Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-278

Az országgyűlés képviselőházának 278. ülése 1938. évi március hó 3-án, kedden, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Mózes Sándor, Pineziçh István, Esztergályos János, vitéz Leel-Össy Árpád. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Hozzászólt: Payr Hugó. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 8 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: /A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzökönyvének vezetéséire Szeder János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Esztergályos^ János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Miskolczy Hugó jegyző urakat kéreon fel. Bemutatom a t. Háznak gróf Zichy János képviselő úrnak hozzám intézett levelét, amelyben egészségének helyreállítása végett kéthónapi (Szabadságot kér. Javaslom, hogy ISÚ kiért szabadságot engedélyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A Ház ilyen értelemben határozT. Ház! Tudomásra hozom, hogy Hindy Zoltán képviselő úr az 1901:XXIV. te. 1. §-ára való hivatkozással írásban- összeférhetleniségi bejelentést tett ömimaga ellen. Az írásban tett bejelentést 'a házszabályok 68. i§-a értelmében .az állandó összeférhetlenségi bizottsághoz teszem átNapirendünk -szerint következik a gazdasági miuinikavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (Iromány 545, 551.) Szólásra következik Mózes Sándor képviselő úr. Mózes Sándor: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A mezőgazdasági mrunkásikérdés a tmagyar gazdasági, politikai és társadalmi életnek egyik legizgatóbb kérdése; legizgatóbb kérdése legelsősorban e foglalkozási ág nagy számánál fogva. Mindenki előtt ismeretes, hogy az ország 16 millió katasztrális hold földjéből még mindig mintegy 30%, közel 2-5 millió hold van a tízezer holdon felüli birtokos-oknak, összesen 84 világi; egyházi és jogi személy 'tulajdonában. Viszont van az országban 1:8 millió paraszt, aki egy tenyérnyi földet sem -mondhat magáénak és van 1*2 millió földmunkás -és cseléd, akinek birtokában összesen 1*7 millió hold föld van. Ez a 3 millió mezőgazdasági munkás és. cseléd -a legtisztább magyarságot alkotja és mégis azt állapíthatjuk -meg róla, hogy eddig a magyar szociálpolitika mostohagyermeke volt. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. A mezőgazdasági munkásság átlagos évi keresete hivatalos statisztikai adatok szerint nem haladja meg a 200 vagy 300 pengőt. A mezőgazdasági cselédeknek, tehát azoknak a cselédeknek, akik szegődményes bért kapnak, az évi jövedelme 800—900 pengőre megy fel, azonban ezekről sem lehet azt mondani, hogy olyan jólétben élnek, mint azt egyes optimista és egyéni statisztikusok állítani szokták. Hogy milyen szomorú azután a magyar kubikosok életlehetősége és milyen nélkülözéseknek vannak kitéve, azt mutatják azok a jelenségek, amelyeket tapasztalni lehet itt Budapesten is a Teleki-téren, ahol állandóan százszámra vannak az ország legkülönbözőbb vidékeiről származó kubikosok, akik várják és némelykor heteken át várják azt, hogy valami munkához jussanak, ihqgy abba a helyzetbe kerüljenek, hogy családjukat eltarthassák. Annak a körülménynek, hogy a mezőgazdasági munkásságnak ilyen kicsi a keresete, igen szomorú szociális következményei vannakKöztudomású tény, hogy ennek a rétegnek lakásviszonyai igen rosszak. Előfordul, hogy egy szobában a szülők 6—7 gyermekkel élnek együtt, sőt előfordul az is, hogy több család tengeti az életét egy szobában. A mezőgazdasági munkásság élelmezése is nagyon hiányos, ezenkívül télen a kellő fűtésről sein tudnak gondoskodni. A hiányos táplálkozásnak azután honvédelmi szempontból is igen káros következményei vannak: az egész magyar mezőgazdasági munkásság testi alkata leromlik, betegségek pusztítanak közöttük, a tüdővész szedi áldozaait. A rossz táplálkozásnak és annak a körülménynek, hogy tejjel nem tudják ellátni a csecsemőket, az a szomorú következménye is onegvan, hogy csak minden harmadik gyermek éri el az egyéves kort. Ha kimegyünk a falvak temetőibe, igen szomorúan kell látnunk a kis keresztek sokaságát; ezek felérnek azokkal a veszteségeikkel, amelyeket a, háború alatt láttunk a k-atonatemetőkben, ahol ezrével^ egymásután sorakoztak azok sírjai, akik a háború áldozatai lettek. A mai gazdasági helyzetben, tehát a mai gazdasági háborúban is nagy tömegben szedi áldozatait ez a könyörtelen, minden kíméletet mellőző háború. Meg kell tehát keresnünk azokat az eszközöket, amelyeknek 9