Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

&58 Àz országgyűlés képviselőházának zárni a nemzeti szempontból veszélyes vagy megbízhatatlan elemeket. Ha ez a szakasz törvényerőre emelkedik, ennek alapján egy Mussolini, aki tizenegyszer volt elítélve, vagy például Hitler, Magyarországon országgyűlési képviselő nem lehetne- (Gr. Takácíi-Tolvay József: Tévedés!) Példátlan ez a szakasz azért is, (Rupert Rezső: Legyenek kapacitálhatok, hiszen egy törvényt kapacitálva kell meghozni!) mert úgy tudom, Mussolininak nem engedték el kegyelemből a már letöltött büntetését, amikor Olaszországban miniszterelnök lett. (Lányi Márton előadó: Nem lehet azt megcsinálni! — Meizler Károly: Nem kegyelemről van itt szó! — Gr.' Takách-Tolvay József: Diffamáló dologról van szó! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy külpolitikai okokból talán más példákat méltóztassék felhozni. (Rupert Rezső: Nem sértő mádon tette! — Felkiáltások a baloldalon: Kossuth Lajos! — Rupert Rezső: Kossuth is hűtlenségért börtönt szenvedett!) Mojzes János: Példátlan ez a rendelkezése a törvényjavaslatnak azért is, mert az egész magyar jog szellemével ellenkezik. A jognak, de különösen a büntetőjognak egyik alaptétele, hogy a törvénynek visszamenő hatálya nem lehet. Senkit olyan joghátránnyal sújtani nem lehet, amely joghátrányt nem állapított meg a törvény akkor, amikor az illető elkövette azt a bizonyos cselekményt, amely miatt joghátránnyal akarják sújtani. A rágalmazás miatti elítélését, mint kizáró okot, már az 1925. évi XXVI. te. is tartalmazta; abban a törvényben az volt, hogy nem lehet országgyűlési képviselő, akit háromízben jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek rágalmazás vétsége miatt. A most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat ellenben azt tartalmazza, hogy nem lehet országgyűlési képviselő már az sem, akit az 1925 : XXVI. te. életbelépte után öt éven belül rágalmazás vétsége miatt kétízben akár csak pénzbüntetésre is ítéltek. Ez a visszamenő hatály azért is ellenkezik a jog szellemével, az igazságossággal és a méltányossággal, mert ha valaki tudja, hogy a törvény szerint nem lehűti országgyűlési képviselő, ha a rágalmazásnak, a valótlan állításnak azt az enyhe fokát követi el, amely miatt talán 10 pengő pénzbüntetésre ítélik, akkor az illető inkább nem szól semmit. Eddig mindenki azt tartotta szem előtt, hogy a ma érvényben levő törvény szerint csak abban az esetben nem lehet^ valaki országgyűlési képviselő, ha háromízben szabadságvesztés büntetésre ítélték el rágalma zá'S miatt, ha tehát a rágalmazás olyan fokú volt, amely miatt a jelenlegi bírói .gyakorlat szerint szabadságvesztésbüntetést szoktak ^kiszabni. Ha nem akarnánk megsérteni a jognak, de különösen a büntetőjognak ezt az alapelvét» akkor legalább azt a megkülönböztetést kellene tennünk, — még akkor is, ha ez a rendelkezés változatlan formában maradna meg a törvényjavaslatban — hogy ez a kizáró r ok csak azokra vonatkozzék, akik a törvény életbelépte után követnek el valamilyen rágalmazó cselekményt és e miatt kétízben jogerősen megbüntetik őket, de nem vonatkozik azokra, akik ennek a törvénynek életbelépte előtt követték el, tehát akkor, amikor a ma érvényben levő törvény szerint csak az kizáró ok, ha valakit szabadságvesztésbüntetésre ítélnek rágalmazás vétsége miatt. 