Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-293

508 Az országgyűlés képviselőházának nem ezt teszem magamévá, hanem kérem a mé- I lyen t. belügyminiszter urat és a t. Házat, hogy az előadó úr javaslatának elvetésével a törvényjavaslat bizottsági szövegét méltóztassanak elfogadni. Ennek a szakasznak tárgyalásánál a bizottságban is meglehetős élénkség uralkodott és különféle lokális szempontokat meglehetős energiával iparkodtak a képviselő urak érvényre juttatni. Valósággal versenyfutás indult meg a többletmandátumok után és mindegyik vidék magáénak szerette volna azokat megszerezni. Akkor a belügyminiszter úr arra a •tárgyilagos álláspontra helyezkedett, hogy nem változtat a minisztériumban elkészített szövegen és számarányon, (Csoór Lajos: Ez a legkényelmesebb!) nem változtat ezen akként,_ hogy az egyiktől elvegyen és a másiknak adjon, mert ha ezt az elvet áttöri, — mondta akkor a miniszter úr — akkor ennek az irányzatnak nem lehet gátat vetni, nem lehet megállani. . ÍTgylátszik, hogy a bizottsági tárgyalás befejezése után versenyfutás indult meg Hajdú vármegye képviselő urai részéről azért, hogy a mandátumok száma az ő vármegyéjükben eggyel emelkedjék. Miután úgy látszik, hogy a leglagymatagabb kormánypárti képviselői viszont Veszprém vármegyének vannak, akik ezzel a kérdéssel vagy nem törődtek, vagy nem volt kellő befolyásuk, hogy megvédjék álláspontjukat, az áldozat Veszprémi vármegye lett, attól vették el ezt az egy mandátumot, hogy odaadhassák Hajdú vármegyének. Tárgyi szempontok semmifcép sem indokoljáikl ezt a változtatást. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni és azokat a statisztikai adatokat, amelyeket Berg igen t. képviselőtársam itt elmondott, nem akarom újra elmondani. Kétségtelen azonban, hogy akár a lakosság számarányát, akár a választók számarányát vesszük irányadónak, semmiképpen sem indokolt, hogy ettől a dunántúli vármegyétől, amely meglehetősen exponált helyen van, elvegyünk egy mandátumot és odaadjuk egy tiszántúli vármegyének. Alapjában vévé szerenesetlen dolognak tartom a Dunántúlt á Tiszántúllá/ szembeállítani bármilyen .vonatkozásban, kétségtelen azonban, hogy itt az történik, hogy a dunántúli résztől elvesznek egy man

: dátumot es azt odaadják egy tiszántúli vármegyének, amelynek talán agilisabb, a dolgokkal jobban törődő és befolyásosabb képviselői ülnek a képviselőházban a kormánypárti oldalon, mint Veszprém vármegyének. , $J%*» hogy nekünk ellenzékieiknek ebbe a kérdésbe ilyen formában nem volt beleszólásunk, az .egészen természetes; minket senki sem kérdezett; ha kérdés nélkül feleltünk, ezt a feleletünket senki sem vette figyelembe. Nagy reményem nines abban a tekintetben, hogy sikerül a belügyminiszter -urat kapacitálni. (Br. Berg Miksa: Akkor hagyjuk abba! — Rupert Rezső: Majd csak sikerül! Lehetetlen, hogy a józan érvek elől kitérjen!) de egyrészt, mert még reménytelenül is meg kell mondanom és ki kell fejtenem azt az álláspontot, 'amelyet helyesnek tartunk, másrészt, mert valamilyen lehetősége mégis megvan a kapacitációnak és annak, hogy a miniszter úr talán az utolsó pillanatban elhatározásán változtatni: fog, újból tisztelettel kiérem, a miniszter urat és a mélyen t. túloldalt is, méltóztassék az előadó úr javaslatával szemben a törvényjavaslat bizottsági szövegét elfogadni, 293. ülése 1938 április U-én, hétfőn. Elnök: Kíván-e még valaki a szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Széll József belügyminiszter: T. Ház! Ez a kérdés nem könnyű, nagyon nehéz az anyagi és a politikai igazságnak megfelelően teljesen igazságosan eldönteni. A kormányt több szempont, mérelgelése vezette. Először is lehetőleg nem kívánta az egyes vármegyék birtokállományát érinteni, másodszor kombinációba vette a lélekszámot, harmadszor a választók várható számát, végül a földrajzi helyzetet és a lakó s ság megoszlását. Ebből a szempontból azt állítom, hogy mivel ez a kérdés olyan, ihogy nem lehet gyógy szerészmérlegen lemérni, de még matematikai alapon sem leihet megoldani, gyakorlatilag nem lehet más megoldást, más kalkulációt elképzelni, mint amelyet a törvényjavaslat ebben a szakaszban projektál. Ezért ragaszkodunk hozzá, azonban elfogadjuk az előadó úr és Benkő Géza képviiselőtárisairn által előterjesztett módosító indítványt, minthogy azt méltányosnak tartjuk. (Rupert Rezső: Szegény Veszprém!) Ami Viázsonyi képviselő úr indítványát illeti, azt kérem, méltóztassék elutasítani azért, mert Budapest székesfőváros máris két többletmandátumot kapott a tervezettel szemben. A harmadik módosító r indítványra nézve pedig aitalok az első módosító indítvánnyal kapcsolatban elmondottakra és azon okokból kérem, méltóztassék ezt is elutasítani. Elnök: A tanácskozást^ befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Szemben állanak az eredeti szöveggel az előadó úr, Benkő Géza, Vázsonyi János, Meizler Károly. valamint Peyer Károly és társai képviselő urak módosító indítványai. Kérdem a t. Házat, méltóztatna-e a 4. §-t eredeti szövegében, szemben az említett indítvány okkal elfogadni? {Nemi) • Ha nem, akkor felteszem a kérdést. miéltóztatnak-e a 4. %-i az előadó úr indítványával elfogadni, szemben a többi módosító indítványokkal? (Igent Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a 4. §-t az előadó úr módosító indítványával fogadta el. Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 5. %-t felolvasni. Huszár Mihály jegyző (felolvassa az 5. §-t). Elnök: Szólásra jelentkezett Meizler Károly képviselő úr. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Farkas István képviselő urat illeti a szó. (Farkas István: Elállók a szótól!) A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, i szíveskedjék azt felolvasni. Huszár Mihály jegyző (felolvassa a 6. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Lányi Márton előadó: T. Ház! Indítványozom, hogy a 6. § (1) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés vétessék fel (olvassa): »A szavazóköröket úgy kell megalakítani, hogy Budapest székesfővárosban, Î továbbá azokban a törvényhatósági jogú vároi sokban, amelyeknek területén egyéni választói kerületeket nem kell alaikítani (2. §), valamint j a budapestkörnyéki választókerület területén j lévő megyei városokban ezernél, a többi város' ban, valamint a magy- és kisközségekben pedig