Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-292

4ÔÔ Az országgyűlés képviselőházának a legteljesebb joggal képviselhetik jogaikat a bíróságok és hatóságok előtt, ne bírjanak választójoggal. Hogyan lehet elképzelni, hogy ezek belenyugodjanak abba, hogy amikor ők, mint hadnagyok és főhadnagyok 1 a háborúban egy egész szakasznak, sőt egy egész század­nak az élet-halál urai, ne gyakorolhassák a közönséges képviselő választójogot? Az ő vál­laikon nyugszik a felelősség néha egy egész hadsereg frontjának megállásáért. Ezzel meg­bízzuk őket, de a választójognak, vagyis an­nak a jognak a gyakorlására, hogy több kép­viselőjelölt, vagy több párt közül kiválassza­nak egyet, nem tartjuk őket képeseknek. Az ország minden részéből százával kap­tam leveleket (Zaj.) gimnazistáktól, polgári iskolásoktól, gazdafiúktól és munkásfiúktól, ÍZsitvay Tibor: Óvodásoktól nem?) akik mind azt írták nekem... (Folytonos zaj. — Mezey Lajos: Ez a megfelelő réteg!) Ez nevetni való, t. képviselő úr? — vitéz Makray Lajos felé: önnek különösen, pap létére kötelessége volna az ifjúságot védeni, nem pedig nevetni ezen! (Nagy zaj. — Sulyok Dezső: Azon nevet, hogy önnek az óvodások írtak!) Elnök: Csendet kérek. Gr. Festetics Sándor: Ezekben a levelekben mind azt kérdezik tőlem, vájjon észrevettem-e, hogy itt a szomszédban Schuschnigg 24 éven felül akarta megszavaztatni a volt osztrák állampolgárokat, s amikor azután Hitler és a német hadsereg bevonult Béesbe, ezt a korha­tárt azonnal 20 évre szállították le! r (Biró György: Mert azok között vannak a híveik!) Ezt írták a polgáristák és azt kérdezték tő­lem, vájjon meg tudom-e érteni az ő érzelmei­ket most és akkor, amikor majd 20 évesek lesznek, amikor a szomszéd német fiúknak már lesz választójoguk, ők pedig abból még évek hosszú során át ki lesznek zár via? (Rassay Ká­roly: Azoknak aztán lesz választójoguk!) Ezért mondom, hogy ez merénylet az ifjúság ellen és demoralizálása a magyar ifjúságnak. (Far­kasfalvi Farkas Géza: Ez a demoralizálása az ifjúságnak!) Nagyon jól tudjuk, hogy milyen nagy nemzeti problémák állanak előttünk. (Rassay Károly: Azt tudjuk!) Nem szükséges ezeket magyaráznom, nem is volna jó, ha ezekről a problémákról is a nyilvánosság előtt beszél­nénk. (Folytonos zaj a baloldalon.) Azt azonban elismerik képviselőtársaim, hogy ezeknek a nagy nemzeti problémáknak a megoldásához a jövőben egy férfias és lelkes, bátor és hű­séges nemzedékre lesz szükségünk. Esetleg had­seregre is! (Br- Berg Miksa: Esetleg?) Kérdezem: egy demoralizált ifjúságból vájjon kinőhet-e egy bátor, hűséges és önfel­áldozó hadsereg? (vitéz Makray Lajos: Ki de­moralizálja? Ön demoralizálja! — Br. Berg Miksa: Ez demoralizálja! — vitéz Bánsághy György: Csak szeressék egymást!) Ne beszél­jenek a képviselő urak a röpcédulákról, mert mindjárt kiveszek egyet a táskámból és felol­vasom! (Nagy zaj. — Halljuk! Halljuk! jobb­és balfelől és a középen. — Rassay Károly: Vegye ki! — vitéz Shvoy Kálmán: Kívülről nem tudja elmondani?) így is el tudom mon­dani! