Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

Az országgyűlés képviselőházának képviselő volt, hogy amikor a Ház, büntetésből elrendelte, hogy a megrovást, amelyet a Házban kapott, a kerületében ki kell plakatírozni, kiplakatírozták román nyelven a kerületben és amikor megkérdezték .a románok, hogy mi az, ami oda van írva, erre azt, mondta: az. van odaírva, hogy Ferenc József azt üzeni nektek, hogy a jövőben is énreám kell szavazni. Ennek a plakatírozásnak volt valami értelme, mert legalább olyan helyen ragasztották ki a plakátot, ahol senki sem tudta elolvasni, de annak, hogy olyan helyen plakatírozzák ki, ahol az emberek el tudják olvasni, még kevesebb értelme van, mert még csak azt a_ hazugságot sem lehet belemagyarázni, amire Pikier annakidején azt a plakátot felhasználta. Én arra kérem a Házat, ne tegye nevetség tárgyává a magyar törvényhozást. Nem kívánok mást; ne hozzanak ide olyan rendelkezéseket, amelyeknek a gyakorlati életben semmi jelentőségük sincs. Ezt a rendelkezést sem, politikai, sem célszerűségi szempontok nem indokolják, nem tudom tehát, hogy miért került bele a javaslatba. Valakinek eszébe jutott és besuszterolt a javaslatba egy ilyen szakaszt, de ha már belesuszterolták, akkor tessék kidobni, mert nincs rá semmi szükség. A kormánypárt többségben fog bejönni akkor is, — nem kell félni — ha ez a szakasz esetleg nem lesz benne a törvényben, mert azt nem ez a szakasz, fogja eldönteni. Különben is nagyon szomorúan néz ki az a kerület, de még szomorúbban néz ki az a képviselő, akit akkor kell plakatírozni, amikor a jelölést vállalja; az már régen elbukott és nem sok kilátása van arra, hogy abban a kerületben többséget tudjon szerezni, ha csak akkor jelentkezik, amikor választásra kerül a sor. Arra kérem a Házat, őrizze meg a komolyságot a törvényhozásban is ós hagyja ki ezt a szakaszt, amely a törvényhozást köznevetségnek teszi ki. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder Jánas jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Teljesem csatlakozom ahhoz az érveléshez, amelyet Peyer Károly képviselőtársam itt elmondott. Tényleg nincs semmi értelme annak és nincs semmi logika abban, hogy a Ház fenntartsa a törvényjavaslatnak ezt a rendelkezését. Nincs semmi értelme annak, hogy tájékoztató nyilatkozatot kelljen kifüggeszteni abból a célból, hogy a kerület választói megismerjék a képviselőjelöltet, a jelölt személyi adatait. Különösen a törvényjavaslat egyéb rendelkezései mellett, amikor a jelöltnek a választásban való részvételéhez óvadékot kell letennie, amikor meglehetősen nagyszámú ajánlót kell a hatóság elé felvinnie és velük az ajánlást aláíratnia, elképzelhetetlen, hogy egy kerületben megjelenjék valaki, egy teljesen vadidegen, ismeretlen ember, akit a választók jelenté kény része nem ismer és az akarna ott képviselőjelöltként fellépni és az akarná magát megválasztatni. Ez a rendelkezés tisztán csak abból ered, hogy volt egy eset, amelyet Peyer Károly képviselőtársam is elmondott, Kenyeres-Kaufmann esete, aki megtévesztette a választókerületet és más néven szerepelt, nem a^ valódi nevén, amint az a büntetőbírósági tárgyalás alkalmával kiderült. Ezt az embert azonban a Nemzeti Egység Pártja támogatta, annak a fővezérei adtak neki egy biztos mandátumot, tehát teljesen értelmetlen dolog egy ilyen rendelkezést felvenni a törvényjavaslatba, azért, 29 k- ülése 1988 április 5-én, kedden. 565 mert egy ilyen eset előfordult, mert akkor nem jártak el kellő körültekintéssel, bár abban a tekintetben is kételyeim vannak, hogy az illető urak, akik Kenyeres-Kaufmannt protezsálták, ne ismerték volna, mondom, teljesen értelmetlen, semmi, de semmi komoly értelme nincs annak, különösen lajstromos választókerületekben, hogy egy egész lepedőnagyságú terjedelemben kiplakatírozzák a jelölt nevét és egyéb adatait. De nemcsak ezt kívántam szóvátenni, hanem hozzá akarok szólni ' ahhoz a módosításhoz is, amelyet az előadó úr most terjesztett be és amely azt tartalmazza, hogy a (2) bekezdés végére második mondatként vétessék fel a (következő szöveg: »A tájékoztató nyilatkozatban röviden ismertetni kell a jelöltnek, illetve pártjának politikai célkitűzéseit.« Még érteném ezt, ha a törvényjavaslat nem tartalmazna egy másik rendelkezést, éspedig a 79. §-t, amely az (1) bekezdésben a pártokra vonatkozólag előírja, hogy érvényes ajánláshoz mennyi aláírás szükséges ós hogy az ajánlók legalább felerészének olyan választónak kell lennie, aki életének 30-ik évét már betöltötte. A következő bekezdés pedig az előző bekezdésnek az ajánlók számára vonatkozó rendelkezésétől eltérően rendelkezik arra az esetre, ha az illető párt országos szervezkedését a képviselőház elnökénél a választások kitűzése előtt legalább három hónappal bejelentette. Ennek a törvényjavaslatnak tehát az a konstrukciója, 'hogy a pártok a maguk programmját a választást megelőzően kell, hogy a 'képviselőház elnökénél bejelentsék. Le van tehát már fektetve az egyes pártok progranimia é? a szervezkedésre vonatkozó mindennemű intézkedés. Ennélfogva teljesen logikátlan, hogy miért kell kiilöin iminden es:ves jelöltnek minden egyes kerületben, ahol fellép, tájékoztató nyilatkozatban ismertetni a párt politikai célkitűzéseit. Amikor a bizottságban tárgyaltuk ezt a 67. §-t, a törvényjavaslat eredeti elgondolása szerint az is benne volt, bogy az illető^ képviselőjelölt életrajtzát, curriculum vitaejét kell ismertetni és akkor nagyon helyesen ^meggyőzte a bizottság a javaslatot képviselő miniszter urat, hogy lehetetlen állapotot . fog ennek a rendelkezésinek fenntartása esetén bekövetkezni, mert megtörténhetik, hogy valaki el fogja kezdeni az életrajzot azzal, hogy az elemi iskolát vagy az óvodát hol végezte és folytatja minden egyes évben az iskolai bizonyítvány leszögezésével, majd pedig azzal, hogy hol volt öniképzőköri elnök, melyik ^dalárda elnöke (Peyer Károly: Spóregyleti pénztáros!) és egy vége-hossza nélküli curriculum vitaet fog beterjeszteni. Mondom, akkor sikerült a miniszter urat meggyőzni és o ettől eltekintett, ennek folytán a bizottság által elfogadott 'szöveg szerint csak bizonyos fix tájékoztató adatok megjelölése szükséges. Amit a bizottságban teljesen kihagytunk, azt most az előadó úr indítványa alakjában megint bele viszik a javaslatba, nem ugyan a jelölt személyére, hanem a pártra vonatkozóan. Ismertetnie kell a jelöltnek a párt. politikai célkitűzéseit. Erről egész regényt lehetne írni, hiszen nem kell például egyebet tenni, esak elő kell venni a Nemzeti Egység Pártjának politikai célkitűzéseit, le kell nyomatni azt a 95 pontból álló, álmoskönyvnek nevezett sárga • füzetet és már ott tartunk, hogy nem tudom,