Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-293

Az országgyűlés képviselőházának 293. illése 1938 április 4-én, hétfőn. 499 lenül szükséges eg*y bizonyos szigorúbb mérték felállítása. A választójogosultság kérdése természeténél fogva • olyan kérdés, amely időnként amúgy is revízió alá kerül, mert hiszen a fejlődéssel, az életviszonyok alakulásával kapcsolatban a választó jogosultság. feltételei is változtatást igényelhetnek. Az új rendszerre való áttérésnél az óvatosság szempontjainak szem előtt tartásával tettük le a határkövet. Ha majd népünkbe beidegződik az új választási rendszer, nem lesz r akadálya annak, hogy a törvényhozás az életkor tekintetében a megkívánt változtatásokat megtegye. A másik válaszójogi^ kellék, amelyet sokan támadtak: az iskolai végzettség kelléke. Akkor, amikor általános kellékül a hat elemi iskolai végzettséget írtuk elő, az volt a főszempont, hogy a választójogi törvénynek az iskolai végzettségre vonatkozó rendelkezései összhangban legyenek a törvényes iskolakötelezettségről rendelkező jogszabályokkal. Logikai ellentmondás volna, ha a választójogi törvénybe kisebb műveltségi cenzust állapítanánk meg, mint amilyen iskolai végzettséget az iskolakötelezettségről szóló törvény előír és amelyet, éppen ennek következtében, elvileg mindenkinek meg kell szereznie. Ez különösen a jövőt illetőleg hatna visszásán. A multat illetően viszont — amikor kétségtelen, hogy a lakosság egy része önhibáján kívül nem tudott eleget tenni iskolakötelezettségének — a javaslat tartalmaz egy olyan átmeneti rendelkezést, amely azoknak, akik iskolahiáiny miatt nem tudták a hat elemi osztályt elvégezni, a négy elemi osztály mellett is megadja a választójogot. Felvethetik gyesek, hogy ^ azzal az érvelésemmel, hogy a hat elemi osztály megkövetelése, az iskolakötelezettségről szóló jogszabályokkal való összhang szempontjából szükséges, ellentétben áll ,a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely — nem is. átmeneti rendelkezésként, — 'beiktatja az írniolvasni tudás kisegítő jogcímét. Erre a kritikára a válaszom az, hogy minden; kötelező szabály ellenére mindig lesznek olyanok, akik az, elemi iskola hat osztályát képességhiány, vagy egyéb — bennük, vagy közvetlen körülményeikben rejlő — okok miatt nem tudják és nem is fogják elvégezni. A törvényjavaslat bizonyos feltételek mellett ezeknek is biztosítja a választójogosultságot. Természetesen ezekkel szembeni a kérdéses feltételeket ki kell kötni, mert hiszen azok egy olyan konkrétumot jelentenek, # amelyből következtetni lehet arra, hogy az illetők^ rendelkeznek az értelmi és erkölcsi fejlettségnek, a megállapodottságnak azzal a fokával, amely őket a választójog helyes gyakorlására alkalmassá teszi. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) A választójogosultságnak harmadik olyan általános kelléke, amely miaJtt ia törvényjavaslatot támadások érték — különösen a szociáldemokratapárt oldaláról — a hatévi egyhelybenlafcás kérdése. Idevonatkozólag csak azt kívánom megjegyezni, hogy nézetem szerint a vita során felihozott éi*vek nem tudtak lerontani a törvény javaslat indokolásaiban is leszögezett azt az álláspontot, hogy aki huzamosabb ideig KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. lakik egyhelyben, az kétségtelenül jobban belekapcsolódik a közösség ügyeibe s fogékonyabbá válik ezáltal a közösségi gondolat, a közdolgoik intézését jelentő politika, iránt. (Reisinger Ferenc: Ki választja meg a darizó mangárokat? — Derültség.) Töblb képviselőtársaim,, mégpedig gróf Apponyi, Csilléry, gróf Széchenyi, Kéthly, Lázár, pulin,, Petrovácz, Müller és Vázsonyi kévéseitek a szavazati jognak a nőkre való kiterjesztése mértékét. (Zaj.) A kormány hajlandó ezt méltányolni. Méltóztassék tudomásul venni hogy az előadó úr (megfelelő módosító indítványt fog előterjeszteni (Helyeslés.), amely kitágítja a törvényjavaslatban eredetileg kontemplált mértéket. (Helyeslés.) Abban a felfogásib

an vagyunk, hogy ez a mérték arányban áll a politikai észszerűséggel és a politikai igazságosság követelményeivel. A választó jogosultság kérdéskoim|plexumához kapcsolódik a javaslatnak az az ugyancsak többek részéről támadott intézkedésié, hogy kétféle választójogot statuálunk. Ezt a kérdést azonban az adott esetben nem lehet különválasztani és elvonatkoztatni magának a választójogi rendisizeirnek a kérdésétől, mert legszorosabban összefügg azzal a megoldással, hogy vegyesen és párhuzamosan alkalmazzuk a többségi elven alapuló egyéni kerületi választási rendszert és az arányos képviseleti elven alapuló lajstromos kerületi választasd rendszert. Éppen azért méltóztassék 'megengedni, hogy elsősorban a választási rendszer kérdéséről szóljak és megvilágítsam azokat a iszempontokat, amelyek a kormányt vezették, amikor a rendszernek a törvény javaslatiban lefektetett (megoldását választotta. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt leszögezni kívánóim), hogy a kormánynak a kérdéses rendszer bevezetésével nem az a célja, hogy ezzel »burkolt formában« vezessen be egy pluráis választójogot, amiint azt egyesi kép viselőtár siaim febozták. Ennek a vegyes rendszernek a megalkota sánál egyedül és kizárólag a mi sajátos viszonyainkból indultunk ki és ebben véltük megtalálni azt a rendszert, amely viszonyainknak, népünk természetének megfelelve, lépcsőzetesen illeszkedik be alkotmányjogi berendezkedésünk történeti építményébe és szerencsesén egyesíti és kifejezésre juttatja a két egymástól eltérő rendszer előnyeit. Kétségtelen, hogy azokban az államokban, ahol a népképviseleti rendszer van alkalma; zásban, túlnyomórészt az arányos képviseleti rendszerrel találkozunk. Nem lehet tagadni azt sem, hogy az aranyos képviseleti rendszer előnyössége mellett nyomós érveket lehet felhozni. Ezek között is nem utolsó sorban azt, hogy nem egyes jelöltek ígéretei, hanem pártprogrammok r állván egymással szemben, a felelőtlen demagógia lehetőségeinek kisebb teret ad. De ezek mellett a felismerések mellett sem mellőzhetjük egy adottságnak a figyelembevételét és mérlegelését. Ez az adottság pedig abban áll. hogy a többségi elven alapuló egyéni kerületi rendszeri nálunk már mélyen gyökeret vert. Népünkbe az elmúlt évtizedek alatt beidegződött az, hogy látja és ismeri azt a személyt, akit képviseletében a törvényhozásba beküld. És, ha talán egyesek tagadásba veszik is, a tárgyilagosan ítélkezők igazat fognak nekem adni abban, hogy a magyar nép lelki al72