Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

Az országgyűlés képviselőházának szédjébe is belé fognak akadni 1) Ügy látszik, igen t. képviselőtársam még sohasem voltredakeióban és nem. tudja, mit jelent az! (vitéz Kő József: Én már magyar politikát folytattam akkor, amikor maga még a világon sem volt! — Zaj. — Elnök csenget.) A születés nem igen t. képviselőtársam érdeme, (vitéz Ko József: Ott voltam Szlavóniában, Horvátországban! Ott voltam Boszniában s magyar politikát folytattam! — Egy hang a baloldalon: A hadsereg nem politizál!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak személyeskedni, (vitéz Kő József: De én képviseltem a magyar eszmét! — Egy hang bálfelöl: Nem azt mondotta, hogy a harciéren nem volt, hanem azt mondotta, hogy redakcióban nem volt! — Rupert Rezső: Félreértette a dolgot! — Gr. Takách-Tolvay József: Szemét adta oda a (hazáért! — Rupert Rezső: Félreértés volt!) Tessék folytatni, képviselő ár! (Györki Imre: Nem reakcióról, hanem redakeióról van szó! Összetévesztette! — Derültség a baloldalon. — vitéz Kő József: Marha! — Rupert Rezső: Most azt mondja, hogy marha! — Dulin Jenő: Ezért már elítélnék a,z embert! — Rupert Rezső: Mondanak ilyent népgyűlésen is! — Mojzes János: A múltkor Dulin széniét akarta kilőni! — Rupert Rezső: Bornemisza miket mondott Pápán Bethlen Istvánról, hogy hány száz milliót herdált el!) Elnök: Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Györki Imre (vitéz Kő József felé): Egy ilyen vén ökröt ideengednek!) Györki Imre képviselő urait rendreutasítom. (Zaj.) Meizler Károly: Gyakran megesik az is, hogy az újságfelelős szerkesztője kénytelen vállalni a sajtójogi, a büntetőjogi felelősséget. Tudjuk nagyon jól, hogy előfordul, hogy a hírlapok külső munkatársai a lap szellemét "mindenben fedő .újságcikkeket küldenek be és kérik, hogy saját nevük alatt n'e szerepeljenek. Ebben az eset/ben a szerkesztő szokta viáJlalni a szükséges sajtójogi felelősséget. Már most előfordulhat az, hogy egy ember, aki soha meg nem ^ írt egy cikket, de a fokozatos felelősség alapján kénytelen érte a felelősséget vállalni, e miatt az országgyűlési képviselővé választhatóságát elveszítheti. Tisztelettel kérek tíz perc meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik a kért meghosszabbítást megadni 1 (Igen!) A Ház a hosszabbítást megadta. Meizler Károly: Ezért tehát tisiztelettel kérem a (6) pont törlését. Ugyancsak kérem törölni ennek a szakasznak (8) pontját is. Ez a (8) pont intézkedik arcról, hogy ne lehessen országgyűlési képviselővé választani azt sem, akit fegyelmi hatósága jogerősen hivatalvesztésre, vagy állásától való felfüggesztésre ítélt. Nem fogadhatjuk el ezt addig, amíg a hóhérszakasz fennáll, ameddig a fegyelmi hatóság nagyobbrészben politikai szempontból is összeállítható; hiszen tudjuk jól, hogy a fegyelmi hatóságnak két tagját a miniszter nevezi ki, két tagja a Közigazgatási Bíróságnak tagja és elnöke a miniszter, vagy helyettese, ami azt jelenti, hogy a fegyelmi hatóság öt tagjából három tag esetleg^ politikai szempontokat is vihet bele az ítéletbe. Nem tételezem fel, de a lehetőség megvan rá. Ha pedig megvan a lehetőség és e mellett megvan az a szerencsétlen hóhérszakasz, amellyel bármely tisztviselő ellen, aki a főispánjának h- ülése 1938 április 5-én, kedden. 557 nem kellő alázattal és nem kellő mélységre megemelve kalapját, köszön, (Mojzes János: Nem megy el az alispánjához vacsorázni !) vagy aki nem megy el i a főispánjához vagy alispánjához vacsorázni, fegyelmi eljárás tehető folyamatba és így felfüggeszthető s ezért még országgyűlési képviselővé se lehet majd megválasztani: ilyen szakaszt semmikép nem fogadhatunk el. Ellenben azt mondjuk: ha a kormány túlságosan komoly és alkalmas feltételeket akar felállítani s ha szelekciót akar, ám tessék, szelektáljon és én indítványozok egy olyan pontot, amely sokkal alkalmasabb arra. hogy a képviselők egyéniségét nemzeti szempontból is szelektálják. Tudniillik az általam torölni javasolt szakasz helyett méltóztassék telvenni azt a rendelkezést, hogy ne lehessen országgyűlési képviselővé választani azt' a jelöltet, aki olyan párt tagja, amely nem áll nemzeti alapon. (Malasits Géza: Magyarázza meg, mi az a nemzeti alap!) Majd a Közigazgatási Bíróság megállapítja. Amikor minden nemzetnek nemzetvédelmi intézkedések egész özönét kell keresztülvinnie, akikor mi sem maradhatunk el ezen a téren és nem mondhatjuk, bogy teljesen közömbös a nemzetre nézve, hogy kik ülnek itt az országgyűlésben. (Rupert Rezső: Ez nem közömbös!) Nem közömbös viszont az sem, hogy ne zárjuk ki azt, aki tiszta kézzel, tiszta lelkiismerettel tollat vesz a kezébe, de akár a munka gyors ütemében ír mégis valamit, vagy pedig formai okokból elüttetik a valódiság bizonyítása iránti indítványától. Az ilyeneket most ki akarják zárni, ugyanakkor pedig nemzeti szempontból semmiféle szelekciót nem állítanak fel. Tudjuk jól, hogy a forradalmak idején és később is, a nemzeti közvélemény elseperte azokat az embereket, akik nem nemzeti pártban akartak: érvényesülni és a képviselőházba bejutni. Hogy ez így volt 1920-ban, ezt a gondolatot, ezt az irányzatot intézményesítenie kellene a kormánynak és ilyen alapon történő szelekciókkal jömni, mert ebben az esetben sokkal inkább elérnénk azt a célt, amelyet ez a szakasz tárgyaz, mint azokkal az intézkedésekkel és részletindítványokkal, amelyeket különösen ez a szakasz foglal magában. Elnök: Mojzes János képviselő úr következik. Mojzes János: T. Képviselőház! Én a tárgyalás alatt álló szakasznak csupán a 6. pontjával kívánok röviden foglalkozni és ehhez^ a ponthoz nyújtottam be két alternativ módosító indítványt. Ez a szakasz, illetőleg a szakasz 6. pontja úgy hiszem, példátlan az egész parlamentarizmus történetében. Nem hiszem, hogy akadna még egy ország, ahol kizárnának valakit a választhatóságból amiatt, mert kétízben meg volt büntetve, esetleg 10 pengőre, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt, vagy azért, mert véletlenül, mondjuk, kiszólás formájában akár egy megyegyűlésen, akár egy népgyűlésen valakiről többek között olyat is állított, amit nem tudott talán száz százalékig bizonyítani. Nem tudom, hogy ez a rendelkezés tulajdonképpen minek a jegyében született meg. A jobboldaliság jegyében? E törvényjavaslat alapján például Mussolini vagy Hitler akkor, amikor Németországban és Olaszországban miniszterek, teljhatalmú diktátorok lettek, Magyarországon nem lehettek volna még országgyűlési képviselők sem. Ez a szakasz ki akarja