Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-292

Az országgyűlés képviselőházának ben. Ezért tisztelettel kérem, hogy ha lehetőség és mód van rá, tartózkodjunk kellő higgadtsággal egyelőre ennek ,a kérdésinek a felvetésétől.^ Ismétlem, amint az előbb kifejtettem, zsidókérdés tényleg van, éim is azt tartom, hogy azt a korimányhatalofmnak kötelesséeg fokozatosan megoldani. A választójogi törvényjavaslatról szólva, Rajniss igen t. képviselőtársam foglalkozott a telepítési politikával is. Mindannyian osztozhatunk abban az állításában, hogy a telepítési politikával, a föld népével rendszeresen foglalkozinunk kell, mert az a telepítési törvény, amelyet a törvényhozás két évvel ezelőtt alkotott meg, nem kielégítő s nem helyes, mert idejét múlta az a csigalassúsága telepítés. Különösen az Alföldön vannak olyan községek, ahol ezrével élnek földnélküli munkásemberek, a családtagokkal együtt az ötezret is meghaladja néhol a számuk egy tízezerlakosií községben. Helyes volina tehát, ha a telepítéssel «okkal nagyobb mértékben és behatóbban foglalkoznánk. Ha a Dunántúlra megyünk, azt látjuk, hogy túl a Dunán nagy mammutbirtokok, latifundiumok vanlnak. különösen gondoljunk a Dráva-vidékre, ahol majdnem teljesen lakatlan területek is vannak. (DuHn Jenő: Üres foltok) Ne adj cl HZ Isten, hogy bekövetkezzék, -r- de bekövetikezhetik — hogy helyettünk majd mások intézkednek azoknak a nagybirtokoknak a felosztásáról, és abban az esetben, ha ez bekövetkeznék, a magyarság teljesen ki lenne onnan szorítva, és attól tartok, hogy a kormány ezzel az intézkedéssel el fog késni. Mélyeim t. Ház! Amikor a telepítés kérdésével foglalkozom, meg kell állapítanom, hogy ma ez a legfontosabb kérdések egyike. Hiszen még jelenleg is 223.000 holdas birtokok vannak Magyarországon. Ilyen például az Esterházyféle latifundium, amely Zala-megyétől egészen Moson-megyéig húzódik a Dunántúlon, több münt 150 község mellett. Amikor ilyen problémákat kellene megoldanunk, sokkal fontosabb volna, ha a kormány ezekkel foglalkozna. Tudom, hogy a zsidókérdéssel is foglalkozni kell, de a legfontosabb és a legsürgősebb mégis csak a telepítés kérdése lenne. (Rajniss Ferenc: Egyformán. foíntos mind a kettő! Egy zsákban vannak! — Farkas István: Jobb lesz a mezítlábasokat cipővel ellátni! Ez a legfontosabb! — Buchünger Manó: Mi van a mezítlábasokkal?) Ha a kormány ezt teszi, akkor megteszi a kötelességét,.mert ha a nincstelen ember földhöz jut. 'akikor a választó jogot is megszerezheti magánalk. "Ügy tudom, valamikor Oroszországban voltak ilyen nagy hercegi birtokok, mint amilyenek ma Magyarországon még vannak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Oroszország nagyságához képest azonban ezek viszonylag nem voltak olyan

f nagyok, . mint amilyen nagyok Magyarország nagyságához képest. Nem 'hiszem, hoery 'Európában volna még egy olyan ország Magyarországon kívül, ahol ilyen nagybirtokok vannak! (Farkas István: Már nincs!) Azt tüdőm, hogv a földet az tudja a legjobban megbecsülni, aki azt véres véreitekével szerezte vagy megtakarított pénzéből vette. Erre most nincsen lehetőség, mert a szegény embernek alig van annyi keresete, amennyi családjának fenntartásához szükséges. A kormánynak tehát foglalkoznia kellene azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehetne a nagybirtokok bizonyos százalékát a telepítésre felajánlani-, illetőleg kisajátítani. Nem W-2. ülése 1938 április 1-én, pénteken. 