Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-293

500 Az országgyűlés képviselőházának katához közelebb áll egyi olyan rendszer, amelyben a választó a megválasztandó személy, a képviselőjelölt egyéni értékét is mérlegelheti és az egyén iránt megnyilvánuló bizalmát kifejezésre juttathatja. (Ügy van! Úgy van!) Ezeket a szempontokat nem hagyhatta figyelmen kívül a kormány, amikor az előtt a kérdés előtt állott, hogy a titkos szavazás általánosításával kapcsolatban milyen választási rendszert hozzon javaslatba. Teljesen szaki ts'umk-e az egyéni kerületi rendszerrel és kövessük azokat az államokat, amelyek az arányos képviseleti rendszerre tértek át, vagy pedig más megoldást keressünk? Ha azonban valahol indokolt, hogy egy ország, intézményeinek megtervezésében, ne befolyásoltassa magát külföldi példáktól, hanem intézményeit népe sajátosságainak figyelembevételével, a nemzet egyetemes érdekeinek szem előtt tartásával építse ki: annak leginkább az alkotmányjogi intézmények kialakításánál van helye. Ezt a szempontot tartottuk szem előtt akkor, amikor a mérséklet és óvatosság közép útját választva,-nem szakítottunk teljesen eddigi választási rendszerünkkel, hanem a fokozatos fejlődés útját követve, kiterjesztettük az arányos képviseleti rendszert, de ugyanakkor fenntartottuk, párhuzamosan alkalmaztuk a többségi elven alapuló egyéni kerületi választás rendszerét. Hogy a két rendszer együttes alkalmazásától milyen előnyöket várunk, azt a törvényjavaslat indokolásában kifejtettük. Éppen ezért erre most nem is szándékozom [kitérni. Több képviselőtársamon kívül különösen Rassay Károly t. barátom kifogásolta a legerősebben a kétféle választójogot. Erre vonatkoizólag már kijelentettem volt, hogy annak bevezetése éppen a választási rendszer kérdésével van összefüggésben. T. képviselőtársaim jól tudják, hogy a kormány a benyújtott törvényjavaslatban eredetileg azt a megoldást választotta, hogy a kormány a benyújtott törvényjavaslatban eredetileg azt a megoldást választotta, hogy a lajstromos kerületi választásnál a törvényhatóságok közönségének adja meg a szavazati jogot. Ennek a, megoldásnak alapja az az elgondolás volt, hogy a törvényhatóságok közönségének a választásokba való (bevonása ősi képviseleti alkotmányunk továbbfejlesztését jelentette volna és azoknak, mint ma is eleven közösségi életet élő, a gazdasági és kulturális erdekek közösségével egybefűzött közjogi tényezőknek a választási eljárásba való befcaposolása egyetemes nemzeti érdekből indokoltnak látszott. Ez volt a kiindulópontja annak a megoldásnak, amely kétféle választójogot statuált, mert a kormánynak az volt az álláspontja, hogy a, törvényhatóságok közönségének nyújtandó közjogi szerep, a szűkebb törvényhatósági választójogon keresztül érvényesüljön. Ezt az elgondolást azonban a közjogi bizottság nem tette magáévá és elfogadta egyes képviselőtársainknak azt az érvelését, hogy az egyéni kerületekben inkább érvényesülő demagógia ellensúlyozása és lehető közömbösítése érdekében ezekben a kerületekben kell alkalmazni a szűkebbnek tervezett választójogot. Kétségtelen, bogy az arányos kép viseleti rendszer szerinti választásnál a demagógia kihatásai kisebb veszélyt jelentenek és így a kormány maga is elfogadta a közjogi bízottja, ülése 19B8 április Jf-én, hétfon. ságban felvetett és alapos érvekkel alátámasztott gondolatot. A törvényjavaslatnak további rendelkezéseit most már csak röviden kívánom érinteni, hiszen azok ellen képviselőtársaim részéről lényegbevágó észrevételek nem is hangzottak el. A választhatóság feltételeinek megállapításánál és a választhatóságból kizáró okok meghatározásánál egy szempont volt az irányadó: a parlament színvonalának lehető fenntartása. A titkos szavazás általános bevezetésében hatványozott fontosságot nyert a felelőtlen demagógia elleni küzdelem kérdése. Felmentve érzem magam annak bizonyítása alól, hogy titkos S'zavazás mellett a demagógia sokkal eredményesebben tudja kifejteni káros hatásait. Meg vagyok győződve 'arról, hogy^ ebben a felfogásban osztoznak t- képviselőtársaim is és alig akadhat valaki, aki ennek ellenkezőjét meggyőzően tudná kimutatni. A törvényjavaslatba igyekeztünk beépíteni mindazokat a biztosítékokat, amelyek a demagógiának annyira, amennyire gátat vethetnek. Ezeket részben a törvényjavaslatnak a választások tisztaságának és zavartalanságának biztosításáról szóló fejezete tartalmazza, • de természetesen kiegészítik ezeket a választások feletti bíráskodásról szóló fejezet egyes rendelkezései, a megtorló rendelkezések és nem utolsó sorban a közjogi bizottság által felvett az a rendelkezés, amely vétség miatt rendeli büntetni azt, aki a választók félrevezetésére alkalmas ígéretekkel a tisztességbe ütköző módon törekszik képviselővé leendő megválasztását előmozdítani. A szavazási eljárás szabályainak megállapításánál igyekeztünk mindazokat a rendelkezéseket felvenni, amelyek alkalmasak arra. hogy a szavazási eljárásból a visszaéléseknek még__a lehetőségét is kiküszöböljék. Örömmel állapítom meg, hogy ez a törekvésünk ellenzéki képviselőtársaim részéről is méltánylásra talált, s szinte egyértelműen elismerték azt, hogy az eljárási szabályok alkalmasak a választási eljárás abszolút tisztaságának biztosítására. A választások feletti bíráskodás szabályai- • nak megalkotásánál kettős irányú tevékenységet fejtettünk ki. Az egyik az érvénytelenségi okok .megállapítása volt. Az érvénytelenségi okokat úgy konstruáltuk meg, hogy azok szerves kiegészítői legyenek mind az anyagi jogi, mind az eljárási jogi szabályoknak; biztosítsák a választás tisztaságának megóvására vonatkozó rendelkezések hatékonyságát és a választók valódi akarata érvényesülésének a lehetőségét. A választások feletti bíráskodás eljárási szabályainak megállapításánál — ez volt a kodifikációs tevékeinységnek másik része — a múltban tapasztalt hibákat és hiányokat igyekeztünk kiküszöbölni és általában az egész eljárást úgy igyekeztünk szabályozni, hogy ez az alkotmányjogi szempontból oly nagyjelentőségű aktus minden visszásságtól mentes legyen. T. Ház! Mindezek a meggondolások természetesen nem mentesítik az államot ama kötelessége alól ~— amint ezt ma Illés József t. barátom olyan meggyőzően és érdekesen kifejtette, — hogy polgárainak megfelelő nevelésével odatörekedjék, hogy fokozatos haladás útján minél többen, minél számosabban részesülhessenek a jövőben a választójogosultságbaïi. Ezen a módon ugyanis az állam, a nem-