töröltetik. Az 5. § meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. §. Kérem annak felolvasását. Szeder János jegyző (felolvassa a 6. §-t)> Elnök: A 6. $ meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 7. §. Kérem annak felolvasását. Szeder János jegyző (felolvassa a 7. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván a 7. §-'hoz hozzászólni. Br. Urbán Gáspár előadó: T. Ház! Javaslom, hogy a 7. §. (3) bekezdésének utolsó mondatából a »rokkantsága miatt« szavak töröltessenek és ezt azzal indokolom, hogy ezek a szavak ott nemcsak hogy feleslegesek, hanem félreértésre is adhatnak okot, amennyiben ezek a rendelkezések nemcsak a végleg megrokkant gazdasági munkavállalóknak óhajtanak kedvezményt nyújtani, hanem azoknak is, akik valamely akut betegség folytán váltak abban az évben munkaképtelenekké. Elnök: Az előadó úron kívül szólásra jelentkezett még Tildy Zoltán képviselő úr. A képviselő úr nincs jelen; feliratkozása töröltetik. Matolcsy Mátyás képviselő úr nincs jelen: feliratkozása töröltetik. Mózes Sándor képviselő úr nincs jelen; feliratkozása töröltetik. Mojzes János képviselő úr nincs jelen; feliratkozása töröltetik. Gallasz Ágost Rudolf képviselő úr nincs jelen; feliratkozása töröltetik. Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! A 7. §-hoz indítványt terjesztettem elő, amelyben javasoltam, hogy a 63. év helyett a 60. év legyen az a korhatár, amikor a hadviselt vagy a frontharcos mezőgazdasági munkások már megkapják az öregségi járadékot. Azt hiszem, ez a javaslat, teljes mértékben indokolt. A mezőgazdasági munkásság oagy része négy esztendeig volt kint a harcterén, miért adjunk tehát csak kétesztendős kedvezményt, amikor négy esztendeig teljesített szolgálatot? (Egy . ülése 1938 március 9-én, szerdán. hang jobbfelől: Nem mindenki!) Amikor az összes közalkalmazottaknál és más kategóriáknál teljes mértékben) elismerjük a harctéri szolgálatot, akkor azt hiszem, hogy a mezőgazdasági munkásság részére legalább azokat az éveket, kellene beszámítani, amelyeket tényleg a fronton töltöttek. (Horváth Zoltán: Ez helyes!) Igaz, hogy ez már az előző szakasszal lett volna összefüggésben, ott azonban sajnálatomra nem volt módomban! felszólalni. Mindenesetre valami meggondolásra volna szükség abban az irányban, hogy aki négy évig volt a harctéren, annak ne két, hanem négy esztendőt számítsunk; be. (Horváth Zoltán: Megszavazzuk ! ) Javaslom továbbá, hogy szurassék be egy rendelkezés, amely szerint az öregségi járadék a járadéktörzsön, a járadéktörzs pótlékán és a -fokozódó jánadékrészen kívül családi pótlékból is álljon. Az egész közélet tele van azzal, hogy a családvédelmet teljes mértékben támogatnunk kell. (Horváth Zoltán: Az egyke megszüntetését!) Annyi miniden akciót folytatnak, annyi szép beszéd hangzik el a gyermek- és családvédelem érdekeben, hogy azt hiszem, amikor itt van előttünk egy ilyen javaslat, ahol módunk van a gyermekek felnevelését honorálni, akkor legalább egy ilyen kicsinyke intézkedést kellene tenni. Különösen a mezőgazdasági munkásság szempontjából fontos ez. Hiszen az a sok szónok, aki itt felszólalt, mind hangoztatta, hogy mennyi gyermek van a mezőgazdasági munkásoknál, nogy ott vannak 6—8 tagú családok. Mindenki felsorolta, hogy milyen nehéz a szegény mezőgazdasági munkásnak az élete: abból a szegény nyomorult keresetből, abból a 2—300 pengőből, amit a statisztika szerint átlag egy-egy ilyen munkás keres, kell felnevelnie 6—8 gyermeket. Ez olyan emberi áldozat, amelyet nekünk feltétlenül honorálnumk kell, mégpedig honorálnunk kellj erkölcsi és kell nemzetvédelmi szempontból. Nem kívánok sokat, csak valami jelképes elismerését annak, hogy az a mezőgazdasági munkáscsalád» amely keserves gyötrelmek és kínok között 5—6, vagy még több gyermeket felnevel, öreg korára kapjon egy csekélyke pluszjáradékot, valamivel többet annál, mint ami ebbeni a javaslatban meg van állapítva. Azt hiszem, ennél igazságosabb és szociálisabb gondolkodást e'képzelni sem volna lehetséges. Azt javaslom ehhez a szakaszhoz új bekezdésként, hogy ha nem is több, de legyen ez a családi pótlék 2-5 (pengő évenkint minden gyermek után. Ez nem fog jelenteni többet, mint 50—60 vagy 100.000 pengős maximális évi megterhelést. Ebben a javaslatban úgyis háromszorosan túl van fedezve az a szolgáltatás, amelyet a mezőgazdasági munkások kapnak. Az általános vita során kimutattam, hogy a szolgáltatások fedezete oly messzemenően van fundálva, oly meszemenően van biztosítva, hogy semmi lehetősége, semmi valószínűsége nincs annak, hogy itt hiány, vagy zavar álljon elő. Ha tehát most azt indítványozom, hogy a gyermekek számára tekintettel egy csekélyke pótlékot vegyünk fel ebbe a javaslatba, ez egyáltalában nem fogja felborítani a javaslat pénzügyi számításait. Ha pedig nincs technikai, pénzügyi akadálya indítványom elfogadásának, akkor azt hiszem, erkölcsi, hazafias, nemzetvédelmi szempontból és az összes elpuffogtatott szólamok szempontjából, " de az anyagi igazság, a szegény nép életereje-