473 azt akarom ezzel mondani, hogy a nagybirtokot és a középbirtokot teljesen megszüntessük, mert azután is lehetne nagybirtokot és középbirtokot hagyni, csak azt akarom ezzel mondani, hogy ez a nagybirtokrendszer ma már teljesen idejét multa s éppen ezért a testetleiket rabságban tartó szegénységet egy olyan gazdatársadalommal kell felváltani, amely földbirtokhoz jutván, meg lesz elégedve sorsával. T. Ház! A törvényjavaslathoz szólva, én is megállanítom, hogy a törvényjavaslat a munkásság és a gazdatársadalom igen nagy részét — sajnos, a nőket is — kizárja, a választójogból. A helyes dolog pedig az, ha a nincstelenek és a törpebirtokosok érdekei jobban lennének itt a Házban ebben a törvényjavaslatban^ is kén visel ve. Hiszen azt láttuk, hogy az utóbbi időben a gazdatársadalom kén viselői teljesen üd voltak szorítva a képviselőházbóil. Sajnos, a mostani választójogi törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után még jobban ki lesznek szorítva. (Csoőr Lajos: Te is csak véletlenül kerültél be!) Igen. én is véletlenül kerültem be. A jelenlegi képviselőiház tagjainak csak 3%~a_ került ki a, gazdatársadalom soraiból, de a jövőben még ennyi sem fog a Házba bekerülni, mert a gazdatársadalom, amely békül dené őket, teljesen ki lesz zárva a választójogból. (Buchinerer Manó: Igaza van!) Hiába lesz titkos a választójog, az emberek egymást csaik fejbeverhetik, mást nem csinálhatnak, hiszen szavazniok nem lehet, pedig az lenne a helyes, hogy annak, akinek eddig szavazati ioga volt, legyen szavazati joea továbbra is, és ha, tőlem függne kivétel nélkül teljesen meghagynám a választójogot mindazoknak, akiknek eddig az megvolt. Amint 1920-ban titkosan tudtak választani és betudták küldeni az általuk kiszemelt, nagyon is megfelelő egyéneket a parlamentbe, épúgy nem kell félni a jövőben sem attól, hoery az a nincstelen paraszttá rsa-dalom ne tudná kiválasztani a neki megfelelő képviselőt. Amerre legalább én Jártam, mindenütt azt tapasztaltam általában, úgy a. községi, mint a törvényhatósági választások alkalmával, hogy nem kerültek be a képviselőtestületekbe olyan emberek, akik arra talán nem lettek volna érdemesek. Hiszen akibe a nép bizalmát helyezi, annak mindenesetre közéleti működésével be kellett bizonyítania, hogy nemcsak az önérdek fűti, hanem a nemzet érdeke, fajának rajongó szeretete is. s éppen ezért ismétlem, nem kellene attól félni, hogy ez a társadalom ne tudná a jövőben is megválasztani a neki megfelelő egyént. T. Ház! Különösen helytelenítenem kell, hogy a nőknek igen nagy százalékát rekesztették ki a választójogból. A nők, különösen azok, akik már férjesek, jóban és rosszban egyaránt irányítják nemcsak a családot, de férjeiket is. Tapasztalatból tudom, hogy a legtöbb családnál az asszony adja meg az irányítást férjének is arra, hogy mit csináljon. Különösen a munkásosztálynál, a férj sokszor 50—100 kilométer távolságra is távol van családjától, ilyenkor a családdal teljesen az asszony foglalkozik, s a család az ő fennhatósága alatt áll. A nők befolyása talpasztalható a választásoknál is. Ezt a sajátmagam bőrén is tapasztaltam, amikor is éppen választás alkalmával a férjek legnagyobb része távol volt a családtól, el kellett munkára menniök, s az otthonmaradt asszonyok adták le szavazatukat arra, akiket