Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-293

522 Áz Országgyűlés képviselőházának De igazságtalanság ez gazdasági szempontból is. Méltóztassanak elgondolni, nogy annak a munkás ifjúnak lelkében milyen érzések kavarognak, hogy ő, aki 12 éves korától kezdve dolgozik, 14 évi munka után éri el a választójogot, amivel szemben annak az ifjúnak, aki az egyetemre jár, vagy mas főiskolára, aki addig egy fillér ára hasznot ennek az országnak nem hoz, csak tanul, előkészül a jövőre, már 22 éves korában, ha végzett, megvan a választójoga. Az a 12 éves proletárfiú vagy proletárleány, amikor dolgozni megy, már fizet az államnak adót, minden falat ételért, amelyet .munkájával keres, adót fizet, ha rágyújt egy leven teeigarettára, ha egy darab kenyeret vesz adót fizet és ha a munkásleany kötényt vásárol a textilfázisadó réven súlyos adót fizet az államnak. Ok tehát a leghasznosabb tagjai az államnak, akik kora ifjúságuktól kezdve dolgoznak. Ezzel szemben a javaslat azt mondja, hogy: »akik 26 életévüket betöltötték«. Annak, akinek 24 éves korában nincs meg a judiciuma, hogy választójogát helyesen gyakorolja, 26 éves korában sincs meg. Ez a rendelkezés tehát nem is annyira óvatossági rendelkezés, mint inkább azt célozza, hogy minél több embert kirekeszszenek a választójogból. A legigazságtaianabb azonban nem a 26 életév, hanem az a rendelkezés, hogy azt követelik tőle, hogy a középiskola hat osztályát, vagy más tanintézetnek ezzel tan értékre egyenrangú osztályát sikeresen elvégezze. Igaz, hogy ezt enyhíti egy másik szakasz azokra nézve, akik az 1S)1:.1 evet megelőző időben születtek. De itt van. a hatévi egyhelybenlakás. Erről csak annyit, hogy a gazdasági válságot nem a munkásság idézte elő, a munkás nem szívesen költözik, vándorol, de a legmobilabb embernek kell lennie, mert ha nincs Budapesten munkája és Győrben véletlenül kap munkát, akkor hiába gondolkodik, a gazdasági kényszer hatása alatt nagy veszteséggel eladja itt Pesten a kis cókmókját, azt az összeszedett kis kacatját, amije van és elköltözik Győrbe. Abban a pillanatban megszűnt Budapesten a választójoga, ö már nem választó, noha munkájánál fogva uygyszerű eredményeket tudna elérni. A hatévi helybenlakás súlyos igazságtalanság azokkal a munkásokkal szemben, akik nem passzióból költözködnek. Nagyon szeretném, ha a miniszter úr legalább csak egy pár szóval, vagy csak egy odavetett mondattal felvilágosítana arról, hogy mennyiben nyújt az állam szempontjából nagyobb biztonságot az, aki hat évig egyhelyben lakik, mint az, aki— mondjuk — ez alatt a hat év alatt kétszer költözni voltkénytelen, kétszer kénytelen volt elme-mii egy másik városba. Ma a munkahelyeken, lassabban ugyan, minit talán Franciaországban és Angliában, de itt Magyarországon is az amerikanizmus kezd hódítani, ami abból áU, hogy felvesznek a gyárak 10—15—20 igazán elsőrendű munkást, akik a oaruinikafolyamatot elkészítik és akkor a meglévő (munkára vesznek fel műnk ásóikat, azok a miunkát elvégzik és amikoi^ az utolsó darab is kiment a .gyáriból, elbo-osátjiák az összes munkásokat és egy miásik operációira készülnek fel. Most nincs álla/nidó társulat, mint ahogyan a színtársulatoknál is az állandó, társulat fogalma talán csak Budapesten van. meg, az a szerencsétlen -munkás, ha akar, ha nem, olyan helyzetbe kerül, hogy öt év alatt hatszor is kénytelen várost változtatni azért, mert nem bír egy munkahely ein imaxadni, minthogy csak 293. ülése 1938 április 4-én, hétfőn. annak a feladatnak elvégzésére vették fel, amely előtte áll. Semmivel sem .megbízhatóbb sein a társadalom, isetm nemzethűség szempontjából, sem semmiféle szempontból az... Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni. Malasits Géza: ...aki nem hat évig, hanem cs-alk két évig lakott egyhelyben. Sokkal szebb volna és sokkal méltóbb volna a Darányi-kormányhoz és Széll belügyminiszter úrhoz, ha felállana és azt mondaná: uraim, ne sokat beszéljenek, a cél az, hogy minél kevesebb piroliválasztó legyen. Ez nyílt, egyénies szó volna... Elnök: Tessék befejezni. Malasits Géza: ...ezt megértené mindenki. Elnök: Következik Takács Ferenc képviselő úr. Takács Ferenc: Igen t. Képviselőház! Farkas István képviselőtársunk azt a módosító indítványt terjesztette elő a 19. §-hoz, hogy az életko-rt 24 évre szállítsák le és kétévi helybenlakás, azonkívül pedig a népiskola negyedik osztályának elvégzése Hegyen^ elég a választójog szempontjából. En a kérdést^ megpróbálom a mezőgazdasági munkások, általában a tanyai lakosság szempontjából nézni. A miniszter úr az általános vitai után azt mondotta, hogy Magyarországon a hat elemi kötelező, törvénybe van iktatva, hogy mindenki köteles hat elemiiskolai osztályt elvégezni. Magyarország lakosságának körülbelül 20%-a tanyán él. Tanyán az iskolák bizonyos vidékeken egyáltalában nem állanak a lakosság rendelkezésére. Csak' legutóbb lehetett, hallani, hogy Karcagra például úgynevezett vándortanítókat küldött ki a kultuszminisztérium, ami azt jelenti, hogy az a tanító a tanyákon ide-oda, megy, összegyűjti a gyermekeket, azután- néhány napig, vagy néhány hétig foglalkozik velük, így mégis valamelyes e^emi tudásra megtanítja a tanyai gyermdkeket azután -megint tovább megy. Hat eleminek sikeres 'elvégzéséről ivan szó. A tanyai gyenmekek aniár tízéves koruk után tavasszal és ősszel a mezőgazdaságban segédkeznek, pásztorok és így bizony nagyon sűrűn előfordul, hogy ha még egyáltalában be is Íratják őket az ötödik, vagy hatodik elemiiskolai osztályba, nem végezhetik el sikeresen ezelket az -osztályokat és elégtelen osztályzatot kapnak. Nem végezhetik el, mert olyanok a kö-rüknények, hogy ennek nincsen meg -ai lehetősége. D-e i?;métlem és hangsúlyozom, az országban nagyon sok helyen, így a kültelken nincsen is iífkoPia és különösem a tanyásibéresek a legjobb akarat mellett öeim tudják gyermek-eíiket iskolába íratni. A 19. §-sal kapcsolatban méltóztassék megengedni, hogy Peyer Károly és társai indítványait a továbbiak során felolvassam (ohtfssa): »Javasoljuk, hogy a (3) bekezdés e) pontjának utolsó sorában a »40 aranykorona« szavak helyett »20 aranykorona« szavak vétessenek fel«. A 40 aranykoronás kataszteri tiszta, jövedelemhatár magas. Ha már valami enyhítést teszünk a mezőgazdaságból élőkkel szemben, akkor feltétlenül le kell szállítanunk a kataszteri tiszta jövedelem határát. Méltóztatnak visszaemlékezni arra, hogy 20 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemig biztosi toltuk &z öregségi biztosítással kapcsolatban azokat a mezőgazdasági foglalkozásúakat is, akiknek van valami kis vagyonuk. (Csoór Lajos közbeszól) Most lefelé 4ü aranykoronáig le«z

/ szavazati joguk, tehát van egy réteg a mezőgazda-