Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

Az országgyűlés képviselőházának 294. ütése Ï93ê április 5-en, keddeú, 54Í és azok között, akik lajstromos szavazásban vesznek részt. A törvényjavaslat kétféle vá­lasztót konstituál, ennek megfelelően tehát két­féle képviselő lesz. A javaslat az egyéni választókerületekben megszorítja a választói jogosultságot több szempontból. Egyrészt felemeli a választói jo­gosultság korhatárát 30 évre, ami példátlan nemcsak Európában, hanem talán az egész vi­lágon, mert, merem állítani, nincs még egy olyan állam, ahol a választói jogosultság kor­határa 30 év lenne. Általában az a tendencia, hogy a választói jogosultság korhatárát min­denfelé leszállítják 24 évre, sőt a legtöbb állam­ban már a 24 év alá is szállították, így például a szomszédos Németországban 20 óv a választói jogosultság korhatára. Nem tartom elfogadna^ tónak, hogy ezzel a tendenciával szemben mi a választói jogosultság korhatáriát állandóan felemeljük. Fel szokták hozni itt azt az érvet is, hogy csupán idő kérdése az, hpgy valaki elérje a 30 évet, akkor azután hozzájut a vá­lasztói jogosultsághoz. De ugyanezen az ala­pon fel lehetne emelni a korhatárt 40 évre is, mert ha még 10 évet vár az illető és közben nem hal meg, hanem eléri a 40 évet, akkor ez esetben is meg lesz a szavazati joga majd egy" szer — 40 éves korában — az egyéni választó­kerületben. Másrészről megszorítás van itt a vagyoni cenzus tekintetében is. Méltánytalannak tar­tom azt is, hogy a vagyoni cenzms tekintetében megszorításokat tegyünk azoknak a választók­nak rovására, akik az egyéni választókerület­ben szavazhatnak. Szemben azokkal a válasz­tókkal, akik a lajstromos választásban vesznek részt, a javaslat az egyéni választó kerületek szavazóira nézve a vagyoni cenzust felemeli 40 korona kataszteri tiszta jövedelemről 60 koro­nára, aki a saját földbirtokán gazdálkodik vagy bérel, de részben a saját földjén gazdál­kodik, annál 2 katasztrális holdról 5 katasztrá­lis holdra emeli fel a vagyoni cenzust. A mezőgazdasági cselédeknél viszont^ a ja­vaslat az állandó alkalmaztatás feltételét szi­gorítja,, annak idejét felemeli négy évről hat évre, vagyis, az a kritérium, hogy csak annak a mezőgazdasági munkásnak, illetve cselédnek van szavazati joga egyéni választókerületben, aki legalább hat év óta van ugyanannál a munkaadónál alkalmazva, vagy pedig hat év óta szerződéses munkás. A javaslat egészen új jogcímet is létesít, azt, hogy az illetőnek állandó foglalkozása legyen. E szerint tehát lesznek olyan képviselők. akiket érettebb és nemzeti szempontból megbíz­hatóbbnak minősített választók választanak és lesznek olyan képviselők, akiket éretlenebb és nemzeti szempontból megbízhatatlanabbnak minősített választók választottak meg. Nem tudom, miért szükséges az, hogy az országgyű­lés alsóházában is, ahol eddig csak egyféle képviselő volt, ilyen megkülönböztetést te­gyünk a jövőben a különféle képviselők közt. T. Ház! Vannak ennek a szakasznak olyan rendelkezései is, amelyek ismét nagyon tág és sokféle értelmezésre adnak lehetőséget. Ilyen mindenekelőtt az egyéni választókerületben való választói jogosultságnak az a kritériuma, amelyet már említettem, hogy az illetőnek állandó foglalkozása legyen. Általában — azt mondhatjuk — a mezőgazdasággal való foglal­kozás nem jelent állandó foglalkoztatást, mert a mezőgazdaságban egy évben talán 130—140 munkanapon van munka. Amíg tehát ennek a rendelkezésnek értelmében állandó foglalko­zása van annak, akinek saját földbirtoka van, addig nagyon sok helyen nem fogják állandó foglalkozással bíróknak minősíteni például a mezőgazdasági napszámosokat, akik hónapo­kon át nem jutnak munkához, ha csak a végre­hajtási utasításban nem lesz megfelelő magya­rázat arranézve, hogy állandó foglalkozása vau annak is, aki bizonyos munkával állan­dóan szokott ugyan foglalkozni, de saját hibá­ján kívül nem. tud egész éven át állandóan foglalkozni. Ugyanilyen tág értelmezésre ad módot az is, hogy kit minősíthetünk] szerződéses mun­kásnak: azt-e, aki egész évre, az év minden napjára el van szerződve, vagy azt, akinek cisak bizonyos idénymunka elvégzésére, pél­dául cukorrépamunkára van szerződései Vagy például szerződéses munkásnak tekinthetjük-e azt, akit például egy gazda, mint napszámost szokott foglalkoztatni, de nem egész éven át, amikor tehát az a gazda olyan szerződést kot az illető munkással, hogy az egy évben 15, 20, vagy nem tudom hány napon át fog bizonyos munkákat elvégezni az ő gazdaságában a szo­kásos munkabérek mellett. T. Ház! Amint már az előző szakasz, tár­gyalása során is rámutattam, hiányos a tör­vényjavaslat meghatározása a családfenntar­tói minőség tekintetében is. A törvényjavaslat ugyanis családfenntartónak minősíti azt, aki vele együtt élő házastársának, felmenő vagy lemenő ágbeli hozzátartozójának vagy testvé­rének eltartásáról gondoskodik, de például azt, aki különváltan élő feleségének nőtartást fi­zet, aki tehát feleségét ebben a formában tartja el, a törvényjavaslat már nem minősíti család­fenntartónak. Tisztelettel kérem tehát az igen t. belügy­miniszter urat és a Házat, hogy a szakaszt eredeti szövege helyett Vázsonyi János képvi­selőtársam módosító indítványával méltóztas­sanak elfogadni. Elnök: Mózes Sándor képviselő urat illeti a szó. Mózes Sándor: T. Ház! Ha az egyéni kerü­letekben az; egyéni képviselőválasztásokkal kapcsolatos fo- és kisegítő jogcímeket vizsgál­juk, akkor mindenekelőtt az tűnik fel, hogy az egyéni választókerületekben sokkal szigorúb­bak a főjogcímek — így sokkal magasabb a korthatár — és így az egyéni választókerületek­ben sokkal jobban meg van kötve a választó­polgár abban a tekintetben, hogy a választó­jogosultsághoz hozzájuthasson. Teljesen érthe­tetlen, hogy amíg a választópolgárnak a laj­stromos választókerületekben a kisegítő jog­címek alapján módja van ahhoz, hogy esetleg négy vagy nyolc képviselőjelölt közül válasz­szon, addig arra alkatmatlannak tartják, hogy az egyéni választókerületben lead­hassa _ szavazatát az ott fellépett kép­viselőjelöltre. Indokolt és logikus lett vol­na, hogy a választójogosultság tekintetében ugyanazokat a jogcímeket állapítsák meg mind az egyéni, mind a lajstromos választókerüle­tekben. Az a körülmény, hogy kétféle választó­jogosultságot állapítottak meg és az eredeti törvényjavaslattal szemben meg is fordították a jogcímeket, nagyon meg is drágítja a válasz­tást, mert eddig csak egy választói névjegyzé­ket kellett, ezután pedig kétféle névjegyzéket kell elkészíteni s így most majd a jelölteknek is két névjegyzéket kell beszerezniök. Az volna az indokolt, hogy csak egy névjegyzéket készít­senek el s ebben tüntessék fel, hogy kinek van

Next

/
Oldalképek
Tartalom