Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

Az országgyűlés képviselőházának 294. ütése Ï93ê április 5-en, keddeú, 54Í és azok között, akik lajstromos szavazásban vesznek részt. A törvényjavaslat kétféle választót konstituál, ennek megfelelően tehát kétféle képviselő lesz. A javaslat az egyéni választókerületekben megszorítja a választói jogosultságot több szempontból. Egyrészt felemeli a választói jogosultság korhatárát 30 évre, ami példátlan nemcsak Európában, hanem talán az egész világon, mert, merem állítani, nincs még egy olyan állam, ahol a választói jogosultság korhatára 30 év lenne. Általában az a tendencia, hogy a választói jogosultság korhatárát mindenfelé leszállítják 24 évre, sőt a legtöbb államban már a 24 év alá is szállították, így például a szomszédos Németországban 20 óv a választói jogosultság korhatára. Nem tartom elfogadna^ tónak, hogy ezzel a tendenciával szemben mi a választói jogosultság korhatáriát állandóan felemeljük. Fel szokták hozni itt azt az érvet is, hogy csupán idő kérdése az, hpgy valaki elérje a 30 évet, akkor azután hozzájut a választói jogosultsághoz. De ugyanezen az alapon fel lehetne emelni a korhatárt 40 évre is, mert ha még 10 évet vár az illető és közben nem hal meg, hanem eléri a 40 évet, akkor ez esetben is meg lesz a szavazati joga majd egy" szer — 40 éves korában — az egyéni választókerületben. Másrészről megszorítás van itt a vagyoni cenzus tekintetében is. Méltánytalannak tartom azt is, hogy a vagyoni cenzms tekintetében megszorításokat tegyünk azoknak a választóknak rovására, akik az egyéni választókerületben szavazhatnak. Szemben azokkal a választókkal, akik a lajstromos választásban vesznek részt, a javaslat az egyéni választó kerületek szavazóira nézve a vagyoni cenzust felemeli 40 korona kataszteri tiszta jövedelemről 60 koronára, aki a saját földbirtokán gazdálkodik vagy bérel, de részben a saját földjén gazdálkodik, annál 2 katasztrális holdról 5 katasztrális holdra emeli fel a vagyoni cenzust. A mezőgazdasági cselédeknél viszont^ a javaslat az állandó alkalmaztatás feltételét szigorítja,, annak idejét felemeli négy évről hat évre, vagyis, az a kritérium, hogy csak annak a mezőgazdasági munkásnak, illetve cselédnek van szavazati joga egyéni választókerületben, aki legalább hat év óta van ugyanannál a munkaadónál alkalmazva, vagy pedig hat év óta szerződéses munkás. A javaslat egészen új jogcímet is létesít, azt, hogy az illetőnek állandó foglalkozása legyen. E szerint tehát lesznek olyan képviselők. akiket érettebb és nemzeti szempontból megbízhatóbbnak minősített választók választanak és lesznek olyan képviselők, akiket éretlenebb és nemzeti szempontból megbízhatatlanabbnak minősített választók választottak meg. Nem tudom, miért szükséges az, hogy az országgyűlés alsóházában is, ahol eddig csak egyféle képviselő volt, ilyen megkülönböztetést tegyünk a jövőben a különféle képviselők közt. T. Ház! Vannak ennek a szakasznak olyan rendelkezései is, amelyek ismét nagyon tág és sokféle értelmezésre adnak lehetőséget. Ilyen mindenekelőtt az egyéni választókerületben való választói jogosultságnak az a kritériuma, amelyet már említettem, hogy az illetőnek állandó foglalkozása legyen. Általában — azt mondhatjuk — a mezőgazdasággal való foglalkozás nem jelent állandó foglalkoztatást, mert a mezőgazdaságban egy évben talán 130—140 munkanapon van munka. Amíg tehát ennek a rendelkezésnek értelmében állandó foglalkozása van annak, akinek saját földbirtoka van, addig nagyon sok helyen nem fogják állandó foglalkozással bíróknak minősíteni például a mezőgazdasági napszámosokat, akik hónapokon át nem jutnak munkához, ha csak a végrehajtási utasításban nem lesz megfelelő magyarázat arranézve, hogy állandó foglalkozása vau annak is, aki bizonyos munkával állandóan szokott ugyan foglalkozni, de saját hibáján kívül nem. tud egész éven át állandóan foglalkozni. Ugyanilyen tág értelmezésre ad módot az is, hogy kit minősíthetünk] szerződéses munkásnak: azt-e, aki egész évre, az év minden napjára el van szerződve, vagy azt, akinek cisak bizonyos idénymunka elvégzésére, például cukorrépamunkára van szerződései Vagy például szerződéses munkásnak tekinthetjük-e azt, akit például egy gazda, mint napszámost szokott foglalkoztatni, de nem egész éven át, amikor tehát az a gazda olyan szerződést kot az illető munkással, hogy az egy évben 15, 20, vagy nem tudom hány napon át fog bizonyos munkákat elvégezni az ő gazdaságában a szokásos munkabérek mellett. T. Ház! Amint már az előző szakasz, tárgyalása során is rámutattam, hiányos a törvényjavaslat meghatározása a családfenntartói minőség tekintetében is. A törvényjavaslat ugyanis családfenntartónak minősíti azt, aki vele együtt élő házastársának, felmenő vagy lemenő ágbeli hozzátartozójának vagy testvérének eltartásáról gondoskodik, de például azt, aki különváltan élő feleségének nőtartást fizet, aki tehát feleségét ebben a formában tartja el, a törvényjavaslat már nem minősíti családfenntartónak. Tisztelettel kérem tehát az igen t. belügyminiszter urat és a Házat, hogy a szakaszt eredeti szövege helyett Vázsonyi János képviselőtársam módosító indítványával méltóztassanak elfogadni. Elnök: Mózes Sándor képviselő urat illeti a szó. Mózes Sándor: T. Ház! Ha az egyéni kerületekben az; egyéni képviselőválasztásokkal kapcsolatos fo- és kisegítő jogcímeket vizsgáljuk, akkor mindenekelőtt az tűnik fel, hogy az egyéni választókerületekben sokkal szigorúbbak a főjogcímek — így sokkal magasabb a korthatár — és így az egyéni választókerületekben sokkal jobban meg van kötve a választópolgár abban a tekintetben, hogy a választójogosultsághoz hozzájuthasson. Teljesen érthetetlen, hogy amíg a választópolgárnak a lajstromos választókerületekben a kisegítő jogcímek alapján módja van ahhoz, hogy esetleg négy vagy nyolc képviselőjelölt közül válaszszon, addig arra alkatmatlannak tartják, hogy az egyéni választókerületben leadhassa _ szavazatát az ott fellépett képviselőjelöltre. Indokolt és logikus lett volna, hogy a választójogosultság tekintetében ugyanazokat a jogcímeket állapítsák meg mind az egyéni, mind a lajstromos választókerületekben. Az a körülmény, hogy kétféle választójogosultságot állapítottak meg és az eredeti törvényjavaslattal szemben meg is fordították a jogcímeket, nagyon meg is drágítja a választást, mert eddig csak egy választói névjegyzéket kellett, ezután pedig kétféle névjegyzéket kell elkészíteni s így most majd a jelölteknek is két névjegyzéket kell beszerezniök. Az volna az indokolt, hogy csak egy névjegyzéket készítsenek el s ebben tüntessék fel, hogy kinek van