Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

556 Az országgyűlés képviselőházának dem a t. Házat, méltóztatnak-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a jelentés tárgyalására kimondja a sürgősséget. Az ülést egy negyedórára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. Ház! Az ülést újból megnyitom. Meizler Károly képviselő úr következik szólásra. Meizler Károly: T. Ház! Az 56. § (6) bekezdését, amely a rágalmazás vétsége miatt ,Öt éven belül legalább kétízben jogerősen elítélteket kívánja kizárni a képviselővé váló választhatóságból, szintén törölni kérem. Nem szabad abban a hiszemben lennie a törvényalkotásnak, hogy idáig semmiféle rendszabály, semmiféle törvényalkotás nem. volt, amely ezt a kérdést szabályozta volna. De igen!^ Az 1925. évi választójogi törvény teljes mértékben kielégítő módon szabályozta ezt a kérdést és újra szabályozni, legalább is abban a formában, ahogy ez a szakasz kívánja, semmi esetre sem volna kívánatos. T. Ház! Az eddigi törvényben volt bizonyos morális .vagy nemzetvédelmi szempont, amellyel vissza kívánta tartani azokat a bűncselekmény miatt elítélteket, akik morális vagy pedig nemzetvédelmi szempontból nem voltak alkalmasak arra, hogy országgyűlési képviselők legyenek. Most azonban ilyen megkülönböztetésről nincs szó, főleg pedig nincs szó arról, hogy ilyen szempont érvényesüljön azoknál a kritériumoknál, amelyeket ez a szakasz összegyűjt. Teljességgel ötletszerű az a felsorolás, amely magában foglalja azt, hogy milyen bűncselekmények miatt elítéltek nem lehetnek országgyűlési képviselők. Ha a rágalmazás vétsége miatt kétízben elítéltek csakugyan nem lehetnek majd országgyűlési képviselők, ez egészen furcsa eseteket fog majd előidézni._ Ez azt fogja jelenteni, hogy ezután a közéleti tisztaságot védelmezni nagyon kevesen fogják merni, mert egészen természetes _ dolog az, hogy minden újságíró és mindenki, aki tollat vesz a kezébe, vagy az a szerkesztő, aki csak a felelősséget vállalj a a cikkért, nagyon meg fogja gondolni, hogy ezt vagy azt a panamát leleplezze-e, mert nem tudja, hogy annak a panamának leleplezése az ő képviselői működésére nem lesz-e a jövőben gátló akadály. T. Ház! Utalok egy eklatáns esetre, Rakács Lajos esetére, aki a Zavaros-féle panamát évekkel ezelőtt felfedezte és^ leleplezte. Rakács Lajos nem tudta annakidején bizonyítani Zavaros panamáját és e miatt fogházbüntetésre ítélték. Ez az ember elvesztette az állását, elüldözték a városából. És mi_ történt? Két év múlva nagynehezen leleplezik a panamát, Zavarost állásából elmozdítják, a vádlottak padjára ültetik, de az újságírót, aki annakidején a valóság bizonyítására irányuló indítványt terjesztett elő és megpróbálta a valóságot bizonyítani, de akinek nem sikerült a bizonyítás, akkor már elítélték. Miért? Annakidején érthető okokból nem sikerült a bizonyítás, mert a polgármesternek alárendelt alantas tisztviselők lettek volna a tanúk ő ellene, ezek pedig nemjnertek tanúvallomást tenni a hivatalban levő polgármester ellen. Most, amikor állásából már elkerült, megmondhatták volna az igazat, ámde a királyi ügyészség ilyenkor, amikor a valóság bizonyítása mellett, vagy 29U- ülése 1938 április 5-én, kedden. annak hiányában ítélték el a vádlottat, nem indítványozza a per újrafelvételét a vádlott javára, abból a szempontból és okfejtésből kiindulva, hogy tetszett volna nyolc nap alatt teljes indítványt tenni a valóság bizonyítására. T. Ház! Hova fejlőlik ez az eset: Odafejlődik, hogy annak az embernek ügyében, akit kétízben elítélnek rágalmazásért és akiről utólag kiderül, hogy teljesen igazat mondott, nemcsak, hogy nincs új raf el vétel, nemcsak. hogy az illető soha rehabilitáshoz nem jut, hanem azonkívül a büntetés után még abban is megakadályozzák, .hoígy országgyűlési képviselő legyen. (Zaj half elől.) Méltóztassék ezt meggondolni. Az igazságügyminiszter úr jól tudja hányszor megtörténik — ügyvédi praxisában bizonyára előfordult — az„ hogy a valóság bizonyítása azért nem sikerülhetett, mert nem rendelték el a bizonyítást egy magasabb érdekre, a nemzet érdekére való tekintettel, vagy — tovább megyek — tisztára tudatlanságból, vagy az ügyvéd járatlanságából kifolyólag nem adták be kellő időben, nyolc nap alatt a valóság bizonyítására irányuló indítványt. Most e miatt, az ügyvédnek tudatlansága vagy gyakorlatlansága jmiatt a fele abba a helyzetbe kerül, hogy később országgyűlési képviselő nem lehet. (Zaj bal felől.) Ne méltóztassék abból a felfogásból kiindulni, hogy, aki tollat fog a kezébe, az már megrögzött bűnös. (Mojzes János: Minden rendes újságírót elítélnek egypárszor!) Aki a közélet tisztaságáért tollat vesz; a kezébe, az van olyan fontos tevékenységet kifejtő személyiség, mint akármelyik országgyűlési képviselő. (Ügy van! half elől.) Ne méltóztassék belelhozni, vagy belecsempészni ebbe a törvénybe ilyen Intézkedéseket, amelyek azután olyan lehetetlen következményekkel járnak, mint amilyeneket itt ez a paragrafus céloz. (Rupert Rezső: fölösleges, beteg ötlet az egész!) Mi helyeseljük a súlyos feltételeket nagy bűncselekmények elkövetőinél, amely bűncselekmények akár a nemzethűség, akár pedig a közmorál szempontjából esnek elbírálás alá, azt a szerencsétlen embert azonban, aki csak mulasztásból kifolyólag nem. tudta a maga igazát igazolni, nem lehet utólagosan így büntetni. Ujabban külföldön mindenütt meghozták már vagy meg akarják hozni a rehabilitációs törvényt. (Faxkas István: Itt is megígérték!) Nálunk is nagyon előkelő jogászkörökben legutóbb is sürgették e törvény megalkotását. Vájjon ez az a híres rehabilitáció, ihogy tha valakit csak 20 pengős pénzbüntetésre is ítélnek el, utána 2—3 év múlva az országgyűlési képviselőválasztáson — amikorra talán már el is felejtette azt a 20 pengős büntetést — odaáll hassanak eléje és azt mondják: te nem lehetsz országgyűlési képviselő, mert ekkor és ekkor 20 pengős pénzbüntetésre ítéltek. (Zaj a baloldalon.) De további megyek. Azt kérdezem, hányszor előfordul, hogy egészen téves információ alapján születik meg egy újságcikk? A mindennapi életből nagyon jól tudjuk, hogy két vagy három óra alatt kell összeállítani egy cikket és akkor nem lehet minden bizonyítékot mérlegelni, nem lehet perremdszerű bizonyítékokat produkálni három óra alatt. Megvan tehát a hibázásnak bizonyos százalékos lehetősége, minden embernél előfordulhat a hiba, és ilyenkor... (vitéz Kő József: Mérsékelje a tollát! — Zaj.) Mérsékelje a tollát? (Rupert Rezső (vitéz Kő József felé): A képviselő úr be-