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Festetics Sándor: Az egyik röpcédulát felolvasta Bethlen István gróf igen t. képvi­selőtársam, de a másikat nem olvasta fel, mert abban az állt, hogy egy civilruhás vezérkari ezredes lefényképezett egy civiilruhás vezérkari ' 292. ülése 1938 április l-én, péntekért,. őrnagyot abban a pillanatban, amikor a rend­őrség gumibotokkal ütötte. No, most meg van­nak elégedve? (Nagy zaj balfelől. — Farkas­falvi Farkas Géza: Tessék neveket mondani! Hol? Tessék a neveket a honvédelmi minisz­ternek odaadni! — Rupert Rezső: Hol a fény­kép? — Fábián Béla: Mi igaz ebből?) De hogy visszatérjünk az ifjúságra ,.. {Hosszantartó nagy zaj balfelől. — Farkasfalvi Farkas Géza: Ilyent nem hiszek el vezérkari tisztről!) Én rá­érek egész homapütán estig, (vitéz Shvoy Kál­mán: Mi lesz akkor? — Fábián Béla: Mi igaz ebből?) Most a választójogot tárgyaljuk, nem Fábián Béla gondolatait. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nem lehet így beszélni a magyar parla­mentben!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, marad­janak csendben! (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez a destrukció! Ez a külföldnek igen jó lesz! — Br. Berg Miksa: Nem utasítják vissza!) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Gr. Festetics Sándor: Vállalom a felelőssé­get. (Farkasfalvi Farkas Géza: Vállalta 1918­ban is, most is vállalja! Károlyi alatt is vál­lalta! — Zaj.) Elnök: Farkasfalvi Farkas képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Ru­pert Rezső: Akkor a szociáldemokráciát hir­dette, azt mondta, hogy mindenki legyen szo­ciáldemokrata !) Gr. Festetics Sándor: Huj, huj, hajrá! (Zaj.) Elnök: Rupert képviselő urat kérem, ma­radjon csendben! Kérem a képviselő urat, folytassa beszédét. Gr. Festetics Sándor: T. Ház! (Mojzes Já­nos: Tegye le a fényképet a ház asztalára! — Fábián Béla: De mi igaz belőle?) Ha mi azt akar­juk, hogy a jövőben hűséges legyen a nemze­dék, akkor már most hűségessé kell tenni az ifjúságot a nemzeti ideálok iránt. Ha azt akar­juk, hogy a jövőben bátor legyen a nemzedék, akkor már most is bátorrá kell tenni az ifjú­ságot és ha azt akarjuk, hogy hősies legyen a jövőben, hogy megismétlődjenek a Zrinyiek, a Toldi Miklósok, akkor már most hősiessé kell tenni az ifjúságot. De egy demoralizált, megszégyenített ifjúságból csak demoralizált nemzedék nőhet fel. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ki szégyeníti meg az ifjúságot? — Nagy zaj balfelől. — Rajniss Ferenc; A vérnyomás na­gyon beteg! Treuga Dei van! Csodálkozom! — Fábián Béla: Igaz, vagy nem igaz? — Rupert Rezső: 1919-ben Veszprémben volt egy gyűlé­sen és azt hirdette, hogy mindnyájunknak szociáldemokratáknak kell lennünk. — Nagy zaj. — Elnök csenget.) Nem tehetek arról, ihogy a nemzeti szocializmus eszméi \ lassan­ként teljesen felemésztik a független kisgazda­pártot. (Taps és derültség a jobboldalon. — Rassay Károly: örülnek az urak neki? Bravó! Akkor helyes! Örülnek az urak! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Festetics Sándor: Egy demoralizált, elkeserített, önmagában meghasonlott ifjúság nem lehet bátor és nem lehet lelkes, amikor bátornak és lelkesnek kell lennie, legfeljebb abban az esetben, ha egyszer alkalmat talál rá és megbosszulja magát az elnyomóin. ÍFarkasfalvi Farkas Géza: Forradalomra iz­gat! — Br. Berg Miksa: Ez forradalmi izga­tás! — Nagy zaj.) Magamra veszem a vádat, képviselő úr! (Rupert Rezső: Az ifjúság a mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom