Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

Az országgyűlés képviselőházának képviselő volt, hogy amikor a Ház, büntetésből elrendelte, hogy a megrovást, amelyet a Ház­ban kapott, a kerületében ki kell plakatírozni, kiplakatírozták román nyelven a kerületben és amikor megkérdezték .a románok, hogy mi az, ami oda van írva, erre azt, mondta: az. van odaírva, hogy Ferenc József azt üzeni nektek, hogy a jövőben is énreám kell szavazni. Ennek a plakatírozásnak volt valami értelme, mert legalább olyan helyen ragasztották ki a plaká­tot, ahol senki sem tudta elolvasni, de annak, hogy olyan helyen plakatírozzák ki, ahol az emberek el tudják olvasni, még kevesebb ér­telme van, mert még csak azt a_ hazugságot sem lehet belemagyarázni, amire Pikier annak­idején azt a plakátot felhasználta. Én arra kérem a Házat, ne tegye nevetség tárgyává a magyar törvényhozást. Nem kívá­nok mást; ne hozzanak ide olyan rendelkezése­ket, amelyeknek a gyakorlati életben semmi jelentőségük sincs. Ezt a rendelkezést sem, po­litikai, sem célszerűségi szempontok nem in­dokolják, nem tudom tehát, hogy miért került bele a javaslatba. Valakinek eszébe jutott és besuszterolt a javaslatba egy ilyen szakaszt, de ha már belesuszterolták, akkor tessék ki­dobni, mert nincs rá semmi szükség. A kor­mánypárt többségben fog bejönni akkor is, — nem kell félni — ha ez a szakasz esetleg nem lesz benne a törvényben, mert azt nem ez a szakasz, fogja eldönteni. Különben is nagyon szomorúan néz ki az a kerület, de még szomo­rúbban néz ki az a képviselő, akit akkor kell plakatírozni, amikor a jelölést vállalja; az már régen elbukott és nem sok kilátása van arra, hogy abban a kerületben többséget tudjon sze­rezni, ha csak akkor jelentkezik, amikor vá­lasztásra kerül a sor. Arra kérem a Házat, őrizze meg a komolyságot a törvényhozásban is ós hagyja ki ezt a szakaszt, amely a törvény­hozást köznevetségnek teszi ki. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder Jánas jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Teljesem csatlakozom ahhoz az érveléshez, amelyet Peyer Károly képviselőtársam itt elmondott. Tényleg nincs semmi értelme annak és nincs semmi logika abban, hogy a Ház fenntartsa a törvényjavaslatnak ezt a rendelkezését. Nincs semmi értelme annak, hogy tájékoztató nyilat­kozatot kelljen kifüggeszteni abból a célból, hogy a kerület választói megismerjék a kép­viselőjelöltet, a jelölt személyi adatait. Külö­nösen a törvényjavaslat egyéb rendelkezései mellett, amikor a jelöltnek a választásban való részvételéhez óvadékot kell letennie, amikor meglehetősen nagyszámú ajánlót kell a ható­ság elé felvinnie és velük az ajánlást aláírat­nia, elképzelhetetlen, hogy egy kerületben meg­jelenjék valaki, egy teljesen vadidegen, isme­retlen ember, akit a választók jelenté kény ré­sze nem ismer és az akarna ott képviselőjelölt­ként fellépni és az akarná magát megválasz­tatni. Ez a rendelkezés tisztán csak abból ered, hogy volt egy eset, amelyet Peyer Károly kép­viselőtársam is elmondott, Kenyeres-Kauf­mann esete, aki megtévesztette a választókerü­letet és más néven szerepelt, nem a^ valódi nevén, amint az a büntetőbírósági tárgyalás alkalmával kiderült. Ezt az embert azonban a Nemzeti Egység Pártja támogatta, annak a fővezérei adtak neki egy biztos mandátumot, tehát teljesen értelmetlen dolog egy ilyen ren­delkezést felvenni a törvényjavaslatba, azért, 29 k- ülése 1988 április 5-én, kedden. 565 mert egy ilyen eset előfordult, mert akkor nem jártak el kellő körültekintéssel, bár abban a tekintetben is kételyeim vannak, hogy az illető urak, akik Kenyeres-Kaufmannt protezsálták, ne ismerték volna, mondom, teljesen értelmet­len, semmi, de semmi komoly értelme nincs annak, különösen lajstromos választókerületek­ben, hogy egy egész lepedőnagyságú terjede­lemben kiplakatírozzák a jelölt nevét és egyéb adatait. De nemcsak ezt kívántam szóvátenni, ha­nem hozzá akarok szólni ' ahhoz a módosítás­hoz is, amelyet az előadó úr most terjesztett be és amely azt tartalmazza, hogy a (2) bekezdés végére második mondatként vétessék fel a (kö­vetkező szöveg: »A tájékoztató nyilatkozatban röviden ismertetni kell a jelöltnek, illetve párt­jának politikai célkitűzéseit.« Még érteném ezt, ha a törvényjavaslat nem tartalmazna egy má­sik rendelkezést, éspedig a 79. §-t, amely az (1) bekezdésben a pártokra vonatkozólag előírja, hogy érvényes ajánláshoz mennyi aláírás szük­séges ós hogy az ajánlók legalább felerészének olyan választónak kell lennie, aki életének 30-ik évét már betöltötte. A következő bekez­dés pedig az előző bekezdésnek az ajánlók szá­mára vonatkozó rendelkezésétől eltérően ren­delkezik arra az esetre, ha az illető párt or­szágos szervezkedését a képviselőház elnökénél a választások kitűzése előtt legalább három hó­nappal bejelentette. Ennek a törvényjavaslatnak tehát az a konstrukciója, 'hogy a pártok a maguk pro­grammját a választást megelőzően kell, hogy a 'képviselőház elnökénél bejelentsék. Le van tehát már fektetve az egyes pártok progranim­ia é? a szervezkedésre vonatkozó mindennemű intézkedés. Ennélfogva teljesen logikátlan, hogy miért kell kiilöin iminden es:ves jelöltnek minden egyes kerületben, ahol fellép, tájékoz­tató nyilatkozatban ismertetni a párt politikai célkitűzéseit. Amikor a bizottságban tárgyaltuk ezt a 67. §-t, a törvényjavaslat eredeti elgondolása szerint az is benne volt, bogy az illető^ kép­viselőjelölt életrajtzát, curriculum vitaejét kell ismertetni és akkor nagyon helyesen ^meg­győzte a bizottság a javaslatot képviselő mi­niszter urat, hogy lehetetlen állapotot . fog en­nek a rendelkezésinek fenntartása esetén bekö­vetkezni, mert megtörténhetik, hogy valaki el fogja kezdeni az életrajzot azzal, hogy az elemi iskolát vagy az óvodát hol végezte és folytatja minden egyes évben az iskolai bizo­nyítvány leszögezésével, majd pedig azzal, hogy hol volt öniképzőköri elnök, melyik ^da­lárda elnöke (Peyer Károly: Spóregyleti pénz­táros!) és egy vége-hossza nélküli curriculum vitaet fog beterjeszteni. Mondom, akkor si­került a miniszter urat meggyőzni és o ettől eltekintett, ennek folytán a bizottság által el­fogadott 'szöveg szerint csak bizonyos fix tá­jékoztató adatok megjelölése szükséges. Amit a bizottságban teljesen kihagytunk, azt most az előadó úr indítványa alakjában megint bele viszik a javaslatba, nem ugyan a jelölt személyére, hanem a pártra vonatkozóan. Ismertetnie kell a jelöltnek a párt. politikai célkitűzéseit. Erről egész regényt lehetne írni, hiszen nem kell például egyebet tenni, esak elő kell venni a Nemzeti Egység Pártjának poli­tikai célkitűzéseit, le kell nyomatni azt a 95 pontból álló, álmoskönyvnek nevezett sárga • füzetet és már ott tartunk, hogy nem tudom,

Next

/
Oldalképek
Tartalom