29 U ülése 1938 április 5-én, keââen. Ha ez a szakasz mai formájában törvényerőre emelkedik, teljesen meg fogja szüntetni a közéleti kritikát, mert senki sem lesz bolond vállalni a kockázatot, hogy valamilyen panamához hozzányúljon, valamilyen visszaélést megpiszkáljon, mert neki abból semmi haszna sem lesz, — talán ugyan rendet teremtenek abban, a visszaélésben vagy panamában — ellenben e miatt esetleg ki lesz zárható képviselővé válaszfehatásból,, mert talán nincs neki mindenre százszázalékos perrendszerű bizonyítéka. (Rupert Rezső: A túloldali beszédekbe is belekapaszkodnak majd!) Ha ez a rendelkezés törvényerőre emelkedik, megszűnik a közéleti kritika és el fognak burjánzani a panamák. Ha ez a rendelkezés törvényerőre emelkedik, azt is fogja eredményezni, bogy minden egyes képviselő ellen tetszés szerint hajszákat indíthatnak meg, minden képviselőt el lehet ítélni, mert nemcsak arra az esetre vonatkozik ez a szakasz, ha valaki például újságban ír valamit, hanem arra az esetre is» ha például népggyűlésen beszél és közéleti kritikát mond, bírálgat valamit, mart mindig akad egy-két olyan kifejezés, amelybe bele lehet kapaszkodni. Ha valaki a közéletben szerepelni szokott és nem csuka és nem néma levente, hogy mindig csak hallgat, el lehet ítéltetni kétízben egymás után. Annál is inkább megvan ennek a lehetősége, mert tudjuk, hogy ha például valaiki népgyűlésen beszél és utána beszédének egy-egy mondatát kifogásolják s erre nézve megkérdeznek 30 embert, az a 30 ember egészen bizor nyosan bármincféleképpen fogja rekonstruálni azt a bizonyos kifogásolt mondatot. (Dulin Jenő: Két hamis tanú mindig akad!) Külön ö,sen akkor történik ez meg, ha. a feljelentés, mondjuk, a népgyűlésen elhangzottak után egy hónappal történik, mert akkor már mindig elő lehet keresni a tömegből 10—15 embert, akikbe tetszés szerint be lehet szuggerálni (Rupert Rezső: Egészen jóhiszeműek lehetnek!) azt, ami miatt az illető fel akarja jelenteni^ az országgyűlési képviselőt vagy bárki mást. (Dulin Jenő: Elég két tanú is esetleg!-- Reisinger Ferenc: Lesz egy új foglalkozási ág!) E mellett, ha ez a rendelkezés törvényerőre emelkedik, azt is fogja eredményezni, hogy nem a jellemességet, hanem a jellemteíenséget fogja kitenyészteni. Eddig ugyanis, ha valaiki a (képviselőházban állított valamit, amit bárki is (sérelmesnek tartott önmagára s ezért az illető képviselőt felszólította, hogy tényállításait ismételje meg a Házon kívül is, az illető képviselő részéről jeUemtelenség és férfiatlanság lett volna, ha ezt nem tette volna meg. (Rupert Rezső: Mindig megtettük!) Most mi a helyzeti Látjuk az utóbbi időben, hogy nap-nap után felhívások jelennek meg egyes képviselőlkhöz, bogy állításaikat tessék a Házon kívül megisanételniök. TJgy hiszem, bogy a jövőben a képviselők túlnyomó része nem fogja kijelentéseit a Házon kívül megismételni. (Rátz Kálmán: Most isem ismétlik meg!) Ha, valaiki rágalmazni akar, egyszerűen eljön a képviselőházba, itt beszélhet tetszése szerint, azokból, amiket itt elmondott, a Házon kívül nem fog semmit megismételni, ha azt gondolja, hogy bármiféle veszély vagy kockázat fenyegeti; ha pedig felszólítják arra, hogy állításait a Házon kívül is ismételje meg, már ez a felszólítás is gondolkodóba fogja ejteni és végül az lesz a látszat, bogy csupa jellemtelen rágalmazó